Ugrás a fő tartalomra

Reschensee - Falurombolás olasz módra


Bözödújfalu és tragédiája gondolom sok mindenkinek ismerős… A Causescu uralom magyarlakta falvak elpusztítására tett intézkedéseinek egyik gyalázatos példája, hogy a kis falut elárasztották egy víztározó építése miatt, és a falu templomtornya évtizedekig dacolt az elemekkel és csak a közelmúltban omlott le. Ilyen története és faluja Dél Tirolnak is van…..

Reschensee
A Reschensee – vagy olaszul Lago di Resia – egy hat kilométer hosszú, legszélesebb részén másfél kilométer nagyságú víztározó, melyet három kisebb tó –A Reschensee, a Mittersee és a Haidersee – összevonásából keletkezett víztározó. A környék egyik legnagyobb turistalátványossága a víztározóból kiemelkedő, 14.században épült templomtorony, amely Graun község temploma volt és az elárasztott három településnek  -  Graun, Reschen és St Valentin – állít emléket. A templomot 1357-ben építették… A valaha virágzó területen 163 házat, 523 hektár termőföldet  árasztottak el, a 650 fős lakosság több mint fele költözni kényszerült.

Graun 1923 
A víztározó terveit még az Osztrák Magyar Monarchia mérnökei készítették 1850 körül,  azonban a megvalósítás sokáig váratott magára, majd az első világháború után a terület Olaszországhoz került. Az eredeti terveknek megfelelően az  1920-ban megkezdődött az építkezés előkészítése, melynek során a vízszintet 5 méterrel emelték volna meg…azonban sehogy sem akartak a munkálatokkal haladni…
1939 Június 23.-án Hitler és Mussolini aláírták a Dél-Tirol megállapodást. A megállapodás szerint a a németajkúakat áttelepítik majd a Harmadik Birodalomba….6 nappal a megállapodás után a Montecatini vállalat egy új kivitelezési tervvel rukkolt elő : az eredeti tervekhez  még 17 méterrel  magasabbra azaz 22 méterre emelte volna a duzzasztógát vízszintjét! Emiatt fenn ált a veszély hogy Graun és Reschen falvak egy része víz alá kerül…Az olasz fasiszta kormány azonban csak és kizárólag olasz nyelven tájékoztatta a németajkú lakosságot és azt is csak kb. két hétig…Ellenvetés hiányában aztán 1940 április 6.-án a tervet jóváhagyták. A kivitelezést aztán elodázta az 1943-as német megszállás és a németeket nem nagyon izgatta a duzzasztógát megépítése.

A háború végeztével és a fasiszta kormány bukása után a falvak lakói azt hitték véget ért a kálváriájuk…de nem , a Montecatini vállalat munkatársai 1947-ben ismételten megjelentek, és újrakezdték a munkálatokat. A lakosság természetesen tiltakozott, eredménytelenül,  magát a Montecatini  vállalatot is beperelték, sőt Ausztria  hivatalosan is tiltakozott, sőt geológusok szakvéleménye szerint a Mittersee fala sem elég erős hogy ekkora víznyomást kibírjon. Mindhiába….

Itt már közel a vég....

1949.augusztus 1-én a St Valentin melletti duzzasztógátpróbaképpen megnyitották: a víz 11 métert emelkedett, mezők, szántóföldek kerültek víz alá, Reschen mélyebben fekvő házaiba is befolyt a víz …Mindezt úgy , hogy előzetesen nem tájékoztatták a lakosságot! 1949-1950 telén a lakosok még a házaikban maradhattak, tavasszal a lakosság háromnegyedének költöznie kellett: először a magasabban fekvő terültekre, ahol azonban nem volt megművelhető földterület, majd egyre többen adták el ingóságaikat, hogy máshol újrakezdhessék . A három falu lakói kénytelenek voltak végignézni, ahogy házaikat lebontják, a temetőt ahova 1422 óta temetkeztek , felásták és a hamvakat elszállították. A sírkövek és a vaskeresztek nagy részét a helyiek megmentették. 1950.július 9.-én volt az utolsó mise a templomban, egy héttel később utoljára hallhatták a harangszót két nappal később az 1926 óta itt lévő harangot, majd az 1505-ből származó nagyharangot is elszállították. 1950 augusztus 23.-án a területet végleg elárasztották…..

Az elárasztás ...

Napjainkban nyáron...

...és télen
Napjainkban a  terület a szörfösök és a horgászok kedvelt helye, télen a jégen gyalog is be lehet jutni a templomig. Rendszeres sétahajójárat is közlekedik a tavon. 2009-ben a műemlékvédelem alatt álló templomtornyot felújították, falazatát megerősítették, és az tornyon levő órát is helyreállították.


A helyreállítás alatt leengedték a vizet, s falunak már nyoma sincs....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms