Rax-Schladming
Idén először – hol máshol :-)
- Ausztriában töltöttünk el néhány eseménydús napot. A megszokott menetrend
szerint indultunk el, majd Budapestről Sopron felé vettük az irányt, hogy a
hegyeshalmi autópálya határátkelő helyett a lényegesen kisebb forgalmú Sopron
és Klingenbach közti található átkelőhelyen gurultunk át Ausztriába, majd kb.
másfél óra múlva már egy Hirschwang
melletti parkolóban voltunk. Innen
néhány lépcső leküzdése után a Rax Seilbahn épülete előtt álltunk, és vártuk,
hogy a foglalt időpontban a felvonóval felmehessünk a hegyre.
A Raxalpe Ausztriában, Alsó-Ausztria és Stájerország
tartományok határán emelkedik. Északi szomszédjával, a Schneeberggel (2076 m) alkotja a
Rax–Schneeberg-csoportot, amelyet a mély Pokol-völgy (Höllental) választ ketté.
Számtalan túraútvonal található itt, emiatt télen és nyáron is kedvelt
kirándulóhely.
Csoportunk két részletben jutott fel a Raxalm-Berggasthof megállóba, az utazás kb. 8 percet vett igénybe. Sajnos az időjárás nem a szebbik arcát mutatta, viharos szél és egyáltalán nem jó kinézetű felhők tornyosultak odafent 1545 méteren. Magára is kapkodott mindenki minden meleg holmit, majd miután elindultunk az 1644 méteren található Otto Haus felé, a szél kicsit odébb hessegette a felhőket, utat engedve egy kicsit a napfénynek, ekkor meg már lefelé ráncigáltuk a cuccainkat és ez így ment egy darabig.
A túraútvonal nem vészes, széles, helyenként kisebb sziklák is vannak benne, egy kicsit emelkedik is, viszont a kilátás-már amikor a felhők engedték – az valami pazar. Rengeteg virág nyílik mindenfelé, majd az Otto Haustól nem messze egy egész havasi gyopár rétet találtunk, telis teli virággal. Lent a völgyet és a környező hegyeket néha beborították a felhők, majd időnként előbukkantak , hálás fotótémát szolgáltatva.
Felhős... |
Rengeteg a havasi gyopár |
Egy laza háromnegyed órás sétával értünk el az Otto Haus-ig, aki akart az innen még az 1737 méteren található Jakobs Kogel-hez felkapaszkodhatott, vagy az Otto Haus körül nézelődött, illetve a kialakított fotópontról próbálkozhatott jó képeket lőni. Vissza a Raxalm Berggasthof-hoz egyénileg, vagy csoport többi tagját összevárva lehetett lemenni.
Otto Haus |
Amikor elindultam
visszafelé, még szemerkélt az eső, félúton már kisütött a nap, a Berggasthonál
pedig már szinte nyárias meleg volt. Na ehhez a változékonysághoz tessék
felöltözni …
Előbújt a Nap |
Látszik a Schneeberg is |
Mivel volt még időnk, egy kései ebédszerűt megejtettünk
odabent, jelentem az almás rétes itt is kiváló! :-)
Miután mindenki visszaért, a felvonóval lementünk a
parkolóba, majd indultunk is tovább a célállomás, Schladming irányába. Nem
egész három óra alatt abszolváltuk a 220 kilométert, szállásunk Schladming
belvárosában volt, egy igen jól hangzó szállodalánc hoteljében szálltunk meg.
A szobák átvétele után mehettünk is vacsorázni, előzőleg az
idegenvezetőnk csak annyit mondott a hely konyhájáról, hogy innen senki nem
ment éhesen haza… Na jó,majd látjuk… és igen, innen tényleg nem lehet éhesen
távozni! Mindamellett hogy a személyzet rendkívül kedves – van jó pár magyar
is, mert mi magyarok a világ minden pontján megtalálhatóak vagyunk – a
kiszolgálás elsőrangú. Rengeteg előétel, kétféle leves, háromféle második –
amit a szakácsok szervíroznak, csak sorba kell állni érte - desszert, saláta,
szóval minden is van! Ha meg a főételek közül a másik is tetszett, akkor oda kell
állni és szó nélkül kap az éhes vendég egy adagot… Ja és a helyi sörfőzde a
Schladminger Brau is képviselteti magát, a Bio Zwickl eszméletlen finom!
Schladming Városháza |
Meccsnézés lesz |
Mivel aznap este játszották a foci EB-n az osztrák-török
meccset, kerestünk a városban egy kiülős helyet és beültünk meccset nézni.
Sajnos az osztrákok gyorsan hátrányba kerültek, ez a hangulatot meg is ölte, később
kétgólos hátrányban összejött a szépítés a sógoroknak, na, akkor aztán az egész
város üvöltött…
A szállodába visszaérve nem igazán kellett ringatni senkit,
másnaptól igen mozgalmas napok vártak ránk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése