Körutazások

  Col de Croix - Villars - Col de Bretay - Les Diablerets   Ez a napunk is a bőséges reggeli eltüntetésével indult, bár azt megjegyzem, hogy a bevált tartalmon nem változtattak, ugyanazok a fogások voltak minden reggel, ettől függetlenül senki nem maradt éhes. Reggeli után buszra pattantunk és elindultunk Villars-ba, egész pontosan Villars-sur-Ollon-ba. Ezúttal a falut a másik irányba hagytuk el, és így gyönyörűen látszódott a hegyoldal, telis tele házakkal. Az út egészen meredek volt, és egy 20 perces hegymenet után máris megálltunk, felértünk ugyanis a közeli Col de Croix csúcsára, 1775 méterrel a tengerszint felett. Ez a magasság svájci léptékkel nem komoly, csak egy kis domb a többi 3-4000 méteres csúcshoz képest…   A parkolóban kényelmesen, akár keresztben is negálhatott volna a busz, rajtunk kívül sehol senki nem volt… Van itt fent egy kis takaros büfé, ami épp zárva volt és néhány, farkast formázó szobor, szó se róla elég riasztóra sikerültek... Viszont a kilátás, na, az

  Glacier 3000- L’ Etivaz - Gstaad  Reggel Les Diableretsben  Kora reggel a szokásoknak megfelelően sétálni indultunk… volna. Ugyanis fél hétkor még tök sötét volt odakint, és mozgásnak,életnek halvány nyoma sem volt Les Diableretsben… Persze nem bírtuk ki, és ahogy kicsit világosodni kezdett, mentünk egy kört, amolyan terepfelmérés címen. Coop áruház öt háznyira,  a másik irányban vasútállomás, üzletsor, feljebb az úton pedig éttermek pékség…és 4 fok! Csípős hideg volt az otthoni majd húsz fok után, de mit ne mondjak, jól esett…  A séta után vissza mentünk, várt a reggeli. Semmi extra, a szokásos, rántotta felvágottak, sajt , eszméletlen finom friss kenyér (fehér és barna) két kávéautomata  állt bevetésre készen , illetve édes péksütemények, lekvár, és ami ilyenkor szokás. Viszont a korábbi rossz tapasztalatok miatt ki írták a tálalók mellé, hogy „no picnic”…  Reggeli után bőven volt időnk, hogy egy helyi nevezetességet is megnézzünk, ez pedig a Coop áruház :-) Hülyén hangzik, de b

Chur - Glacier Express – Les Diablerets   Reggel ébredés után reggeli, majd gyors bepakolás a buszba és már indultunk is, ugyanis a mai programunk sem ígérkezett lazának. Először is át kellett jutni az osztrák –svájci határon, bízva abban, hogy nem lesz ellenőrzés, aztán pedig el kellett érni a Chur-ból induló Glacier Express-t. Egyébként ravasz a svájci: a vonatra le kell foglalni előre a helyeket, majd az indulás előtt legkésőbb fél órával át is kell venni azokat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a jegyeket eladják, azonban azzal is kifizetteti, aki nem vette át csak lefoglalta… Tiszta haszon… Svájc felé  De ne rohanjunk ennyire előre. Gurultunk szépen a svájci határ felé, amikor egy kisebb útépítés megakasztott bennünket, majd amikor ezen is túljutottunk, jöhetett a határátlépés. Ausztria és Svájc közt Feldkirch az egyik legismertebb és leginkább használt közúti átkelőhely, van azonban több kisebb is, mint például az osztrák Meiningen és a svájci Oberriet közti kis átkelőhely,