München - Olympia Park–
Oktoberfest 2012
A múlt
hétvégén volt szerencsénk az
Oktoberfestre látogatni. Ennek a kis túrának a leírása következik…
Péntek
délután a párom és egy barátom
társaságában vonnattal vágtunk neki a nagy útnak, na de csak Budapestig…Rövid séta
után a Hősök tere mellett várakoztunk egy darabig, amikor megjöttek a buszaink,
melyek Münchenig vittek minket. Az érdeklődésre jellemző, hogy 7 buszt sikerült
érdeklődőkkel megtölteni, valamely más irodának egyet sem… Na persze itt s
működött a valamit valamiért elve, de erről majd később.. Szóval buszra fel és
indulás, röpke megálló Tata mellett ( mert volt felszálló), majd a már
megszokott Mosonmagyaróvári megálló következett, úgy éjjel fél egy
magasságában…Továbbhaladva még emlékszem a schwechati olajfinomító fényeire,
majd kifáradva az álommanókkal való folyamatos küzdelemben , elnyomott az álom.
Ausztriát sikerült egy éjszaka, mindössze egy, röpke 10 perces megállással
átszelni, hogy a reggel már Münchentől kb. 50 kilométerre egy parkolóban találjon
minket…
 |
| Reggel valahol München környékén |
Másfél órás reggeli pihenő következett, a kötelező reggeli szertartások
után reggeli és kávé a busz mellett, majd fél nyolc után indulás Münchenbe.
Az
autópályán haladva már néhány esőcsepp megjelent a szélvédőn, nehogy jól
érezzük magunkat…Körülbelül fél óra buszozás után beértünk Münchenbe, egy
darabig az Innsbrucker Ring-en
haladtunk, de aztán a nagy nézelődésbe fonalat vesztettem és csak nézelődtem.
Nem zötyögött a busz csak simán haladt az úton, nem voltak úthibák, a villamos
és buszmegállók nem voltak összetörve és kipingálva, sőt, mindegyikben egy kis
Led-kijelzőn kaptak tájékoztatót az utasok, hogy mikor is jön a villamos vagy a
busz…Viszont az utcák szokatlanul keskenyek voltak, a megszokotthoz képest
persze… Rengeteg vajszínű taxi, és rengeteg BMW az utakon… És aztán hirtelen jobb oldalról feltűnt a BMW
székháza, vele szemben az utca túloldalán pedig a BMW Welt futurisztikus
épülete is, az utca másik oldalán pedig egy hatalmas tábla hirdette, hogy itt
van az Olimpiai Park.
 |
| Mögöttem a BMW székháza |
A BMW-t
azaz a Bayerische Motoren Werke AG-t senkinek sem kell bemutatni. A világ egyik
legnagyobb autógyártó vállalata. A BMW elődje az 1913-ban Karl Rapp által
megalapított Rapp Motorenwerke GmbH volt.
Először 1917 áprilisában változtatták nevüket BMW GmbH-ra (kft.),
majd egy évvel később a részvénytársasági formára váltva, BMW AG-ra. A
kezdetekben még csak repülőgépek számára gyártottak motorokat, majd 1923-ban
kifejlesztették az első motorkerékpárt, ezzel elindult a motorkerékpár gyártás. 1928-ban a BMW átvette az Eisenach Járműgyár
RT.-t (Fahrzeugfabrik Eisenach AG), a Dixi kisautó
előállítóját és ezzel autógyártóvá vált. A második világháború után a cég nehéz
gazdasági helyzetbe került, már-már eladták a konkurens Daimler Benz
cégcsoportnak, de ezt sikerült elkerülni. A ’60-as évektől azonban a fejlődés
töretlen, bár voltak kisebb nagyobb válságok a cég életében, de a a BMW név ma
egyet jelent a minőséggel és a luxussal !
BMW Welt (magyarul BMW-Világ)
nevű élménycentrumot 2003 augusztusa és 2007 ősze között építették. A BMW központi
területén, a müncheni Olimpiaparktól északra kapott helyet a négy hengernek becézett BMW központi
épület mellett. Az épületben a BMW
teljes történetéről áttekintést kaphat a látogató, van itt étteremtől a gyermek
foglalkoztatóig minden, sőt a vevő kérésére akár itt is átveheti vadonatúj
autóját...
A
buszunkról leszállva néhány fényképet lőttünk az impozáns toronyra, majd
besétáltunk az Olimpiai parkba. 1972-es müncheni Olimpia helyszíne sajnos nem
csak a sport eredményekről híres… 1972 szeptember 5.-é a palesztin Fekete
Szeptember terrorszervezet tagjai izraeli sportolókat gyilkoltak meg és ejtettek
foglyul. A túszok kiszabadításáért folytatott tárgyalásokat München
rendőrparancsnoka vezette, a terroristák szabad elvonulást követeltek egy
repülőgéppel. A fürstenfeldbrücki repülőtéren a német rendőrség mesterlövészei
megpróbálkoztak a túszok kiszabadításával, a kitört lövöldözésben 14 sportoló
és terrorista vesztette életét.
 |
| Az Olympia Park térképe |
Maga a
komplexum lenyűgöző, így 40 évvel építése után is. Bár nem mindegyik
létesítményt használják napjainkban, de rend van és tisztaság, a park rész eszméleten rendben van tartva, itt
egy alapos átvizsgálás után azonnal meg lehetne rendezni bármilyen sport és
kulturális eseményt! Ahogyan elhaladunk a jégcsarnok előtt, az Tv torony
fogadja a látogatót, majd mellette továbbhaladva balról az Olimpia úszócentrum
épülete jobbról pedig a tornacsarnok áll. A hatalmas tér végén egy kis
domboldalon található az olimpia érmesek
dicsőségfala, köztük jó néhány magyar sportoló nevével találkozhatunk.
Nekünk a legnagyobb élmény a Bayern és az 1860 München egykori otthonául
szolgáló Olimpiai Stadion megtekintése lett volna, de sajnos a vezetett túrák
időpontjain kívül a stadion le van zárva, így maradat a rácson kívüli ácsingózás
és fotózás…
 |
| A Tv torony és a park |
 |
| Olympiastadion |
 |
| Akire büszkék lehetünk... |
Egy tempós
félóra séta után visszaszálltunk a buszokra és irány az Oktoberfest! A
járművekről a müncheni főpályaudvar mellett szálltunk le, majd eligazítás
helyett mindenki kapott egy kis térképet, bejelölve a helyet ahová vissza kell
érnie este háromnegyed tízre, majd mindenki mehetett amerre akart… Nosza, akkor
irány a Wiesn! Odatalálni egy jó térkép alapján sem nehéz (amit kaptunk az nem
volt az, de volt sk J ), de a legegyszerűbb módja a bajor
népviseletbe öltözött helyiek követése!
Körül-belül negyedórás séta az erősen illuminált, bőrgatyás fiatalok és
a fesztiválra igyekvő családok és turisták közt és már oda is értünk. itt van
hát a világ legnagyobb kocsmája!
Az
Oktoberfestet összehasonlítva a többi tradicionális német ünnepséggel,
viszonylag rövid története van. Először 1810. október 12-én rendezték
meg. I. Lajos király feleségül vette Teréz hercegnőt, és München
város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. Akkoriban még
lovasversenyek és különböző sportesemények színesítették az Oktoberfest-et, ami
inkább egy nagy össznépi sportversenyre hasonlított. 1813-ban a napoleoni háborúk miatt elmaradt a
fesztivál, majd 1854-ben és 1873-ban a
kolerajárvány, illetve 1866-ban a porosz-osztrák háború, 1870-ban pedig a német
francia háború miatt marad el a fesztivál. 1880-ban engedélyezték a városi
elöljárók a sör árusítását, a fesztivál időpontját áttették szeptemberre és
csak az utolsó hétvége nyúlik át októberbe. 1881-ben nyitott ki az első sült
csirke árus, majd hogy a közönség és a fesztiválon részt vevő zenekarok jobban
érezzék magukat, a sörfőzdéket hatalmas sátrakba telepítették. 1910-ben
ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12 000
hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban
12 000 vendég foglalhatott helyet. Ma a fesztivál legnagyobb sörsátra a
10 000 férőhelyes Hofbräu-Festhalle.
1914-től 1918-ig
nem tartották meg a rendezvényt az első
világháború miatt. 1919–1920-ban csak egy kisebb őszi fesztivált
rendeztek, 1923–1924-ben pedig az infláció volt az ok a
halasztásra. A második világháború alatt végig elmaradt az Oktoberfest. A
háború utáni években ismét csak kisebb őszi fesztivál keretében ünnepeltek. A
fennállása óta így eddig összesen 24-szer maradt el az Oktoberfest. 1950-ben a
főpolgármester, Thomas Wimmer az azóta tradicionálissá váló mozzanattal
nyitotta meg a fesztivált, egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács
segítségével leütötte. Az ezt követő évtizedekben fejlődött az Oktoberfest a
világ legnagyobb népünnepélyévé. A lovasversenyt a háború után, a 150.
fesztivált kivéve (1960), már nem rendezték meg. 1980. szeptember 26-a
tragikus dátum az Oktoberfest történelmében. A fesztivál főbejáratánál egy
bomba robbant. A merényletnek 13 halálos áldozata volt, több mint 200
sebesülttel.
 |
| Pillanatkép az Oktoberfestről |
Napjainkban
az Oktoberfest több mint hatmillió látogatót vonz, ezen „néhány szerencsés”
között voltunk mi is. A Beethoven strasse felől érkeztünk, keresztül a
Bavariaringen és már bent is voltunk… Balra láttuk az óriáskereket, előttünk a
széles utcán még nem voltak olyan sokan…. zene szólt mindenhol, profi
módon kialakított körhinták , játékok,
kisebb-nagyobb faházakban szuvenirárusok, édességárusok , falatozók, élő
horrorshow – amolyan borzalmak háza szellemvasúttal kombinálva és még sok
minden, amit felsorolni is hosszú lenne! Aki nem a tradicionális bajor
viseletben feszített, na, azok a turisták… Érdekes, hogy a kisgyerekektől az
idősekig szinte minden helybélin (vagy inkább németen) népviselet volt.
Nem
volt ciki senkinek, sőt a mintázatok és színek sokaságában pompázott a nép. A
kötelező szuvenirvásár után belevetettük magunkat a forgatagba. Néhány euróért
egy tizenegyes lövő játékban Manuel
Neuer-nak , a Bayern és a német válogatott kapusának vászonra feszített
sziluettje ellen rúgtunk kapura, nem sok sikerrel, nyereményünk egy , a
bénáknak szánt kis kupa J. Sokáig bámultuk a különböző –
bocsánat a szóért – hánytatókat azaz a különféle körhintákat. Nagy magasságba felrántják
a bátrakat össze-vissza forognak velük
fel – le, közben a papirzsepkendőtöl a kulcsig potyog minden a
zsebekből…gondolom nagyon betintázott embereket nem engednek fel, mert annak
ott fent nagyon csúnya vége lenne. J
 |
| Az egyik hánytató :-) |
Mászkálásunk
közben sikertelenül próbáltunk bejutni egyik másik sörkertbe ( a sátrakba csak előzetes
foglalás után lehet bemenni), míg végül a Hippodrom-nál szerencsénk volt, egy
asztalnál még volt 3 hely, ahová a szemfüles felszolgáló lány be is ültetett
bennünket. Néhány perc múlva pedig ott állt előttünk a kereken egy liter sör –
itt ugyanis ez a legkisebb és legnagyobb adható mennyiség, amit ráadásul jóval
erősebbre főznek a kereskedelemben kapható söröknél! Az itókáról csak annyit,
hogy nagyon finom… még a párom Radlerét is megkóstoltam, az is renden volt, nem
valami lötty, hanem rendes sör, limonádéval, ahogyan kell!
 |
| Prosit ! |
 |
| Jól fogyott... |
Az első
korsó aránylag gyorsan lecsúszott, jött is a második menetrendszerűen… Közben
szóba elegyedtünk a mellettünk ülő német hölgyekkel, és mikor mondtuk, hogy
magyarok vagyunk, szép, tiszta kiejtéssel mondták, hogy Egészségünkre!! Inni
kellett J
Miután a második korsó is lecsúszott, elindultunk, hogy jobban
szétnézzünk, de előtte célszerűnek látszott felkeresni az illemhelyet…előttünk
vagy negyvenen, mögöttünk is lettek ennyien , de hál’ Istennek gyorsan haladt a
sor… J A sörre enni kellett valamit, meg
hát már dél is elmúlt, igy megkóstoltuk az igazi bajor kolbász. „Félméteres
kolbász „ - hirdette a felirat, hát ez talán elég is lesz, gondoltuk, majd
rövid sorban állás után a kezünkbe is nyomták a kaját…Tényleg fél méter !!!! A
kifli csak dísznek volt, oda préseltünk egy adag jóféle édes, bajor házi mustárt,
és hamm!!! Nagyon finom volt, igaz elbíbelődtünk vele egy darabig! A gasztronómia
kitérő után nekivágtunk a sokadalomnak, ugyanis addigra iszonyatos tömeg
verődött össze. Lökdösődés nem volt, szépen ballagott nézelődött mindenki és
próbáltak az emberek bejutni egyik –másik helyre.
 |
| HB Festzelt |
 |
| A Löwenbräu Festzelt |
 |
| A Bräurosl sátra |
A körhinták és egyéb játékok
folyamatosan tele voltak, a szuvenirárusoknál sorok álltak, szóval zajlott az életrendesen…
2 és fél órát bámészkodtunk, majd - mivel
időnk rengeteg volt - , nekivágtunk felfedezni München belvárosát . Készültünk
, volt térkép, menjünk el Hofbrauhaus sörözőhöz, vagy ha így ismerősebb akkor a
HB sörözőhöz. München belvárosában ekkor már igen egyirányú volt a forgalom
ugyanis mindenki az Oktoberfest felé igyekezett, kevesen voltak csak, akik az
ellenkező irányba. Elsétáltunk a Karlsplatz-ig,
egy aluljárón lehetett átjutni a túloldalra, de ne olyan képzeljünk el
mint Budapesten…. Gyönyörű tiszta,
üzletek, pékségek, Bayern fanshop, mozgólépcső mindkét irányban…ja és csak
halkan jegyzem meg, hogy 5 szint van lefelé, mi az első szinten voltunk…Alattunk
még egy szinttel bankok és éttermek, az alatt vasúti csomópont, az alatti két
szinten a müncheni metró vonalai és állomásai vannak. Hihetetlen !!! A Karlsplatz-ot egyébként a helyiek csak
Stachus-nak hívják…Az aluljáróból feljőve a túloldalon a tér közepén egy hatalmas
szökőkút áll, mögötte pedig a Karlstor, azaz a Károly kapu.
 |
| Karlstor |
A kapu alatt áthaladva a Neuhauser Strassén
mentünk tovább, viszont az időjárás már nem volt kegyes hozzánk, ugyanis
leszakadt az ég, szakadó esőben mentünk tovább. Elhaladtunk az Augustiner
Brauhaus mellett, - ez a másik híres müncheni sörfőzde – a hatalmas ernyők
alatt az esőtől sem zavartatva iszogattak a derék bajorok…
 |
| Az Augustiner Bräuhaus |
Nem sokkal később a Német
vadász és Halászmúzeum előtt mentünk el, ami előtt egy hatalmas vaddisznó
szobor áll. A házak teteje mellett már
látni lehetett München egyik turistalátványosságát - a sok közül – a Frauenkirche
dupla tornyait, a jellegzetes hagymakupolákat. Az egyik tornyon éppen javítási
munkálatokat végeztek, teljesen körbe volt állványozva, szinte semmit nem
lehette látni belőle.
 |
| Frauenkirche |
Az egyre makacsabbul eső csapadékban kitartóan mentünk
tovább, hamarosan a Marienplatz-ra értünk és előttünk állt a müncheni városháza
impozáns épülete. A tér 1158 óta a város
főtere…
 |
| A müncheni Városháza a Marienplatz-on |
 |
| Mária szobra |
A tér közepén álló , arany Mária szobrot 1638-ban emelték, a város svéd
megszállásának megszűnése okán. Még ilyen rossz időben is hatalmas tömeg volt a
téren és a környékén, turisták, helyiek, jött-ment , fényképezett mindenki,
vagy éppen vásárolt vagy csak szimplán bámészkodott . A tér túloldalán áll a
régi müncheni városháza, melynek árkádja alatt áthaladva a Sparkassenstrassén
találtuk magunkat, itt bal felé fordultunk és haladtunk szépen tovább. A
térképünk szerint a Münzstrasséra kellet kanyarodnunk ez a második utca jobbra,
mi pedig szófogadóan mentünk arra. A kis mellékutcákon egyre nagyobb lett a
tömeg, majd az első sarkon balra fordulva jó néhány ismerős felirat és logo
került a szemünk elé. Az utca bal oldalán a Bayern München sokadik fan shop-ja,
míg vele szemben az ősi helyi rivális 1860 München rajongói boltja található.
Képzeljük csak el ezt a helyzetet Budapesten , az Újpest és az Ftc viszonyára gondolva…
Néhány lépés után pedig egy, a sörös címkékről jól ismert épület előtt álltunk,
megérkeztünk a Hofbrauhaushoz !
 |
| Hofbräuhaus |
1589-ben alapították, így ez München legrégebbi
sörözője. A müncheni Hofbrau sör arról is híres, hogy a várost is megmentette. Amikor Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben
behatolt csapataival Bajorországba, ultimátumot adott a városnak: kifosztja és felégeti Münchent, vagy kiadják
neki az általa kért túszokat illetve kap 600.000 hordó HB sört. Nos a város
épen maradt …
A söröző
előtti téren is hatalmas volt a tömeg, sőt a bejárat előtt is , bent pedig telt
ház volt, bejutni ide sem tudtunk, de ha már itt voltunk , fotóztunk és
videóztunk is lelkesen. Mivel az eső lankadatlanul szakadt így keresnünk
kellett egy viszonylag fedett helyet, így
szépen visszaballagtunk a Hauptbahnhof –hoz. Itt száradtunk és vártuk ki a busz
indulását. Érdekes volt…Óriási volt a nyüzsgés, rengeteg betintázott német fiatal jött ment fel és
alá, volt aki még csak most ment a fesztiválra, volt aki már teljesen el volt
ázva kívül és belül is, de a biztonság kedvéért mindenkinek volt a keze ügyében
egy sör…Viszont a pályaudvar tiszta, és a büfékben remek kajákat lehet enni.
Miután teljesen szétálltuk a lábainkat – pad ugyanis nincs, csak egy kicsi váróterem,
ahol ülni lehet – lassan elérkezett a visszaindulás ideje is. A találkahelyre
megjöttek a buszaink, felültünk és indulás. Sokkal többre innentől nem
emlékszem ugyanis elaludtam J,
mint ahogy szinte mindenki a buszon. Egyszer megálltunk valahol Ausztriában,
mjd a reggel mosonmagyaróvári megálló már tisztán megvan. Reggel fél nyolc
tájban voltunk a Keleti pályaudvarnál, onnan jöttünk vonattal haza.
Az
idegenvezetési hiányosságoktól - mert az
nem volt, de még csak utas tájékoztatás se nagyon - illetve a felemás
időjárástól eltekintve nagyon jó kis hétvégén vagyunk túl. Az Oktoberfestnek
valami elképesztő hangulata és varázsa van, ezt ki kell próbálni! Aki pedig
egyszer belekóstol a sörbe, kolbászba és hangulatba, az vissza is akar oda
menni…. München nagyon hangulatos város, ha jobb időnk lett volna, sokkal több
mindet meg tudtunk volna nézni, de sebaj, majd jövőre !!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése