2008 Az Alpok Kincsei - 4.nap : Schaffhausen-Rajnai vízesés-Zürich-Tirol
A reggeli rutin után visszaindultunk Svájcba, a szállástól kb. 24 km-re levő Schaffhausen-be. Amikor odaértünk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy egy lélek sincs az utcákon. De komolyan! Aztán az idegenvezetőnk felvilágosított bennünket: augusztus elseje van, ami Svájc nemzeti ünnepe. A történelem szerint 1291-ben ezen a napon írta alá a három őskanton a Szövetségi Levelet, megalapítva Svájcot... A csoportunk gyakorlatilag egy kihalt városkában sétált, csak olyan fél 10 után kezdtek mocorogni a helyiek. Láttuk az ünnepség előkészületeit, egy nagy téren három sorban asztalok, padok, készítették elő a sörcsapoló berendezéseket, a színpad feldíszítve, ahogy kell... A városka? Talán már unalmasan hangzik, de gyönyörű! Festett házak mindenütt, gyönyörű cégérek a házakon, pazar szökőkutak, rend és tisztaság mindenfelé! Itt láttuk az egyetlen épületet Svájcban, ami a ll. világháború során bomba- találatot kapott, az amerikaiak szerint "véletlenül"... Egyébként Schaffhausen a svájci óragyártás egyik fellegvára, az itt készült órák még ma is a méregdrága kategóriába tartoznak. Sikerült is szereznem egy IWC katalógust, eszméletlen a minősége, a benne szereplő órák árát talán most nem részletezném, mert alkalmas lenne a köznyugalom megzavarására :-)
Schaffhausen
Festett ház
Indul a buli...
Szökőkút Schaffhausenben
Városnézés után továbbindultunk a Rajnai Vízeséshez. Velünk együtt jött az eső is…
A vízesés Neusidler am Rheinfallban található, ami a másik város, de gyakorlatilag összeépültek.
A Rajnai vízesés
Egy kis promo :-)
A Rheinfall Európa legbővizűbb vízesése, 800000 és 1000000 liter víz zúdul le rajta másodpercenként, 21 méter magasból. Kis hajókon beviszik a turistákat a vízesés közepén levő sziklára, vagy a túlpartra, vagy tesznek velük egy kört. Mi a sziklához mentünk, habár én egy kicsit tartottam tőle, mikor megláttam azokat a lélekvesztőket… Kissé víziszonyos vagyok, de ha már elmentem odáig, akkor felmentem!!! Bizonyára sokan látták a Ryan közlegény megmentése című filmet, a partraszállós jelenethez tudnám hasonlítani a vízesés megközelítését... Jó persze itt senki nem dobja ki a rókát és nem is lőnek a turistákra, de ahogyan a víz dobálja a hajót, az nagyon komoly... Nem bántam meg, páratlan élmény volt, a fényképek nem is igazán adják vissza milyen félelmetes, ahogy a víz zúdul lefelé! A szikla tetejéről szenzációs látvány tárul az ember szeme elé a néhány száz méterre levő vasúti híddal és a várossal együtt!
Kilátás a szikláról
A hajóállomás a parton
Szemtől szemben a Rajnával
Miután kigyönyörködtük magunkat, visszakecmeregtünk a hajónkba, kimentünk a partra, átültünk egy másik ladikba, és most a Rajna túlpartjára vittek át minket, ahol egy kanyargós kis alagúton keresztül jutottunk ki egy kilátószerű részhez, ahol tőlünk kb.50 cm-re zúgott, dübörgött a vízesés... Óriási volt, szóhoz sem jutottam... Ha rajtam múlt volna még most is ott állnék. Visszahajókáztunk a túlpartra, benéztünk a szuvenír boltba (mert az van itt is :-))... a buszra visszaültünk, és elindultunk az európai banki élet egyik fellegvára, Zürich felé. Az utat színesítette és melegítette egy kis konyakos kávé, mert a tapasztalt középkorú utastárs már csak konyakkal a zsebében vágott neki a túrának :-)... Milyen igaza van...
Zürichbe érve először kerültünk egyet a busszal, majd a zürichi tó partján álltunk meg egy kicsit, közvetlenül a hajókikötő előtt. Egészen be lehetett sétálni a mólón a hajók közé... már itt is szép kilátás nyílt a városra.
Jet'd au Zürichben
Zürich a kikótő felől
Innen némi buszozás után a Limmat partján álltunk meg... És varázsszóra - mintha tényleg csak a kedvünkért történt volna - valahol a távolban katona- zenekar hangját lehetett hallani! Közeledtek, majd a Großmünster lábánál lévő hídon átvonult előttünk egy népviseletbe öltözött csoport, akiket követett egy másik, a kantonok zászlaival, majd a végén a díszszázad, az 1800-as évekbeli ruházatban és felszereléssel, elöl az öreg bakák hátul pedig a legfiatalabbak!!! Utánuk pedig népviseletbe öltözött helyiek ballagtak szépen a Bahnhofstrasse végén található Paradeplatzra, ahol volt minden, ökörsütés, sör, zizi, bambi körhinta... Hihetetlen látvány volt !!!
A kantonok zászlói
A párom és a helyi néviseletbe öltözött hölgyek
Mi viszont maradtunk még egy kicsit, és hallgattuk idegenvezetőnket, aki a zürichiek által csak Citromfacsaróként aposztrofált Großmünster katedrálisról mesét... Vele szemben a Limmat túlpartján található a Fraumüster templom, a híd lábánál pedig Hans Waldmann szobra, aki Zürich polgármestere volt 1483-1489 közt. Tevékenysége meglehetősen megosztó lehetett, mert a nép halálra ítélte és 1489. április 6-án lefejezték...
A Großmünster, előtte Hans Waldmann szobra
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye, a legnagyobb nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központ Svájcban. Itt található a Swiss svájci légitársaság bázisrepülőtere és nemzetközi reptér Klotenben. A város fő pályaudvara a Zürichi főpályaudvar, amely Svájc legnagyobb pályaudvara is egyben. Belföldi és nemzetközi vonatok egyaránt érintik az állomást. Átlagosan napi 2900 vonatot szolgál ki... Mindezt percre pontosan...
Itt lehetőség adódott a szabad kószálásra, és igyekeztünk ezt kihasználni. Hallgattuk egy darabig a katonazenekarok koncertjét a Savoy Hotel előtt, majd sétára indultunk a Bahnhoffstrassén... Ez a helyi Váci utca, és nagyon nem a mi pénztárcánkra van optimalizálva, sajnos... Világmárkák és korábban soha nem látott-hallott márkák kirakatai előtt tátottuk a szánkat, láttuk a Svájci Nemzeti Bank épületét is, rengeteg óraszalont valamint Viktorinox üzleteket. Aki nem tudná, a Viktorinox bicskák a svájci csoki és a sajt- termékek mellett Svájc legismertebb exportcikkei. Mivel ünnepnap volt és maradt svájci frank a zsebünkben, csak el akartuk tapsolni valahogy... De minden zárva, így vészmegoldásként maradt: a McDonalds!!! Azért nem semmi, hogy itthon nem nagyon vonz a gyorsétkezdelánc, de Zürichben, az más :-) ... Egyébként a McDonalds étteremlánc igencsak megszenvedett a svájci törvényekkel - vaskalapossággal -mire berendezkedett itt. Többszöri próbálkozás után csak úgy engedélyezték a svájciak az üzletlánc nyitását, ha svájci termelőktől szereznek be minden alapanyagot !!! Nem innen-onnan származó olcsó és gyanús minőségű alapanyagból kell dolgoznia, hanem a helyiek által előállítottból! Így persze minden egyes frank a svájci államkasszát gyarapítja... ezért is van az, hogy csak az 1980-as évek eleje óta van jelen a gyorsétteremlánc Svájcban.....
A Bahnhofstrasse
Zürichből délután 3-kor indultunk vissza Ausztriába. Rövid pihenőkkel kb. este fél hétkor értünk a számunkra már ismerős kis tiroli faluba, Niederauba. Az út során az Ilms-i pihenőhelyen láttunk olyat, amitől teljesen leesett az állunk! A benzinkút belső része tiroli utcának van megcsinálva, működő vízimalommal, az alagsorban spájz, sajtérlelő és sonkaérlelő helyiség, gyermekjátszótér, és minden igényt kielégítő pelenkázó helyiség is van. A kút mellett hatalmas játszótér kis tóval, rajta fahíd, állatsimogató, óriás trambulin, meg amit csak el lehet képzelni!!! Nálunk meg…. Na hagyjuk!
Este aztán birtokba vettük a Hotel Austria első emeletén lévő, széffel felszerelt szobánkat, és velünk együtt megérkezett az eső is !!!
Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik : teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb. Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat, aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy
Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán - büntetésből - nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború
H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard - aki eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba, 1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját, ahová egy újszerű édesség, az "au chocolat fin de sa fabrique", vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms
Megjegyzések
Megjegyzés küldése