Ugrás a fő tartalomra

2009 Jungfraujoch , Svájc királynője - 4.nap

Zug - Vaduz - Tirol


Ma reggel  - mielőtt búcsút vettünk volna Brunnentől – felsétáltunk a város mellett húzódó autópályához,  ahová kiépített sétáló és kerékpárút vezet. Útközben  néhány, reggeli sétáját tartó helybélivel találkoztunk, akik egytől egyik hangos „Morgen” köszönéssel üdvözültek minket, mi persze hangosan válaszoltunk is , ahogy illik J Az autópálya mellől aztán egészen pazar képeket sikerült készíteni. Aki nem hiszi,  annak, íme némi bizonyíték J :
Brunnen, Vierwaldstatti tó

Brunnen látkép

Brunnen látkép 2

Brunnen kikötő

Reggeli után a csoportunk Zug kanton székhelye, Zug felé vette az irányt . Zug 425 méter tengerszint feletti magasságban, Zürichtől délre a Zugi-tó északkeleti partján, a Zugi-hegy nyugati lankáin fekszik Közép-Svájcban . Helytörténeti kutatások szerint már a római korban éltek itt kisebb csoportok. A várost a 13.század elején a Kyburgok alapitották, első írásos említése 1242-ből származik, 1255-től pedig kisvárosként említik a korabeli okmányok. Kereskedők, árusok, kézművesek és napszámosok hamar felismerték a Zugi-tó északkeleti partján elterülő város jelentőségét. A virágzó Gotthard-útvonal - amely mentén Zug fekszik – rövid idő alatt jóléthez, hatalomhoz és pénzhez juttatta a várost. 1351.május elsején Zug csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
A város történetének fekete napja 1435. március 4, amikor is délután 5 órakor egy szörnyű katasztrófa sújtotta az akkor kb. 4-500 lakosú Zugot. Az óvárosi utcák közül a „legalsó” , ami közvetlenül a Zugi-tó partján húzódott, beszakadt és elsüllyedt a tóban. A szerencsétlenség során mintegy 60 ember vesztette életét, köztük az akkori tiszttartó és a város irnoka, ami azt bizonyítja, hogy akkoriban ezek a házak Zug előkelő lakónegyedét alkották.
A 19. század második felétől Zugot is elérték az új felfedezések, a modern technika újításai: 1864-ben megnyitották az első vasútvonalat a zugi vidéken, majd kb. 30 évvel később megépült a Zugi-tó keleti partja mentén húzódó vonal. Az iparosítás időszakában jelentősen bővítették a tömegközlekedést és számos új lakóház épült.
1887. július 5-én újabb katasztrófa történt a városban: a rakparton végzett munkálatok (cövekelés, feltöltés) miatt a tópart egy szakasza meglazult, majd leszakadt és 35 házat rántott magával, amely során 11 ember vesztette életét, 650 személy otthontalan maradt. A későbbiekben a partszakasz tehermentesítése érdekében 15 házat lebontottak és a területet parkosították.

Zugersee

Egy igazi piac

Van itt minden

A sajtárus munkában :-)

Mindezekről már idegenvezetőnktől hallottunk, amint buszunkról leszállva a Zugi-tó partján sétáltunk. A tópartról rögtön a piacra értünk, ahol az árusok forgataga fogadott minket. Árultak itt mindent, ami szem-szájnak ingere: a friss sajtoktól a házi készítésű lekvárokon át a húsféleségekig. Csak úgy , kisebb-nagyobb sátrak alatt…Nesze neked HACCP, ISO meg egyéb okosság J …A  sajtárus egy legyezővel hessegette arrébb a legyeket  az amúgy igen gusztusosan kirakott áruról….Csinosan csomagolt pékáruk, egy furgon hátuljából kikandikáló bagettek és kenyerek, mindenki vidáman mosolyogva beszélget a mellette árulóval, mint a mesében J

Zug, Zytturm

A piac után megtekintettük Zug egyik nevezettességét, a Zytturm-ot. A torony  a maga  52 méter magasságával  a város jelképe, a mai belső és a külső óvárosi rész határán található. A 13. század közepén a legrégebbi falgyűrűn egyszerű beléptető kapuként épült, később a fiatal város legfontosabb megerősített bejárata lett. A Zytturm tetőzete 1557-ben kapta máig megmaradt formáját: kiegészült az őrszobával, toronyformájú zárt erkélyekkel és a meredek, a város színeivel befestett kontyos tetővel. A Zytturm utolsó nagy restaurálása 1952-ben történt: ekkor látták el az épületet a tipikus kék-fehér tetőcserepekkel.
Innen elsétáltunk, hogy megnézzük a Rathaust, azaz a városházát. A zugi Rathaus Svájc egyik legjelentősebb késő gótikus stílusú építészeti alkotása, a lépcsős homlokzatú épület az óváros szívében, a Fischmarkt (halpiac) és Unter Alstadt (alsó óváros) között található. Napjainkban a Rathaus tulajdonosa a város; az épületet irodaként, tanácsülésekhez és gyűlésekhez használják.
Zug, Rathaus


Zug, Óváros

Zug , Oswaldkirche

Itt aztán a csapat kapott egy kis időt a kószálásra, amit kihasználva eétáltunk egy jót a hangulatos utcákon, és közben körbejártuk a Szent Oswald templomot is. A késő gótikus stílusú Szent Oswald templom építése 1478. május 18-án kezdődött és közel 5 évig tartott és ma is remek állapotban van.

A sétánkról visszatérve ismét buszra pattantunk, és  - sajnos – elindultunk Ausztria  irányába, de előtte még útba ejtettük Liechtensteint is . A Lichtenstein Hercegség (Fürstenrum Liechtenstein) megközelitése nem okoz közlekedési anomáliát, ugyanis az E13 jelü autópálya párhuzamosan fut a Rajnával, aminek a túlpartján található  Európa egyik legkisebb monarchiája.  Sevelen településnél kell áthajtani a Rajna hídján és máris megérkezik az ember Vaduzba.  Ott jártunkkor, augusztus 15.-én tartják a hivatalos Államünnepségeket, ugyanis  a  hercegségben 1940. óta törvényben van rögzítve, hogy II. Ferenc József herceg (Franz Josef II. (1906–1989)) augusztus 16-i születésnapjával összevonva az állam hivatalos ünnepe augusztus 15., ez az Államünnep (Staatsfeiertag). Ilyenkor az egész város ünnepel, népviseletet ölt aki csak tud, sütnek-főznek , mérik a sört, és megjelennek az utcai árusok is. Na ebbe a forgatagba cseppentünk bele….Klasszikus városnézésről szó sem lehetett így önállóan sétálgattunk a helyiek közt.  
Lichtenstein, a hercegi palota....

...és kisebb modellje

Néhány szót azért írnék az országról:
Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye Vaduz. Legnagyobb városa Schaan. Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal szintén nem rendelkező szomszédjai vannak. Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km2. A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m).
Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
Az ország védelmét Svájc biztosítja. Svájccal 1924 óta gazdasági-, vám- és valutaközösségben van, hivatalos pénzneme a svájci frank. Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. A GDP/ fő aránya szerint a világ leggazdagabb államai közé sorolják, az adók szemtelenül alacsonyak, ennek köszönhetően rengeteg külföldi cég itt jegyezteti be székhelyét. Lichtenstein a világ azon állama, ahol  az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut…
Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton, nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h, és van itt még 350  km-nyi kerékpárút. 
Liechtenstein a semlegesség politikáját követi, és azon néhány állam egyike a Földön, amelynek nincs hadserege. Az utolsó liechtensteini katona 1939-ben halt meg, 95 évesen. A rend fenntartását a kis rendőrség végzi….bár ahogy séta közben elnéztem a helyieket itt a rendőrségnek nem sok dolga akadhat…..


A mulatozó tömeget hátrahagyva visszasétáltunk a buszunkhoz, ami Lichtenstein egyik nevezetességénél,  a Rheinparkstadion parkolójában várt ránk. Naná, hogy nem hagytam ki…vagy 5 különféle szögből lefotóztam , mert  ugye nem mindennap lát az emberfia egy igazi Estadio-t J..

Rheinparkstadion

Rheinparkstadion



Miután a csoport összegyűlt buszos ország bejárást tartottunk …kissé nagyképűen hangzik, de ez így igaz, ugyanis egy félmegyényi területről beszélünk, ahol a jólét és rend mindenhonnan sugárzik..az életszínvonalról mindent elmond, hogy szinte csak felső kategóriás autót láttunk, kiváló utakon, és pazar házakat közel és távol…. A Hercegség határát Schaanwald-nál léptük át, és máris Ausztriában találtuk magunkat. Voralberg tartományon át rátértünk az A12 jelű autópályára, és aznapi szállásunk , Söll felé indultunk. A falu Tirolban található, a Wilder Kaiser közelében, ami varázslatos díszlete a környéknek. Megérkezésünk után jólesett még egy kis esti séta –szó szerint-, mert este 11 –ig sétálgattunk a faluban, megcsodáltuk a kivilágított és pazarul rendben tartott temetőt és a kacskaringós utcákat.

Söll, kora este



Folyt.köv.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms