....na meg az a drága frankhitel.Egy átlag embernek körülbelül ennyi jut eszébe Svájcról! Persze aki egyszer az életben járt már itt, az kapásból felsorol néhány nagyvárost , hegyet , hőst és egyebet. De elgondolkozott e már rajta mindenki, hogy milyen náció a svájci? Kik azok a svájciak?
Van ugye 26 kanton , 4 hivatalos nyelv, kantononként változó adózás és szabályrendszer, na meg a másik kantonbeli utálata. Bizony....Egy útikönyvben volt egyszer találóan leírva ez a Svájcra igencsak jellemző jelenség, megpróbálom hitelesen visszaadni. Tehát: a svájci nép egymás iránti toleranciája a kölcsönös megvetésen alapszik. Egymás egészséges utálata képezi a svájci a demokrácia és a semlegesség szilárd alapját. Egy bázeli valószinüleg nem szereti a Zürichből vagy Aargau kantonból származókat, de tolerálja. A tény , hogy szomszédként tolerálják a zürichieket, az önfegyelem hihetetlen megnyilvánulása.Uri kanton lakossága számára az a tény, hogy békésen együtt élnek a szemtelen és zsugori appenzelliekkel, csodálatra méltó dolog, mint ahogy az is, hogy a lausannie-iak tartóztatják magukat attól, hogy egy szép nap háborút indítsanak a berniek ellen, mert azok valamikor lerohanták és alattvalókká tették őket......Annyira él bennük az egymás megvetése, hogy nem is igazán foglalkoznak az emberiség maradékával.
Ehhez képest bármerre jártunk, a a legutolsó tanyától kezdve a nagyvárosokig , mindenütt a Konföderáció , illetve a kantonok zászlait lengeti a szél!! A történelmük bőven ad magyarázatot erre is.....
Amikor az egyszeri turista Svájcba érkezik, először ájuldozik, hogy minden milyen szép és jó, majd jön az ár-összehasonlítás és "az otthon minden sokkal olcsóbb", majd a végső fázisban a földet érés és az "itt akarok maradni", mert ez mégiscsak jobb. Mivel minden kanton önálló, ezért változó a kötelező munkaidő, a hivatalos ünnepnapok és az iskolai szünetek is eltérőek. A fizetések szakmán és cégen belül is kantononként különbözőek. Az egészségbiztosítás, az autó biztosítása, az adó attól is függ, hogy az ember hol lakik. A svájciak keményen dolgozó emberek. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, mert itt mindenki dolgozik.Mert aki nem , az szó szerint éhenhal...vagy elköltözik Svájcból!!!! Persze manapság már minden olyan munkát meghagynak a vendégmunkásoknak, amihez nekik nem füllik a foguk, viszont tisztességesen meg is fizetik a melóst.
Mivel demokratikus ország, mindent megszavaztatnak a néppel. A svájci emberek mentalitása, értékrendje teljesen más. Volt olyan kanton is , a nők csak egészen későn, valamikor a XX.század végefelé kaptak csak szavazati jogot......Törvénytisztelők, de szeretnek ők maguk is rendőrt játszani. Nem azért udvarias, mert úgy gondolja, hanem mert ez lett belenevelve. Azért áll meg a zebránál, mert úgy tanulta, és tudja, hogyha valaki rajtakapja, hogy nem ezt teszi, annak következményei lesznek.
A katonaság a férfiak számára kötelező, aki valamiért alkalmatlan az plusz adót fizet....A kötelező sorkatonai időt követően minden svájci férfi helyből tartalékos katona lesz , egészen 50 éves koráig. Kétévente be kell zsuppolni egy pár hétre frissiteni az ismereteket és lőgyakorlat is van. Ilyenkor a munkaadók nem rúgják ki a dolgozókat, sőt erre az időre a bérüket is folyósitják, mert ugye első a haza....Készen kell állniuk bármikor, ezért otthon tárolják a teljes felszerelést -a fegyvert és a lőszert is beleértve!!! Ha jól belegondolunk ebbe a helyzetbe, akkor rá kell jönnünk arra, hogy a kormány nagyon bízik az állampolgáraiban...Gondoljunk csak bele, ha mondjuk itt Magyarországon lenne minden házban automata fegyver , meg némi lőszer .....Persze manapság egy fegyveres belső villongás Svájcban annyira valószinű, mint hogy a magyar fociválogatott VB-döntőt játszik.....
Mivel az országban relatíve kevés a hely,ahhoz, hogy mindenki építkezzen, Svájc a bérlakások paradicsoma. Magasak az ingatlanárak, az országnak csak a 33 százaléka beépíthető a hegyek, vizek és a besorolás miatt. A svájciak kötöttségnek érzik a saját lakást, szívesebben bérelnek. Itt minden megtalálható, olyan lakástól kezdve, ahol a WC, a tusoló a folyosó végén van, a kacsalábon forgó lakásig. Az árukat természetesen sok tényező határozza meg. Hol van, mikor építették, föl van-e újítva, hányadik emeleten van, kilátás, stb. Általában egy kis lakás 1000-1200 frankért bérelhető havonta, de olcsóbbat is ki lehet fogni messzebb a nagyvárostól. Évente egyszer lehet költözni egy másik kantonba, ha évközben költözik az illető, ki kell fizetni a maradék évi bérleti pénzt, vagy keresni kell valakit, aki kifizeti májusig a bért. A házak körül nincsenek kerítések és falak, csak amolyan jelképes kis növényzet jelzi, hogy hol is a telekhatár.Ami szinte minden kantonban szabály, hogy a házak külső renoválásakor törekedni kel az eredeti állapot megörzésérs, felújitáshoz csak természetes alapanyagokat lehet használni, semmi szintetikus cuccot nem szabad alkalmazni.....Mindennek úgy kell kinéznie, ahogy anno több száz éve megépült. A belsőt aztán persze mindenki úgy alakitja ahogy akarja és tudja, a külső viszont szent és sérthetetlen !
Ebből a néhány sorból is kiderül, hogy az itteni szabályrendszer sem egyszerű....Itt sincs kolbászból a kerités, dolgozni kell, de aki dolgozik az meg is él.... Hamarosan folytatom a 2009-es út leirásával, majd némi háttéranyag lesz ismét Svájcról!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése