Zug - Vaduz - Tirol
Ma reggel - mielőtt búcsút vettünk volna Brunnentől – felsétáltunk a város mellett húzódó autópályához, ahová kiépített sétáló és kerékpárút vezet. Útközben néhány, reggeli sétáját tartó helybélivel találkoztunk, akik egytől egyik hangos „Morgen” köszönéssel üdvözültek minket, mi persze hangosan válaszoltunk is , ahogy illik J Az autópálya mellől aztán egészen pazar képeket sikerült készíteni. Aki nem hiszi, annak, íme némi bizonyíték J :
 |
| Brunnen, Vierwaldstatti tó |
 |
| Brunnen látkép |
 |
| Brunnen látkép 2 |
 |
| Brunnen kikötő |
Reggeli után a csoportunk Zug kanton székhelye, Zug felé vette az irányt . Zug 425 méter tengerszint feletti magasságban, Zürichtől délre a Zugi-tó északkeleti partján, a Zugi-hegy nyugati lankáin fekszik Közép-Svájcban . Helytörténeti kutatások szerint már a római korban éltek itt kisebb csoportok. A várost a 13.század elején a Kyburgok alapitották, első írásos említése 1242-ből származik, 1255-től pedig kisvárosként említik a korabeli okmányok. Kereskedők, árusok, kézművesek és napszámosok hamar felismerték a Zugi-tó északkeleti partján elterülő város jelentőségét. A virágzó Gotthard-útvonal - amely mentén Zug fekszik – rövid idő alatt jóléthez, hatalomhoz és pénzhez juttatta a várost. 1351.május elsején Zug csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
A város történetének fekete napja 1435. március 4, amikor is délután 5 órakor egy szörnyű katasztrófa sújtotta az akkor kb. 4-500 lakosú Zugot. Az óvárosi utcák közül a „legalsó” , ami közvetlenül a Zugi-tó partján húzódott, beszakadt és elsüllyedt a tóban. A szerencsétlenség során mintegy 60 ember vesztette életét, köztük az akkori tiszttartó és a város irnoka, ami azt bizonyítja, hogy akkoriban ezek a házak Zug előkelő lakónegyedét alkották.
A 19. század második felétől Zugot is elérték az új felfedezések, a modern technika újításai: 1864-ben megnyitották az első vasútvonalat a zugi vidéken, majd kb. 30 évvel később megépült a Zugi-tó keleti partja mentén húzódó vonal. Az iparosítás időszakában jelentősen bővítették a tömegközlekedést és számos új lakóház épült.
1887. július 5-én újabb katasztrófa történt a városban: a rakparton végzett munkálatok (cövekelés, feltöltés) miatt a tópart egy szakasza meglazult, majd leszakadt és 35 házat rántott magával, amely során 11 ember vesztette életét, 650 személy otthontalan maradt. A későbbiekben a partszakasz tehermentesítése érdekében 15 házat lebontottak és a területet parkosították.
 |
| Zugersee |
 |
| Egy igazi piac |
 |
| Van itt minden |
 |
| A sajtárus munkában :-) |
Mindezekről már idegenvezetőnktől hallottunk, amint buszunkról leszállva a Zugi-tó partján sétáltunk. A tópartról rögtön a piacra értünk, ahol az árusok forgataga fogadott minket. Árultak itt mindent, ami szem-szájnak ingere: a friss sajtoktól a házi készítésű lekvárokon át a húsféleségekig. Csak úgy , kisebb-nagyobb sátrak alatt…Nesze neked HACCP, ISO meg egyéb okosság J …A sajtárus egy legyezővel hessegette arrébb a legyeket az amúgy igen gusztusosan kirakott áruról….Csinosan csomagolt pékáruk, egy furgon hátuljából kikandikáló bagettek és kenyerek, mindenki vidáman mosolyogva beszélget a mellette árulóval, mint a mesében J
 |
| Zug, Zytturm |
A piac után megtekintettük Zug egyik nevezettességét, a Zytturm-ot. A torony a maga 52 méter magasságával a város jelképe, a mai belső és a külső óvárosi rész határán található. A 13. század közepén a legrégebbi falgyűrűn egyszerű beléptető kapuként épült, később a fiatal város legfontosabb megerősített bejárata lett. A Zytturm tetőzete 1557-ben kapta máig megmaradt formáját: kiegészült az őrszobával, toronyformájú zárt erkélyekkel és a meredek, a város színeivel befestett kontyos tetővel. A Zytturm utolsó nagy restaurálása 1952-ben történt: ekkor látták el az épületet a tipikus kék-fehér tetőcserepekkel.
Innen elsétáltunk, hogy megnézzük a Rathaust, azaz a városházát. A zugi Rathaus Svájc egyik legjelentősebb késő gótikus stílusú építészeti alkotása, a lépcsős homlokzatú épület az óváros szívében, a Fischmarkt (halpiac) és Unter Alstadt (alsó óváros) között található. Napjainkban a Rathaus tulajdonosa a város; az épületet irodaként, tanácsülésekhez és gyűlésekhez használják.
 |
| Zug, Rathaus |
 |
| Zug, Óváros |
 |
| Zug , Oswaldkirche |
Itt aztán a csapat kapott egy kis időt a kószálásra, amit kihasználva eétáltunk egy jót a hangulatos utcákon, és közben körbejártuk a Szent Oswald templomot is. A késő gótikus stílusú Szent Oswald templom építése 1478. május 18-án kezdődött és közel 5 évig tartott és ma is remek állapotban van.
A sétánkról visszatérve ismét buszra pattantunk, és - sajnos – elindultunk Ausztria irányába, de előtte még útba ejtettük Liechtensteint is . A Lichtenstein Hercegség (Fürstenrum Liechtenstein) megközelitése nem okoz közlekedési anomáliát, ugyanis az E13 jelü autópálya párhuzamosan fut a Rajnával, aminek a túlpartján található Európa egyik legkisebb monarchiája. Sevelen településnél kell áthajtani a Rajna hídján és máris megérkezik az ember Vaduzba. Ott jártunkkor, augusztus 15.-én tartják a hivatalos Államünnepségeket, ugyanis a hercegségben 1940. óta törvényben van rögzítve, hogy II. Ferenc József herceg (Franz Josef II. (1906–1989)) augusztus 16-i születésnapjával összevonva az állam hivatalos ünnepe augusztus 15., ez az Államünnep (Staatsfeiertag). Ilyenkor az egész város ünnepel, népviseletet ölt aki csak tud, sütnek-főznek , mérik a sört, és megjelennek az utcai árusok is. Na ebbe a forgatagba cseppentünk bele….Klasszikus városnézésről szó sem lehetett így önállóan sétálgattunk a helyiek közt.
 |
| Lichtenstein, a hercegi palota.... |
 |
| ...és kisebb modellje |
Néhány szót azért írnék az országról:
Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye Vaduz. Legnagyobb városa Schaan. Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal szintén nem rendelkező szomszédjai vannak. Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km2. A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m).
Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
Az ország védelmét Svájc biztosítja. Svájccal 1924 óta gazdasági-, vám- és valutaközösségben van, hivatalos pénzneme a svájci frank. Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. A GDP/ fő aránya szerint a világ leggazdagabb államai közé sorolják, az adók szemtelenül alacsonyak, ennek köszönhetően rengeteg külföldi cég itt jegyezteti be székhelyét. Lichtenstein a világ azon állama, ahol az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut…
Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton, nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h, és van itt még 350 km-nyi kerékpárút.
Liechtenstein a semlegesség politikáját követi, és azon néhány állam egyike a Földön, amelynek nincs hadserege. Az utolsó liechtensteini katona 1939-ben halt meg, 95 évesen. A rend fenntartását a kis rendőrség végzi….bár ahogy séta közben elnéztem a helyieket itt a rendőrségnek nem sok dolga akadhat…..
A mulatozó tömeget hátrahagyva visszasétáltunk a buszunkhoz, ami Lichtenstein egyik nevezetességénél, a Rheinparkstadion parkolójában várt ránk. Naná, hogy nem hagytam ki…vagy 5 különféle szögből lefotóztam , mert ugye nem mindennap lát az emberfia egy igazi Estadio-t J..
 |
| Rheinparkstadion |
 |
| Rheinparkstadion |
Miután a csoport összegyűlt buszos ország bejárást tartottunk …kissé nagyképűen hangzik, de ez így igaz, ugyanis egy félmegyényi területről beszélünk, ahol a jólét és rend mindenhonnan sugárzik..az életszínvonalról mindent elmond, hogy szinte csak felső kategóriás autót láttunk, kiváló utakon, és pazar házakat közel és távol…. A Hercegség határát Schaanwald-nál léptük át, és máris Ausztriában találtuk magunkat. Voralberg tartományon át rátértünk az A12 jelű autópályára, és aznapi szállásunk , Söll felé indultunk. A falu Tirolban található, a Wilder Kaiser közelében, ami varázslatos díszlete a környéknek. Megérkezésünk után jólesett még egy kis esti séta –szó szerint-, mert este 11 –ig sétálgattunk a faluban, megcsodáltuk a kivilágított és pazarul rendben tartott temetőt és a kacskaringós utcákat.
 |
| Söll, kora este |
Folyt.köv.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése