Eger és Felsőtárkány
Rendhagyó módon most nem egy külföldi túra leírása
következik, hanem az elmúlt, négynapos hosszú hétvége eseményeit próbálom elmesélni,
már csak hogy egy ilyen is legyen…
 |
Eger látképe a várból |
Szóval, kicsiny társaságunk az elmúlt néhány napot Eger ill. Felsőtárkány környékén töltötte.
04.28.-án reggel ki vonattal, ki busszal illetve aki tehette autóval elindult
Egerbe, hogy ott találkozzunk. Az érkezési versenyt mi nyertük, mert 2
gyerekkel is mi értünk oda leghamarabb… Miután összeszedtük egymást, egy rövid
parkolóhely keresés után elsétáltunk az egri várhoz. Az időjárás a kegyeibe fogadott
bennünket, ugyanis legalább olyan meleg volt, mint az 1552-es ostrom idején,
izzadtunk is rendesen, mint a harcosok annak idején… Igazán nem a lekicsinylés
okán mondom, de a várba besétálni sem olyan mint máshol külföldöm…Ott az ember
fia kap egy dizájnos jegyet, amit akár szuvenírként megőrizhet, illetve egy kis
színes brosúrát, hogy megtaláljon mindent, illetve a legfontosabb tudnivalókat megismerje.
Ezzel szemben itt kaptunk egy darab papírt, fekete-fehér nyomtatással rajta egy
térképszerűség, meg egy sima pénztári blokk, oszt jó napot…..Na mindegy ,
lényeg hogy mehettünk nézelődni…Ami viszont feltűnt egy idő után, hogy rengeteg
helyen van kitéve a „Vigyázat, Omlásveszély” felirat, illetve vannak lezárt
részek is….Pedig a magyar történelem egyik legfényesebb hadi győzelmének emléke
megérdemelné , hogy odafigyeljenek rá. Viszont ami helyre van állítva, az szép….
 |
A Vár |
Végigsétáltunk a bástyafalakon , egészen Gárdonyi Géza síremlékéig, majd nem
messze tőle a gyerkőcök felfedeztek egy játszóteret, ahol egy félórás kiscsoportos
foglalkozás vette kezdetét, árnyék persze sehol… Innen visszasétáltunk a felújított
Dobó –bástya felé, (így kellene az egész várnak kinéznie), majd a püspöki
palota következett.
 |
Dobó-bástya |
 |
Püspöki palota |
Aki látta az Egri Csillagok című klasszikust annak igen
ismerős lehet a palota és az előtte levő tér, ugyanis itt akasztották fel az
áruló Hegedűs hadnagyot…. A palotában egy állandó kiállítás látható, korabeli
páncélok , fegyverek és egyéb tárgyak vannak kiállítva, többek közt a vár
makettje az ostrom előtti időkből illetve az 1552-es állapotot bemutatva. A
tárlat végén egy kisebb „mozi” van kialakítva, ahol épp az Gárdonyi művéből
készült filmet lehet megnézni, illetve néhány számítógépen a vár 3D modelljét
is meg lehet tekinteni. Ilyen melegben pedig jó sokáig érdemes bent mászkálni,
ugyanis kellemesen hűvös van. A képtár megtekintése után, ahol is temérdek
gyönyörű festményben lehet gyönyörködni , következett egy másik érdekes hely a
börtön. Na itt aztán ízelítőt kaptunk az emberi találékonyságról és gonoszságról!
Az emberi elme borzalmasabbnál borzalmasabb dolgokat tudott kitalálni az
évszázadok folyamán, ha arról volt szó, hogy valakit meg kell kínozni: az egyszerű kalodától kezdve a spanyolcsizmán
át az akasztófáig, a kerékbetöréshez használt eszközöktől a kihegyezett
karókig van itt minden, sőt még egy
korabeli börtöncella is restaurálva van… ezt azért szívesen alkalmaznám ma is ,
már csak a törődés kedvéért . Csak hogy mindenkinek pontos fogalma legyen róla
: például a spanyolcsizmát először a spanyol inkvizíció alkalmazta, innen
származik a neve. Két darab szorítófa közé teszik a vádlott egyik lábát és ezt
megfeszítve okoznak igen nagy fájdalmat. A vallató kérdést intéz a vádlotthoz és
ha az nem vallott, szoríttat egyet a spanyolcsizmán. Ez néha odáig ment, hogy a
lábszárcsontot összezúzva, deszkavékonyságnyira lapították a vádlott lábát…
 |
Korabeli börtöncella |
A
börtönből gyorsan ki is jöttünk , nem csak a borzalmak ábrázolása miatt, hanem
mert elég hideg is volt , a kinti 30 fok után. A várudvaron aztán az árnyékban bámészkodtunk
egy keveset a kézművesek és szuvenírárusok sátrainál, majd a gyerkőcök percei
következtek : volt ugyanis 3 póniló egy vezetőkereten , lehetett hát lovagolni is . Rettenetesen
tetszett a gyerkőcöknek Jenki, Dollár és Kiscsillag ( mert így hívták a pacikat)
a kisebbik lányom a lovaglás után még többször visszament megsimogatni őket.
 |
A Dobó-tér és a Minorita templom a várból |
Közel 3 órát bóklásztunk a várban, majd a nagy meleggel
dacolva, lesétáltunk a Dobó –térre. A vendéglátó egységek teraszain elég sokan
üldögéltek, egy kéttagú „zenekar” egy kis bungalóban – amit pont az utca
közepére sikerült kihelyezni - szórakozatta az arra járókat, majd egy kis patak
felett átívelő hídon értünk ki a térre.
 |
Zenészek az utca közepén |
 |
A Dobó-tér |
 |
Minorita templom |
Rögtön az első, amit meglát az ember, az Dobó István szobra, majd tőle
balra pedig a Minorita templom grandiózus épülete áll. A tér túlsó végén pedig egy, a csatajelenetet
megörökítő szoborcsoport található. Na itt
a nagy meleg már erősen megviselt mindenkit, főleg a gyerkőcöket, - és még azt a rétes boltot sem találtuk meg,
ahol valamikor igazán jó réteseket lehette enni – így visszamentünk az autókhoz
, egy kis evés-ivás után Felsőtárkány felé vettük az irányt. A falu 6
kilométerre van Egertől és a Bükk Kapuja-ként is ismert. Szállásunk a falu
utolsó háza , a Szikla Fogadó volt. Mit ne mondjak, a szálló környéke elsőrangú
volt, nem úgy az elhelyezés. Erősen retró jellegű berendezések, elnagyolt takarítás
( és akkor még finom voltam) valamint kopottas bútorok fogadtak bennünket.
Sebaj, van, hol aludni van zuhanyzó és van étterem – elviseljük valahogy. A konyhájuk
aztán sokkal jobban teljesített, de erről majd később. Viszont a tisztelt
tulajdonosnak lenne még mit tanulnia vendéglátásból az egyszer biztos…..Az első
esti vacsora után még sétáltunk egyet a fogadóval szemközti parkban, aminek
közepén egy horgásztó volt kialakítva, majd mindenki ment aludni, mert ránk
fért, következő nap ugyanis túrázni indultunk…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése