Hegyek között- Völgyek között adóparadicsom - Liechtenstein

Liechtenstein, azaz a Lichtenstein Nagyhercegség vagyis a dallamos német nyelv szerint Fürstentum Lichtenstein  kis európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Föld 6. és Európa 4.legkisebb állama. A köztudat és a többi hivatalos adat szerint is egy igazi adóparadicsom. Az egyetlen ország ami csak az Alpokban fekszik. A területe 160 km². A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m).

 

Mielőtt azonban belevágnánk a táj és a lehetőségek elemzésébe, egy kis száraz történelem következik :  a kicsiny nagyhercegség alapja az 1342-ben létrejött Vaduzi Őrgrófság volt. A jelenlegi határai 1434 óta változatlanok. A Liechtensteini Nagyfejedelemséget 1719-ben VI. Károly német –római császár alapította. Az első hét herceg nem igen érezte magáénak a birodalmát, ugyanis be sem tették a lábukat ide, hanem inkább Bécsben illetve Csehországban éldegéltek. 1806-tól szuverén állam, 1866-tól teljesen független ország, mely szoros kapcsolatokat ápolt az Osztrák-Magyar Monarchiával.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank. A második világégés alatt Lichtenstein független maradt,  csehországi és lengyelországi birtokaikról szinte mindent sikerült is kimenteni, azonban így is jelentős anyagi veszteséget  könyvelhetett el az ország, ugyanis közel 1600 négyzetkilométernyi csehszlovákiai földbirtokaikat államosították, ezért aztán a a lichtensteini-csehszlovák diplomáciai viszony igen feszült volt néhány évtizedig, beutazási tilalom is volt érvényben a két ország között. A helyzet a mai napig nem rendeződött , Szlovákiával is csak 2009-ben ismerték el egymást….A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető. Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

Az országnak önálló hadsereg nincs - minek is – védelmét Svájc biztosítja. Mivel Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank. Az éves GDP adatok alapján a világ egyik leggazdagabb állama. A rendkívül kedvező adózási lehetőségek miatt ( az adó legfeljebb 18 %) rengeteg külföldi cég itt jegyzi be székhelyét.  Az országban nincs is munkanélküli ügyvéd :-)
 

Liechtenstein

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 (!!!)  mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Az országban 1805-óta van tankötelezettség, oktatási modellje a svájcihoz hasonló, nyugdíjba pedig mind a férfiak, mind a nők 64 éves korukban mehetnek. Teljes nyugdíjban csak az részesül, aki 20. életévét betöltve minden évben fizette a járulékokat…..Bliccelni , csalni tehát nem kifizetődő….

Liechtenstein Center

  

A hercegség hivatalos turisztikai központja a Liechtenstein Center Vaduzban. Közvetlenül mellette van a liechtensteini 0. kilométerkő, ahonnan 1864-ben és az óta is kimérték a liechtensteini utakat. Kelet-Svájc és Liechtenstein egy sorközös helikopteres túrát szervez.

Túrázók részére 160 km²-en 400 km-nyi turistaút és 350 km-nyi bicikliút van kiépítve. Horgász túrákat szintén szerveznek.

A Nagyhercegi Kastély

 

Az ország fővárosa Vaduz. itt található az ország leghíresebb épülete, a Nagyhercegi palota. A város felett egy hegyoldalban áll, de nem látogatható, még akkor sem, ha a herceg és családja nem tartózkodik otthon. Mi 2009-ben jártunk ott , akkor a palotán épp állagmegóvást végeztek és egy részét állványok takarták el, de igy is pazar látvány volt. Kerek tornyából nem sajnálták a követ, falai több mint 4 méter vastagok.

A főváros föbb látnivalója még a Parlament épülete is. Itt van a parlament tanácsterme, a kormányfő, helyettesei és a tanácsosok hivatali helyisége, több más hivatal, a bíróság, a rendőrség és a fogda.

Parlament

Az ország Nemzeti múzeuma is Vaduzban található. A liechtensteini Nemzeti Múzeum épülete eredetileg vendégfogadó volt. 1905-ig - száz éven át - ez volt a kormányzat épülete, a hercegség börtöne a pincében kapott helyet. Az épületet 1972-re hozták rendbe a múzeum számára.
 

Landesmuseum

 

 

A Nemzeti Múzeum gyűjteménye részben a herceg magángyűjteményéből, részben a már korábban meglévő állami gyűjteményből, illetve a liechtensteini történelmi társulat által összegyűjtött emlékekből áll.

A földrajzi-geológiai gyűjteményben található az ország hatalmas térképe. A földszinti termekben régészeti bemutatót rendeztek be. Több ezer éves edények és későbbi állatfigurák láthatók. Nagyon értékes a Gutenbergi Mars, egy harcos szobra.

A középkori gyűjtemény tárgyi emlékei között fegyvereket, egyházi szobrokat és mindennapos használati tárgyakat tekinthetünk meg.
A pénzgyűjteményben római és egyéb pénzek kaptak helyet, amelyek az ásatások során kerültek elő, valamint azok az érmék, amelyeket a hercegek, illetve a hercegség veretett.

Viszont amiről még nagyon híres ez a parányi ország, az nem más mint a bélyeg. Filatelisták számára ez persze nem újdonság, sőt az sem, hogy külön Postamúzeum is van, hiszen a miniállam számos nagyon érdekes bélyeget ad ki.

 

 

Azt első háromértékes bélyegsorozatot 1912-ben adta ki Liechtenstein, II. János herceg arcképével, de még az osztrák postára utaló "Császári és királyi posta a Liechtensteini Hercegségben" felirattal.

Az önálló liechtensteini bélyeg megjelenésével sem tűnt el a hercegség postahivatalaiból a konkurens cikk: 1921-ig az osztrák, az követően pedig több éven át a svájci bélyegek is felhasználhatóak voltak.

A bélyegmúzeum 1930-ban nyílt meg, nem csupán a helyi bélyegek bemutatására. Többek között a Nemzetközi Postai Uniótól és neves magángyűjtőktől is kapott anyagot.

Szakosított gyűjteményei nagyon érdekesek, bőséges történeti képet adnak például egy-egy téma, motívum ábrázolásának fejlődéséről a hercegség és a világ bélyegkiadásában. Bemutatják hogyan készül a bélyeg az első tervektől, vázlatoktól a posta forgalomba hozatalig.

Vaduzról még annyit érdemes elmondani, hogy az utóbbi néhány évben elkezdték modernizálni…Ez abból áll, hogy gyakorlatilag nincs két egyforma stílusú épület a belvárosban. Más stílusú a Parlament mint a Postamúzeum, és megint más a Lichtenstein Center. A régi báj, ami jellemezte egyre inkább eltűnik…. Viszont h már itt járunk, érdemes megnézni  Vaduz – és az állam határán álló Rheinparkstadion-t…Sok magyar „profi” klub habozás nélkül elfogadná ezt a helyre kis stadiont….

Rheinparkstadion

 

Egy szónak is száz a vége, ezt a kis államot mindenképpen látni kell.  Vaduzban több helyen is  a „Jobb város, Jobb élet „ feliratú transzparenst lehet látni. Ha ők mondják,  akkor biztos úgy is van.