Ugrás a fő tartalomra

Pilatusbahn - A legmeredekebb fogaskerekű vasút





Az Alpokban  kirándulva, túrázgatva  szinte mindenhol találunk  felvonót és fogaskerekű vasutat, ami lényegesen megkönnyíti a turisták  feljutását a csúcsokra. A megrögzött és elhivatott hegymászók   biztos más véleményen vannak, de ezen eszközök kihasználtsága  igazolja a népszerűséget. A    hegyi vasútvonalak közül egy azonban mindenképp kiemelkedik :  a Luzern mellett található Pilatus-ra visz fel, s ez a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja.


A Vierwaldstatti-tó partján elterülő Luzern önmagában is egy csoda, a tavon átívelő Kapellbrückével, a festett házaival  illetve az Oroszlános emlékművel, akinek azonban ez nem elég, az a várostól mintegy negyedórányira található, 2128 méter magas Pilatus-ra is felmehet, méghozzá egy egyedülálló fogaskerekű vasúton.

A hegy a monda szerint Pontius Pilatus nyughelye, ezért a középkorig szigorúan tilos volt megmászni és sokáig legendák szálltak szájról-szájra a hegyen élő sárkányokról is, erre utal a logóként használt sárkány is. Az idők során aztán mégis akadt egy-két "renitens", majd egyre többen jutottak fel a Tomlishorn csúcsára , többek közt Viktória királynő és Theodore Roosevelt is. Azonban  egyre nagyobb igény mutatkozott a mezei turisták részéről , akik nem tudtak-akartak mászni, hanem kényelmesen fel szerettek volna menni  és vissza. És lőn, a közakarat meghallgatásra talált: 1885-ben Eduard Lochner zürichi mérnők egy olyan, fogaskerekű vasút ötletével állt elő, ami Alpnachstadt-ból indulva egész a csúcsig felviszi a látogatókat.Voltak, akik szimplán bolondnak nézték, azonban a  tervezést a megvalósítás követte: 1886 áprilisában megkezdődött az építkezés, és első próbavonat  1888. augusztus 17.-én a Pilatusbahn prominenseivel végig is ment az egész pályán.

Eduard Locher a tervező

A menetvonal

A hivatalos megnyitóra 1889.június 4.-én került sor. Kezdetben gőzüzemű vasúti kocsi járt fel és le, egy speciális, fogaskerekű megoldással , ami csak erre a vasúti pályára jellemző. Az első év akkora siker volt, hogy már osztalékot is osztottak a vasút-társaságnál.... 

A hőskor



Azonban az idők során kiderült  , hogy a gőzmozdonyos megoldás nem az igazi, ezért  a villamosítás  megoldásán kezdtek el dolgozni,1905-ben voltak tervek is a megvalósításra, azonban horribilis pénzbe került volna. A technikai fejlődés azonban nem szabott gátat a projektnek : 1936-ra ki is építették a villamos hálózatot és a vasút új, piros kocsikat kapott. Az első villamos szerelvény 1937. május 15.-én indult el.

A kiinduló állomás napjainkban

Szépen felfelé

A keskeny nyomtávú vasút 48 százalékos emelkedőt küzd le, a kiinduló állomás a tengerszint felett 440 méteren található Alpnachstadt-ból a 2073 méter magasságban lévő Pilatus Kulm végállomásig.
A menetidő felfelé 30 perc  és kb. 40 perc lefelé. A teljes táv 4618 méter, és van benne  hét alagút is,  közben pedig....nos igen, tiszta időben lélegzetelállító panorámában lehet részünk.

A környék ...

...és a panoráma

 A szerelvény májustól novemberig közlekedik, ha esik, ha fúj. A jegyárak persze nem olcsók, de hát mi az ami Svájcban olcsó ?!

A végállomás

Fent a végállomáson sem hagyják unatkozni az embert: többféle lehetőség van, külön nyári és téli programokat is szerveznek. Nyáron a túrázástól kezdve a siklóernyőzésen át a mountain bike-ig  sportolási lehetőségek sokasága áll rendelkezésre,  télen pedig a téli sportok szerelmeseit várják. Mindezek mellett  ha megéhezünk-megszomjazunk a több étterem közül lehet választani. Ha pedig csak a kilátópontok egyikéről szeretnénk gyönyörködni a tájban azt is megtehetjük.  Szerintem vonatra fel ! :-)




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms