Ha már a legutóbbi bejegyzésben szóba került a vonatozás, ime néhány információ a svájci vasutakról :
Svájc vasúthálózatának hossza 4888 km, melyből 3397 normál nyomtávú (3142 villamosítva), 1481 km (1378 km villamosítva) 1000 mm-es nyomtávú, 10 km pedig 800 mm-es nyomtávú (10 km villamosítva). A villamosított vonalak aránya a világon itt a legmagasabb, csaknem 100 %-os. A kőolajban és kőszénben szegény ország hamar felismerte a villamos vontatás előnyét. Ebben a hegyekben elérhető olcsó vízi energia is a döntő szerepet játszott.
A svájci vasúthálózat a kezdetektől fogva liberalizált. A vonalak alig 53%-a van állami társaság kezelésében. Az országban négy hivatalos nyelv van: a német, a francia, az olasz és a rétoromán|. Emiatt az országos közszolgáltatók – mint amilyen a posta és a vasút – hivatalos neve nyelvterületenként eltérő. Így németül Schweizerische Bundesbahnen (SBB), franciául Chemins de Fer Fédéraux Suisses (CFF) míg olaszul Ferrovie Federali Svizzere (FFS). A társaság 3069 km normál nyomtávolságú pályát tart fenn.
Ezeken a vasútvonalakon évente több millió utas fordul meg, aminek számos különböző oka van. Mivel az egész ország sürün lakott, kis túlzással élve mindenkinek van szomszédja látóhatáron belül J A jutányos árú havi és éves jegyek, illetve 50%-os kedvezményre jogosító, továbbá bizonyos időszakokban díjmentes utazást lehetővé tévő kártyák nagy száma, a sűrű vonatközlekedés, színvonalas szolgáltatás vezetett a svájci vasutak nagy népszerűségéhez. Na és persze az is sokat lendít a dolgon, hogy szinte minden hétvégén van valamilyen rendezvény, fesztivál vagy éppen egy kirándulás, amiért érdemes elindulni, akár egyik kantonból a másikba. Pénteken délután a heti meló végeztével gyakorlatilag egész Svájc megmozdul, és aki csak teheti, elindul valahová , ki autóval, ki vonattal, utóbbiból van talán egy kicsit több. A díjszabás és a kedvezmények rendszere sem igényel egyetemi végzettséget, mert a kedvezményekből gyakorlatilag 3 létezik : 0, 50 vagy 100%-os. Az utazás előtti menetjegyváltás nagyon ritka. Ez a bérletes, kártyás utazások nagyon magas arányára utal. Ha már az ember zsebében ott lapul az egy-két-három évig érvényes vonatjegy, akkor meggondolja kétszer is, fizessen a kocsija használatért, mikor a vonat „ingyen” elviszi.
A sokféle magántársaság persze árnyalja a képet, ezért valamennyi kedvezményre jogosító kártyához mellékelnek egy apró térképet, melyen be van jelölve, hogy hol milyen kedvezménnyel utazhat az utas. Rosszul „csak” a külföldiek járnak. A nemzetközi „bérlet” jegyekhez ugyanis nem adtak ki ilyet. A díjszabás több oldalon keresztül sorolja a társaságokat és viszonylatokat, ahol 50%-os kedvezmény jár. A gyakorlatban ezeknek a pontoknak értelmezése a svájci állomások pénztárosainak képességét is sokszor meghaladta, pedig Európában példátlan módon valamennyi pénztárban volt érvényes nemzetközi díjszabás.
Svájcban a vasút sokszor komoly turisztikai látványosság is. Számos ún. panorámavonat indul országszerte a hegyi tájak felfedezésére. Ezek egy része pótdíjköteles. A pótdíjért cserébe azonban kiemelkedően magas szolgáltatásban, illetve – elsősorban 1. osztályon – tetőn is üvegezett „panoráma kocsikban” lehet részünk. A leghíresebb panoráma útvonalak a végig magashegyek között futó, a Rajna és Rhône völgyében haladó Glacier Express és a Bernina Expressz is .
A Bernina expressz az egyik legnépszerűbb útvonal Svájcban. Kacskaringózik fel és le az Alpok csúcsai között hegyeken völgyeken át, hóban és zöldben , majd leér a pálmafákkal övezett Tirano-ba, miközben 55 alagúton és 156 hídon halad át. 2008 óta a Thusis és Tirano közötti szakasza a világörökség része. Azért az Expressz elnevezés kicsit sántít ,mert a vonat kb. 4 óra teszi meg a Chur-Bolzano közti távot….
 |
| Bernina Express |
A Glacier Expressz pedig a világ leglassúbb expresszvonata a Zermatt és St. Moritz közötti látványos útvonalon közlekedik. A vonat 91 alagúton és 291 lenyűgöző hídon halad keresztül. Az utas vacsorázhat és borozgathat a kellemesen berendezett étkezőkocsikban, bár ezekért az élményekért mélyen zsebbe kell nyúlni….
 |
| A Glacier Express |
Végezetül szólnék még néhány szót a Jungfraubahnról, kapcsolódva az előző poszthoz :
A Jungfraubahn (JB) egy fogaskerekű vasút Svájcban, Kleine Scheideggtől vezet az Eiger és a Mönch gyomrába fúrt alagúton át a Jungfraujochra, Európa legmagasabban fekvő vasútállomására. A 9,3 km-es pálya több mint 7 km-en keresztül alagútban vezet; a teljes szintkülönbség csaknem 1400 méter.
A vasutat üzemeltető társaság, a Jungfraubahn Holding kezében van a Wengernalpbahn is, amely Kleine Scheideggtől két irányba, Grindelwald és Lauterbrunnen felé biztosít csatlakozást. A két településről a Berner Oberland-Bahnen vonataival érhető el Interlaken.
A vasutat Adolf Guyer-Zeller tervei alapján 1896 júliusában kezdték el építeni és 1912.augusztus elsején adták át. A munkálatok nehezen haladtak . Az alagutat robbantásokkal építették napi három nyolcórás műszakban, 1899-ben egy rosszul kivitelezett robbantás 6 olasz építőmunkás életébe került. A tervek szerint a végállomás a Jungfraun lett volna, azonban a megcsappant anyagi lehetőségek, valamint Adol Guyer- Zeller időközben bekövetkezett halála miatt módosították a terveket, így lett a Jungfraujoch a végállomás.
A Jungfraubahn 2011-ben ünnepli fennállásának 100.évfordulóját.
 |
| A Vasutépités hőskora |
 |
| Nem hétköznapi munka volt |
 |
| A hőskor |
 |
| Hová vezet vajon ? |
 |
| Kemény fizikai meló csodálatos díszlet előtt |
 |
| Kleine Scheidegg akkor.... |
 |
| ...és most |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése