Bizonyára sokaknak ismerős lehet a Meinl márkanév, de ha nem
akkor a cég lógója, a szerecsen fiú jellegzetes
formája már azért eszükbe juttat
valamit... Igen a valódi prémium minőségű kávét - napjainkban sok más terméket
is -, s minő meglepetés, a cég is
Ausztriához köthető...
A történet 1862 -ben kezdődik, amikor is - hogy stílszerű
legyek - I. Julius Meinl Bécs belvárosában egy kis
üzletet nyit, amelyben zöld kávébabot, kakaót, teát, fűszereket, rizst és
cukrot árul. A kávét az időtájt még zölden árulták, azt mindenki magának pörkölte
otthon, és sikerült ahogy sikerült. Az ügyes vállalkozó Meinl erre érzett rá,
és 1877-ben szabadalmaztatta az általa kifejlesztett ún. dobos pörkölési
technikát, melyben a kávészemek nem érintkeztek a széngázokkal, így nem lett
utóíze és teljesen megőrizte az aromáját. A mechanikus pörkölési eljárás sok
emberhez jutatta el a kávét és forradalmasította a közéletet : sorra nyíltak a
kávéházak Bécsben és szerte a világon. A kereslet nagy volt így a kis fűszerbolt
a bécsi Köllnerhofgassén az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb kávé- és teagyártójává
vált.
 |
| Az alapító |
1892-ben az alapító átadta az üzletet fiának, II.Julius Meinl-nek, aki apja szellemiségét örökölte , sőt tovább is lépett. Vezetése idején a cég folyamatosan bővül, sőt hamarosan kifejlesztett egy eljárást a legfinomabb táblás csokoládé és a csokoládé italok előállítására , kibővült kínálattal várva a vevőket. 1912-ben a cég székházát átköltöztetik Bécs 16.kerületébe - az utca ma Julius Meinl Gasse-ként szerepel a térképen - ahol a mai napig megtalálható. 1924-ben Joseph Binder grafikus megálmodja és meg is tervezi a Meinl Mohrt- a szerecsenfiút kávéval a kezében - ami a Meinl termékek hivatalos lógója lesz, s ma is látható a termékeken.
 |
| A Meinl Mohr |
1928-ra a cégnek 353 üzlete van a Monarchia területén, s a korabeli feljegyzések szerint a Meinl-boltok mindenütt egyformák voltak. Ugyanaz a kép fogadta a betérőt Bécsben, Kassán, Zágrábban, Budapesten. A csillogó rézhengerekből áradt a kávéillat,és időről időre kávékóstolót rendeztek, újabb vásárlókat szerezve.
A sorban következő III. Julius Meinl nemcsak remek üzletember
volt, hanem a társadalmi problémákra is odafigyelt. Az apja által alapított
gyakornoki akadémián a képzésekre reggel került sor, nem pedig a nap végén, ez
gyakorlatilag felért egy forradalommal. 1931-ben a Meinl cég bevezeti az ötnapos, 43 órás
munkahetet, de a munkavállalók 45 órányi
bért kaptak illetve a 60 év feletti
alkalmazottak pénz és élelmiszer formájában nyugdíj-kiegészítésben részesültek.
1936-ban III. Julius Meinl a munkanélkülieknek vásárlásukból 5% kedvezményt
biztosított. A történelem azonban, mint sokszor most is közbeszólt : a nemzeti
szocialisták heves ellenfeleként III. Julius Meinl és családja 1938-ban
kénytelen volt emigrálni Angliába. A magára maradt céget a fasiszta rezsim
élelmiszer beszállítóvá degradálta, az üzletmenet újbóli elindítására
egészen 1947-ig kellett várni. Az
újrakezdést 1950-ben Bécsben a Graben 19 szám alatt található üzlet
megnyitása jelképezi, ami a mai napig
prémium termékekkel várja a vevőket.
 |
| 1950 óta Bécsben |
IV. Julius Meinl 1953-ban csatlakozik a céghez,
nemzetközileg elismert kávészakértőként veszi kézbe a kávébeszerzést,.
1988-ban a cég beszünteti az élelmiszer
árusítást, innentől kezdve csak a kávé-és tea marad a cég portfoliójában. A
napjainkban a cég élén álló ötödik generáció megkezdte a Julius Meinl kávé és
tea nemzetközi terjeszkedését. Ausztriából és Olaszországból kiindulva a cég
kiterjesztette piacát Kelet-Európába, Oroszországba és Törökországba, ugyanakkor
elkezdték meghódítani az USA piacait is. A Julius Meinl hamar megvetette lábát
a Közel-Keleten és az utóbbi években sikeresen terjeszkedett Kelet-Ázsiában és
Ausztráliában is.
Kis hazánkban a második világháború után az üzlethálózat szovjet
felügyelet alá került, s ők gondoskodtak az árubeszerzésről is. 1952-ben, az államosításkor a bolthálózat
magyar tulajdonba került, majd nem sokkal később a Csemege Kereskedelmi
Vállalat vette át az egykori Meinl-üzleteket, és a szerecsenfiús logót
felváltotta a csemegekosár. A fővárosban a legnagyobb csemegebolt a Nagykörút–
Rákóczi út sarkán volt, ezt a pestiek éjjel-nappalinak nevezték, mert egy
időben igen hosszú nyitva tartással üzemelt. 1991-ben az üzlethálózat a privatizáció során a Csemege-Julius
Meinl Ipari és kereskedelmi Rt. tulajdonába került, ahol az osztrák anyacégnek
is részesedése volt és
az alaptőke tíz százalékának erejéig tulajdonosok lettek a vállalat dolgozói
is.
 |
| Ismerős ? |
Természetesen az újkori Meinl-boltok már nem hasonlítottak a háború
előttiekhez, de még mindig egyfajta színvonalat jelentettek a hazai élelmiszer-
és vegyiáru-kereskedelemben. 2001-ben a Julius Meinl AG eladta 51 százalékos
tulajdonosi részesedését a Match kereskedelmi cégnek – s rövid idő alatt
eltűntek a fővárosban és az országban a Csemege– Julius Meinl feliratok – a cég
közel egy évszázados magyarországi sikersorozata befejeződött.
A márka azonban köszöni szépen él és virul: a Meinl márkanév
alatt forgalmazott kávé és tea a világ élvonalában van. 2004-ben Matteo Thuni olasz sztárdizájner
újra tervezi a Meinl lógót és egy egész termékkollekciót dobnak a piacra
az eszpresszós bögrétől a süteményes
tányérig.
 |
| Az új dizájn |
2008-ban az osztrák-svájci közös rendezésű labdarúgó Eb ideje alatt felépítették a világ legnagyobb kávéházát, bécsi Ringstrassén a Természettörténeti és a Művészettörténeti Múzeum között. Mivel a történelem során a Meinl kávék sok költőt és írót inspiráltak, a cég meghirdette a "Fizess Verssel" kampányt, ami annyit tesz, hogy a kávéházban a kávét egy vers leírásával, vagy előadásával is fizethették, mondani sem kell, hogy óriási sikert aratva az akcióval.
Ezek után már szinte költői a kérdés : Egy kávét ?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése