Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Németország címkéjű bejegyzések megjelenítése

Berlin 2.0

    Két évvel ezelőtt jártunk Berlinben és annyira megtetszett a város, hogy már akkor elhatároztuk, hogy ide még visszajövünk. Most jött el az idő, hogy egy pár napos történelem órát tartsunk, de úgy áll a dolog, hogy még egyszer tuti jönni kell … Csütörtökön a délelőtti repülőnk indulását eddig meg nem magyarázott okból egyszer csak átrakták aznap estére, így egy fél napot veszítettünk, mivel az esti géppel mentünk. A reptérről egy jó háromnegyedórás vonatozással értünk az Alexanderplatzra, a szállodánk innen kb. 300 méterre volt. Menet közben azért megálltunk egy pillanatra megnézni a német főváros gyakorlatilag mindenhonnan látható jelképét a Fernsehenturm-ot! Gyors becsekkolás a szállodában, majd el is döltünk …   Reggeli után aztán nyakunkba vettük a várost. A jó előre kiváltott Berlin Welcome Card birtokában a tömegközlekedési eszközökre nem kellett külön jegyet venni, csak felszállni, nem mellesleg rengeteg múzeum és látványosság belépőjéből kedvezményt ad...

Ismerjük meg Berlint! 3. nap

    Berlin nyugati fele – Hajózás a Spree folyón   Reggel megint felhők uralták az égboltot, az időjárás sem nagyon akarta, hogy ma este hazarepüljünk… de addig még volt egy kis programunk a német fővárosban. Reggeli után bőröndjeinket magunk után húzva elsétáltunk a villamosmegállóig, majd az Alexanderplatz-ig beutaztunk. A vasútállomás épületében van csomagmegőrző, 6 euroért 72 órán keresztül tárolhatjuk a cuccainkat, a nagyobbikba simán bepakoltuk a bőröndöket és minden mást, amit feleslegesen nem akartunk magunkkal cipelni egész nap. Az Alexről  elsétáltunk a közeli buszmegállóig, ahová pár perc múlva meg is jött a 100-as jelzésű busz.    Berlinben járva a 100-as és a 200-as buszjárat az, amire ha felszállunk, gyakorlatilag egy komplett városnézést kapunk, ugyanis szinte az össze nevezetességet érinti, ami Berlin központi részén megtalálható. Felszálltunk, majd indultunk is az egykori Nyugat Berlin felé.   Egyenesen az Unter der Linde...