Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2023

Vissza a Bakonyba 2.rész

  Bakonybél , Pannon Csillagda – Dörgicse, Kaáli Autó-motor múzeum-Balatonfüred   Reggel kitaláltuk, hogy csillagvizsgálóba megyünk. Ehhez nem szükséges a fővárosig utazni, ugyanis a közeli Bakonybélben található a Pannon Csillagda, ami remek délelőtti program lesz. Ha légvonalban nézem, nincs messze, de autóval egy 40 kilométeres út, Hárskút és Lókút közt pedig egyenesen vadregényes. Hogy miért? A két falu közt egyszer csak leszűkül az út egy sávra, kátyú mindenfelé, az út két oldala kavicsos, és ha jön valaki szembe, akkor mindkét jármú megy a kavicsos részen, mert csak így lehet elférni. Egyébként a táj tényleg hangulatos!   Viszont ahogy kiérünk a 8301-es útra, az már rendben van, sőt: biztos, hogy sok az önjelölt raliversenyző és motoros kaszkadőr errefelé, mert a települések tele vannak szórva traffipax dobozokkal, kétségek közt hagyva az egyszeri erre kocsikázót, hogy vajon lesz fotó vagy nem? :-) Bakonybél,Monostor Bakonybél első írásos említése 1083-ból maradt ránk,

Vissza a Bakonyba 1.rész

    Nagyvázsony –Farkasgyepü -   Pannonhalma   Tavaly már bejártuk a Bakony egy szegletét, de annyira megtetszett és annyi mindent nem láttunk még, így hát idén fogtuk magunkat és visszamentünk. Kinizsi vár Mintegy négy órás autóút után értünk Nagyvázsonyba. A falu és környéke ősidők óta lakott terület, a rómaiak idején már hadiút haladt erre. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik, a 14. században a Vezseny család kihalásakor szállt a birtok Mátyás királyra, aki 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Az új gazda várat épített a faluban, emiatt fejlődésnek indult a település,a 15.században egy pálos kolostor is épült, amit 1552-ben Veszprém eleste után   - nehogy a törökök kezére kerüljön – a katonák felrobbantottak. A vár a későbbiekben hol a törökök, hol a magyarok kezén volt, 1598-ban sikerült csak visszafoglalni. A Rákóczi szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét, és a település fejlődése is megállt, a 18. század elejéén német telepesek betelepítésével