Ugrás a fő tartalomra

2009 Jungfraujoch , Svájc királynője - 5.nap

Söll – Steyr – Hazaút
A kora reggeli szokásos ébredés után sétáltunk egyet. Söll egy tündéri kis falu a Wilder Kaiser régióban , Wörgl és St.Johann között. Kb 3000 lakosa van, a környék kiváló siterepeiről híres. Hanem ahogy ott, azon a reggelen  sétálgattunk, megállapítottuk, hogy akár a házairól , vagy a rendről és tisztaságáról is híres lehetne. Nem sok helyen láttunk még reggel 6 óra után öreg mamókákat seprűvel és talicskával a ház előtt szöszmötölni… Itt viszont nem is egy kedves nénike szorgoskodott már ilyenkor…a másik ami meglepő volt, hogy  néhány ház kilincsére csinos kis szütyőkben fel volt akasztva a friss pékárú, illetve a napi sajtó… Az újságárusitás egy sajátos formáját is megismertük : egy hirdetőoszlopon vagy egy kis üzlet mellett a falon lóg egy átlátszó zsákban az újság, felette a persely. Az újság árát bele kell dobni a perselybe, és már lehet is vinni a Kronen Zeitung-ot…Becsületkassza, ha úgy nézzük…Sétálgatás közben gyönyörű, muskátlikkal ékesített házakat is láttunk, - bár ezt szinte mindegyikre el lehetne mondani, mert Ausztria, de főleg Tirol nem létezik muskátli nélkül J Nem egy háznál az istálló oldalában tejkiadó automata is van, fél literes műanyag pohárral ill literes műanyag flaskákkal,  a friss tejre vágyó turista csak bele dobja a megfelelő mennyiségű eurót és az odakészített pohárba/üvegbe már folyik is az igazi házi tej, némi diszkrét tehénbőgés kíséretében . A falucska főterén egy hatalmas májusfa is fel van állitva,  éppen  a téren levő két hotel közt… egyébként van itt minden, a benzinkúttól a bankfiókon keresztül a Spar áruházig minden…
Söll, kora reggel

A Terasz éke

Söll, napfelkelte

Söll, Főtér

Muskátlik és más virág hegyek :-)

No Comment :-)
Visszasétáltunk a szállásunkra, és a reggeli elfogyasztása után  csoportunk hazafelé indult, de még előtte megálltunk egyet sétálni Steyr városában . A város a Steyr és az Enns folyók összefolyásánál található, Ausztria 12. legnagyobb városa. Csak halkan jegyezném meg, hogy dicsőséges Mátyás királyunk idejében  Steyr határváros volt, eddig terjedt ki a Magyar király hatalma….. A terület már a rómaiak korában lakott volt , igazi fejlődése a Habsburgok uralma alatt indult el. 1727 augusztus 29.-én egy hatalmas tűzvészben csaknem az egész város elpusztult, a város viszont feltámadt hamvaiból.

Steyr

A napóleoni háborúk alatt többször gazdát cserélt,majd a 18.század végén az ipari forradalom idején újabb fejlődésnek indult a város. Ebben az időszakban indult be igazán a Leopold Wendl által alapított , majd a fia által tovább igazgatott fegyvergyár. A fejlődés lendülete az első világháború alatt megtört, majd a nagy gazdasági világválság idején a város az Osztrák Köztársaság legszegényebb városa volt. A második világháború idején is kijutott a „jóból” a helyieknek, lévén a város kiemelt ipari területnek számított, így a bombázások egyik fő célpontjaként szerepelt.  A világégés után a város is újra lendületet kapott, a hetvenes évek óta több nagy cég is idetelepült (BMW, SKF, MAN)
A óváros talán leghíresebb épülete a z ún. Bummerlhaus, ahová természetesen mi is elsétáltunk. A ház kb. a 13. században épülhetett, tulajdonosai 1450-től ismertek. Az évszázadok során többször cserélt gazdát….A Bummerlhaus elnevezés pedig egy szóvicc, ugyanis eredetileg az épület „logo’-jaként egy oroszlán szobrot szerettek  volna a homlokzatra, ami elkészült, de kinézete erősen hasonlít egy kutyára, innen az elnevezés : Kutyaház J
Bummerlhaus
Egyébként a Stadtplatzon több, egymástól teljesen eltérő stílusú ház áll egymás mellett, ilyen akár a Rathaus, vagy a vele szemben levő Hotel Steyrhof, vagy akár  a Stadtplatz 33. szám alatti ház, vagy a főtér sarkán álló régi posta épülete., de ide sorolhatnám a Stadplatz 35 alatt található Gasthaus zum Goldenen Ochsen-t is. Viszont ezek az épületek, szökőkutak, macskaköves utcák olyan hangulatot árasztanak, amik teljesen elvarázsolják az embert….

Steyr, Stadtplatz

Steyr, Stadtplatz

Steyr, vasárnap délután

A sétánkat a két folyó összetalálkozásánál fejeztük be. A vízállás akkor nem volt valami magas, de ahogy az idegenvezetőnk is elmondta , az itt levonuló árhullám igen magas vízállást tud produkálni….
A Michaelerkirche és a Steyr folyó

Balról a Steyr folyó, jobbról az Enns

Buszunkra visszaülve elindultunk hazafelé, de igazán csak akkor tudatosult bennünk, amikor Mosonmagyaróvárnál a pihenőhelyen az egyetlen illemhely előtt kígyózó hosszú sort megláttuk…Hát igen, a kegyetlen valóság….
…Nagyon tartalmas napokat töltöttünk el Ausztriában és Svájcban. Jártunk bokáig a hóban, láttunk természeti csodákat és emberi kéz alkotta időtálló mesterműveket is. Egy pillanatra sem unatkoztunk, és sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Ez a két ország örökre belopta magát a szívünkbe. Mindez persze köszönhető az utazási iroda remek szervezésének, na és nem utolsósorban a végig kitűnő időnek is J

Következik a 2010-es svájci és olasz túra , hamarosan ….

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms