Ugrás a fő tartalomra

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában






Ha azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story....



Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szomszédos Serries faluban álló üres vízimalomban kezdődött újra a termelés, immár a gépiesítve a munkafolyamatokat, melynek eredményeképpen már napi 25-30 kiló csokoládét sikerült előállítani, melyet táblás csokiként és nápolyiként árult.

Suchard azonban nem érhette meg  terméke  sikerét, ugyanis 1844-ben meghalt. Négy gyermekére szállt az üzem, akik olyan jól bevezetett márkát örököltek, amelyet már csak fejleszteniük kellett. 
Mivel abban az időben még nem kevertek tejet (kivéve a folyékony csokoládét) a csokihoz,  ez a cucc egy kesernyés  , sötét színű nyalánkság volt. Az első  Suchard tejcsokoládé csak az 1890-es években készült el, 1901-ben pedig piacra került az első lila csomagolású csoki, amit a MILKA névvel illettek. Miért éppen ez a neve? Pofonegyszerű : Milch ( németül a tej) +kakaó = MILKA :-) 




 A terméket kezdettektől fogva lila papírba csomagolták, alpesi háttere volt és egy tehén  díszítette. A tehénke akkor még fekete-fehér  volt, később festettek mindent lilára, így kívánták a figyelmet a termére irányítani, -  vagyis nem azért lila a tehénke, mert a kolomp elszorította a nyakát -  ami annyira jól sikerült, hogy 1913-ra csak a cégcsoport lörrachi gyárában 18-szor több csokoládét készítettek, mint a gyár alapításának évében!



Az 1960 -as években a dizájnon változtattak egy keveset, előtérbe került a fehér, MILKA felirat, majd 1972-ban a Young & Rubicam reklámügynökség kitalálta a lila tehenet,  amely azóta is világhírű.



 A csokoládén szereplő mondatok - . „Az Alpokban tisztább a levegő és a víz, zöldebb a fű. Ezért a tehenek jobb tejet adnak. A jobb tejből finomabb csokoládé készíthető.“ azóta is jelen vannak minden lila terméken. Nem mellékesen a grafikai munkában egy hazánkfia, Szabó Sándor  , orosházi születésű reklámgrafikus is részt vett , aki így emlékszik vissza  a lila tehén születésére : 
"A német-svájci határ melletti falucskában működő gyár nem kis meglepetést tartogatott számunkra: itt minden lila volt, a gépek, a dolgozók köpenye, a csomagoló papír, a falak. Ennyi lilát az újpesti stadionban sem láttam. Visszafele a vonaton a látottakat is emésztgetve törtük a fejünket. A szövegíró, Ilse szerint a hirdetésnek arról kellene szólnia, hogy az alapanyagok gondos kevergetésének köszönhetően finom a Milka csoki. Én azonban úgy véltem, inkább a lila színt kellene meglovagolnunk. Ekkor tévedt a tekintetem egy legelésző tehéncsordára.Lila tehén! - hasított belém az ötlet. Csakhogy abban az időben nem volt divatban a lila szín. Ilse a rég elhunyt Philip Suchard úr életre keltését is ajánlotta, amit a főnök elfogadott alternatív megoldásként.
Néhány nap aztán elegendő volt ahhoz, hogy megszülessen a máig is használatos szöveg: „Milka. A legédesebb kísértés, amióta csokoládé létezik", jómagam pedig egy reggel azzal a vázlattal leptem meg Uwét, a kreatív igazgatót, amely a ma is forgalomban lévő lila tehén alapkoncepcióját jelentette.
A Bergisches-Land környékén, zuhogó esőben kaptuk lencsevégre a tehenet. A fényképész asszisztense Suchard úr szerepében pózolt egy kis tehéncsoport előtt. Fekete frakkot és cilindert viselt, kezében egy papírtekercset tartott. A düsseldorfi műteremben pedig az akkor forgalomban lévő Milka csokikat is lencsevégre kaptuk. Plakátnagyságú fotót hívattam elő a megörökített tehénről, vastag kartonra ragasztottam, lilára festettem az állat foltjait, majd rápingáltam a „Milka" nevet, a kép fölé nagyjából ezt a mondatot írtam: „A jó csokit felismeri a lila csomagolásról!".



Az 1990-es évek óta a tehén változatlan: ugyanaz a simmenthal-i  fajtájú tehén balról, kicsit lehajtott fejjel, mindig egy bizonyos felirattal és ugyanazokkal a foltokkal . 



A márka ismertségét jelzi, hogy a kilencvenes évek közepén Bajorországban  iskolás gyerekek részére rajzpályázatot írtak ki, ahová tehenekről készült rajzokat vártak. Minden harmadik beküldött képen lila volt a tehén....
A csokoládét  napjainkban több üzemben készítik, de egyik sem Svájcban található. A központi üzem a német -svájci határ közelében található Lörrach-ban van.  Népszerűsége töretlen , de biztos ami biztos alapon a cég hatalmas összegeket költ reklámokra is:  a centenáriumi évben Zürichben csoki illatú bélyegeket hoztak forgalomba, illetve Bludenzben minden évben megrendezik a MIlka Csokoládéünnepet, melyen a gyerekek  különféle vetélkedőkön vehetnek részt, a nyertesek pedig a testsúlyúknak megfelelő mennyiségű csokit vihetnek haza! A tv-ben futó reklámokról nem is beszélve, legalább egyet mindenki látott már....



A cég mára a Kraft Foods tulajdonában került, a Suchard logó pedig egyre inkább a háttérbe szorult. Európa több országában is készítenek különféle Milka termékeket , gyakorlatilag bárhol és bármikor vehetünk egy lila csomagolású terméket.

Hát röviden ennyi...megyek keresek egy csokit :-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború