Ugrás a fő tartalomra

Ha már Svájc akkor Victorinox !!! Elő hát a késekkel !!!!


Ha már az előző posztban szó esett a svájci nevezetességekről, akad itt egy , amiről feltétlen szólni kell. Nem, nem a csoki, nem is a sajt, de még csak nem is az a drága svájci frank, hanem a svájci bicska. Szerintem nincs ilyen ember aki ne látott volna már legalább egyet,  és biztos sokan vagyunk, akiknek van is. De hogy miről is van szó ?
Karl Elsener
A késeket gyártó - és a nevet is viselő – Victorinox cég székhelye  Ibach-ban van. Az üzemet 1884-ben alapította egy bizonyos Karl Elsner(egyes források szerint Elsener). Néhány évvel később a svájci katonai vezetés elhatározta, hogy minden egyes svájci katonát el kell látni egy olyan késsel, melynek becsukható pengéje mellett kötelezően tartalmaznia kell egy csavarhúzót, egy konzervnyitót és egy pontvéső/lyukasztót.  A hadsereg kezdetben Németországból szerezte be ezeket az eszközöket, amikor is Elsner fülébe jutott a dolog. Remek üzleti érzékről téve tanúságot, gyorsan beinvesztált a szükséges eszközök beszerzésébe, az addig sebészeti eszközöket gyártó cégét erre a termelésre állította át, majd meghívta a hadsereg néhány magas rangú vezetőjét, hogy némi PR segítségével lecsapjon az ígéretes üzletre. Erőfeszítéseit siker koronázta, ugyanis hamarosan a cége kapott nagyobb megrendelést ezekre a késekre. Az akkor még fanyéllel készülő, 4 funkciós bicskák nagy sikert aratnak, a dugóhúzó (ami szintén nélkülözhetetlen egy katonánál) csak később kerül felapplikálásra.
Amikor Elsener édesanyja (Victoria) 1909-ben elhalálozik Elsner anyja keresztnevét adja cégének, majd amikor tizenegy évvel később nyersanyagként a rozsdamentes acélt (franciául: inoxydable) kezdi használni, összevonja a két szót és megszületik a Victorinox.


Theodore Wenger

Azonban a kapitalizmus a feltörekvő vállalkozást sem kíméli:  1893-ban megjelenik a konkurencia, aki szintúgy a svájci keresztet használja, és hasonló funkciójú késeket gyárt.  Ez a másik cég a Wenger, amely tulajdonosáról és alapítójáról, Theodore Wenger főmérnökről kapta a nevét. A két cégvezető ahelyett, hogy kígyó-békát kiabált volna a másikra, szépen  kultúrált módon megegyezett egymással. Erre a megoldásra rögvest a svájci armada vezetősége is lecsap, és mindkét félnek új szerződést kínál: ezentúl 50-50 százalékban részesednek az állami megrendelésekből. Így megy ez normális keretek között….A megállapodás szerint a Victorinox Eredeti Svájci Tiszti Zsebkésként (Original Swiss Army Knife) hirdethette termékeit, míg a Wenger a késeit Valódi Svájci Tiszti Zsebkés (Genuine Swiss Army Knife) néven reklámozta.



Wenger Classic - hát hasonlít rendesen
 
1945-ben amerikai hadsereg hatalmas megrendelést ad  a cégeknek , ezzel a svájci bicska is elindul a világhírnév rögös útján.  A Victorinox cég 1980-ban hatalmas fejlesztéseket hajt végre,  és a korszerűsítés  után is hatalmas bevételekre tesz szert, 1992-ben megnyitja első üzleteit Japánban, majd Mexikóban , Brazíliában, illetve Európában és a Távol Keleten is. 2005-ben aztán a Victorinox szőröstül-bőröstül bekebelezi a Wenger céget , viszont a márka továbbra is fennmarad, és folytatja a termelést is.
Victorinox Climber - ilyen az enyém is :-)
Időközben a piacgazdaság megkívánta, hogy ne csak kések szülessenek: a Victorinox termékskáláján ugyanúgy megtalálható a ruházati cikkektől az órákon át a parfümig minden, de csak is szigorúan kiváló minőségben.
Betört a piacgazdaság : Órák...

...ruhák...

...minden amit a szem kíván!!!
Visszatérve a bicskákra:  az eredetileg is a svájci hadseregnek gyártott valamennyi modellen a hamisítatlan svájci címer látható, a Victorinox termékein a piros alapú fehér kereszt míg a Wenger-kések nyelén egy teljesen egyszerű, lekerekített négyzet a háttér. A katonaság számára gyártott kések nem pirosak, hanem ezüstszínűek, a pirosat  - állítólag – azért találták ki, hogyha beleesik a hóba, könnyebb legyen megtalálni …

A Victorinox logo
a Wenger logo

Készül még eszközrikító sárga/zöld színben (mint a láthatósági mellény), ezeket a mentőalakulatokkal közösen fejlesztették ki, az összetételük is az ő céljaikra vannak kitalálva.
Manapság már nem csak Svájci tiszti Késeket készítenek, hanem sok mást is. Ilyen például a Swiss Card nevű eszköz, ami hitelkártya méretű, és úgy kell belőle kihúzogatni az eszközöket. Itt van aztán a  Swiss Tools nevű eszközcsoport, ami már inkább speckó szerszámokat tartalmaz, egész vastag  és robosztus kivitelben. Aztán itt vannak még a különféle konyhai eszközök, hentes kések, bárdok, konyhai kiegészítők (pl. krumpli hámozó és egyéb eszközök (olló) , söt az újabb eszközökben már pendrive illetve óra , valamint led lámpa is található!!!

Swiss Card
A Bőség zavara - Handyman
Swiss tools
Konyhai kések
Usb és minden  egyéb


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms