Ha e sorok olvasói közül valaki jártában-keltében a
közeljövőben Regensburg felé hajókázna a Dunán, és Donaustauf magasságában egy
igen impozáns, az athéni Pantheonra erősen hasonlító épületet lát, ne ijedjen
meg, nem tévedt el. Jó helyen jár, ez a Walhalla….
 |
| A folyóról nézve |
A Walhalla az első azoknak a XIX. században emelt
németországi szobroknak, emlékműveknek a sorában, amelyek a német egységet, a
hazafias, illetve később a nacionalista érzelmeket voltak hivatottak kifejezni
és erősíteni.
A Valhalla a germán mitológiában a csatában elesett harcosok
túlvilági tartózkodási helye volt. Az épület ötlete I. Lajos bajor király
fejéből pattant ki, aki az antik görög kultúra nagy tisztelője volt. Az akkor
még koronaherceg fejében először 1807-ben merült fel egy emlékhely építésének
szándéka, amely épületben ötven jeles német személy kapott volna helyet. A
dátum nem véletlen: egy évvel korábban szűnt meg a Német-Római Birodalom, amit
I. Lajos a németek nagy szégyenének tartott. Az alapkő letételre azonban jóval
később, 1830. október 18-án került sor, ez a dátum sem véletlen: a népek
csatájának 17. évfordulója volt. Amikor az épület felavatására sor került,
ismét csak egy szimbolikus dátumot választottak: 1842. október 18-át, az
említett csata 29. évfordulóját. A tervek elkészítésével Leo von Klenze
klasszicista építészt bízták meg, I.Lajos szándéka pedig egyértelmű volt, ahogy
ő maga fogalmazott: a Walhalla azért épült, „hogy a Német németebbül lépjen ki
belőle, jobban, mint ahogy belépett”
 |
| Impozáns |
Az épület, ami voltaképpen egy antik dór peripterosz: olyan templomépület, amelynél a cellát oszlopsor veszi körbe. Építésekor nem mindenki tetszését nyerte el a görög stílus, sokan úgy találták, hogy idegen a német szellemtől. Az északi oldal timpanonján látható szoborcsoport a teutoburgi csatát ábrázolja, amint Arminius a rómaiak ellen harcol. A déli oldal timpanonján pedig Németország 1814-ben történt felszabadításának allegorikus ábrázolása látható. Megnyitásakor az első 96 mellszobrot a halálozás dátumának sorrendjében, az óramutató járásával megegyező irányban helyezték el.
 |
| Szobrok.... |
 |
| ...és emléktáblák |
Napjainkban a
megtekinthető mellszobrok és emléktáblák száma 195,1962 óta 5-7 évente kerülhet
be a szoborparkba újabb személy. Bárki nevezhet meg egy hírességet, legkorábban
halála után 20 évvel, és ha elfogadják a jelölést, - amiről a bajor
minisztertanács dönt - állnia kell a mellszobor készítésének költségeit. Idén
-2019-ben- Max Planck német fizikus szobra kerül be a Walhallába….Emléktáblát
azok kaptak, akikről nem maradt fenn hiteles kép, illetve néhány esemény. Az
uralkodó e szobrokkal és emléktáblákkal kívánta meghatározni, mi érdemes az
emlékezetre, és a hazafias érzelmeket is kívánta erősíteni. Érdekeségképp
megjegyezném, hogy az első szoborfelvételre vagy nevezzük bővítésnek I. Lajos
halála után 22 évvel került sor. 1890-ban a hálás nép felállította I Lajos
szobrát is. 2003-ban került elhelyezésre Sophie Scholl szobra: a Harmadik
Birodalom idején kivégzett diáklány mellé senki más nem kerül, és a következő
mondat áll a szobor alatt: emlékezünk mindazokra, akik bátran ellenálltak a
„Harmadik Birodalom” igazságtalanságának, erőszakának és terrorjának.
Az emlékmű 2004 és 2015 közt jelentős felújításon esett át,
mintegy 13,3 millió euró értékben. A
szobrok és emléktáblák mellett a Dunára és a környékre is remek a kilátás.
Megközelíthető autóval, gyalogosan illetve hajóval is.
 |
| A kilátás |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése