A Trabant, az utazási eszköz...
 |
| Zwickau |
Zwickau egy
németországi léptékben közepes város az egykori Kelet Németország területén,
Lipcsétől délre, a Mulde folyó partján. Történelmében sok különlegességet nem
lehet felfedezni, ipara elsősorban a kőszénbányászatról és a vasúti
gépgyártásról nevezetes. Turisztikailag semmi extra, mégis van itt valami amiről nincs olyan ember aki
ne hallott volna, ne látta volna, vagy esetleg még használta is...Itt készült
ugyanis boldog gyermekkorunk egyik
emléke, a plasztikmerci, vagy más néven Honecker, hivatalosan a Trabant.
A Trabant volt az első jármű a Német Demokratikus
Köztársaságból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású
autós szakkönyvek még Törpeautónak nevezték, hiszen – egyes tévhitek szerint –
eredetileg nem is kocsinak készült, hanem fedett motornak.
A második világháború után Németország keleti- szovjetek
által megszállt zónájából - 1949-ben
jött létre a Német Demokratikus köztársaság. A kommunista állam 1952-ben
állomosításba kezdett, és a mezőgazdasági területeken pedig a
termelőszövetkezeti rendszert hozta létre. Ezek az intézkedések olyan" jól"
sikerültek, hogy az addig is erős kivándorlási hullámot megfejelve majd 180.000
ember ment át a fejlettebb Nyugat-Németországba.1953 júliusában komoly
zavargások voltak a gyárakba és téeszekbe kényszerített munkások közt, amit a politikai
hatalom az életszínvonalat javító intézkedésekkel igyekezett kompenzálni...Ennek
egyik eleme volt az autó és ezt annyira komolyan vették, hogy 18 hónapot adtak
az első elkészítésére. Néhány feltételt is lefektettek, amelyek mentén a
fejlesztésnek haladnia kellett:
kiskategóriás személyautó legyen, elöl két felnőttre szabott
teljes értékű üléssel, hátul két pótüléssel;
saját tömege menetkészen nem lehet több, mint 600 kg;
átlagos üzemanyag-fogyasztása maximum 5,5 liter száz
kilométerenként;
éves termelés 12 000 db évente;
gyári ára nem lehet több, mint 4000 (keletnémet) márka
a karosszéria borítása műanyagból készüljön
A Zwickauba telepített AWZ autógyárban a határidő lejárta
előtt fél évvel elő is álltak az első prototípussal, melynek a P 50 gyári kódnevet
adták. A P a német personenkraftwgen, azaz személyautó rövidítése volt. A kornak
megfelelő csili-vili kisautó azonban minden volt csak használható nem.
 |
| Trabant P50 |
A két
első ülést sem állítani, sem dönteni nem lehetett, tehát aki hátra akart ülni az
be kellett hogy préselje magát a kasztni és az ülések közti résen, a
csomagtérfedél az úgy ahogy volt lemaradt, tehát először be kellett gyömöszölni
a csomagokat a "csomagtartóba" majd be lehetett mászni a hátsó
ülésre.....
1955-ben aztán sikerült előállni egy 22 Lóerős (!) ,
kétütemű,vízhűtéses járművel, mely optimális körülmények közt akár a kilencven kilométer
/ óra sebességre is képes volt... Ez volt az első német autó, amelyik műanyag
borítású (duroplaszt) karosszériával készült. Ezt az anyagot műgyantából és
gyapothulladékból állították elő, az elemeket egy speciális sütőgépen
készítették. 1957-től jött a P-70-es modell, majd a P601-es 1959-től.
 |
| Trabant P70 kombi |
 |
| Trabant P600 |
 |
| Jönnek szépen , sorban |
1960-ban
jelent meg az első kombi, 1962-ben pedig a már ismert karosszériát mutatták be
600-as motorral, 100 km/h végsebességgel. Ekkor már egyenes küllős
kormánykerék, kettős egyenes díszléc jellemezte az autót. A fehér autókon
szürke, piros, kék, okker vagy zöld volt a díszcsík. A hátsó lámpa alsó részét
Magyarországon belülről bíbor burkolattal látták el. A kétüteműek utolsó típusa
a P601-es volt, amit 1963-tól készítettek.
 |
| Trabant 601 |
1966-ban már gyártottak DeLuxe
verziót is: kényelmesebb ülések,rádió és eltérő színű kárpit volt az
extra....Készült egy modell a határőrségnek és a honvédségnek (Kübel) és egy nyitott
verzió (Tramp) a nagyközönségnek.
 |
| Kübel |
 |
| Tramp |
1974-ben már az egymilliomodik Trabi gördül ki a gyár
kapuján és egyre több kényelmi extra került bele: kormányzár, az
intrevallumkapcsolós ablaktörlő vagy a kibővített színválaszték. 1980-tól
már a Deluxe kivitelhez elektromos ablakmosó, ködlámpa, tolatólámpa és
kétszólamú kürt is tartozott. Ez 1983-ban kibővült még fejtámlákkal és
hátsóablak-fűtéssel is, utóbbi 1987-től minden modellen széria felszerelés. 1985-től
a fényszórókban halogénizzók világítanak, és megjelent a tetőablakos változat
is. A felsorolt „extrák” ma már szinte bárki számára nélkülözhetetlen
kiegészítőket jelentenek egy autóban, de amint láthatjuk, a „kicsi csoda”
esetében ez nem volt mindig így.
A gyártási -minőség ellenőrzési folyamat pedig valahogy így
nézett ki :
AZ 1989-ben bekövetkezett politikai változások után a
Trabant gyakorlatilag kimúlt. Egy kis ideig még próbálkoztak egy VW motoros, kissé
újrapofozott kasznival , de nem igazán jött be, majd 3.096.099 darab legyártott
autó után, 1991.árilis 30.-án bezárt a gyár.....
 |
| Az utolsó széria, Trabant 1.1 |
Jellemző egyébként az NDK-ra, vagyis inkább az állandó pénz-
é s nyersanyaghiányra, hogy a gyártás során készült , használható prototipusokat
a melósok megvehették, - aztán persze jó pénzért eladták - a magyar turisták és
Trabant tulajdonosok pedig folyamatosan levelekkel bombázták az akkori
szakirodalom, az Autó-Motor szerkesztőségét, hogy micsoda "különleges
" autók szaladgálnak a keletnémet utakon, és vajon nálunk lesz e....
Abban szerintem mindenki
egyetért, hogy retró-érzés ide,Trabi szerelem oda, ez a verda maga volt a
rettenet. Egy négy keréken guruló műanyag "valami" hangos , büdös,
kényelmetlen, viszont cserébe könnyen meg lehetett házilag buherálni. Bár sokaknak ez volt AZ autó, de
ahogy nyíltak a határok és több lett a lehetőség, szinte gyorsan le is cserélte
aki csak tehette. A retró hullám persze a Trabantot is utolérte, lelkes
amatőrök, profi szakik igazán dögös
járgányokat hoznak össze sőt egyre többször lehet olvasni arról, hogy
feltámasztják a márkát, de ez már egy másik történet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése