2009 Jungfraujoch , Svájc királynője - 3.nap

Jungfraujoch

Ez a nap igérkezett utazásunk csúcspontjának, ugyani s a svájciak által szerényen csak Top of Europe-nak aposztrofált Jungfraujoch ra indultunk.

De még mielőtt erre sor került volna, kora reggel tettünk egy kis hangulatos sétát Brunnenben. Ez a kisváros maga a csoda, . Kora reggel  a közeli kis pékség felé ballagva hihetetlen szép és öreg házakat láttunk, példásan rendben tartva, és ezek mellett sem tűnik fel , hogy vannak bőven új építésű vityillók is, amik tökéletesen harmóniában vannak a régiekkel. Virágok mindenhol, szemét sehol, itt kínosan vigyáznak a rendre… az egyik órásüzlet kirakatában nagyon húzós áru órák kellették magukat, nem csak a hirdetések….  

Brunnen, kora reggel 1

Brunnen kora reggel 2

Brunnen, kora reggel 3

Brunnen, kikötő

Reggeli után busszal Lauterbrunnenbe indultunk, idáig lehet ugyanis járművel megközelíteni a hegyet, innentől már a vasút gondjaira leszünk bízva. A Brienzi –tó mellett is elhaladtunk, majd vethettünk egy pillantást Interlakenre is   - de csak tényleg egy pillantást -  , mert a körforgalomból kikanyarodva a szemünk elé tárult hófödte hegycsúcsok teljesen megbabonáztak mindenkit…..A morajt, amit  a buszunkon hallottam abban a pillanatban, még most is a fülemben cseng…..

Az első találkozás

A Lauterbrunnentalban tekergő úton a Weisse Lütschine folyó mellett gurultunk tovább…  A folyó a hegyekből leolvadó hóból táplálkozik , vize kristálytiszta  és  hasonlóan kanyargott mint az út, a hegyoldalakon magányos tanyák, gyönyörű zöld volt minden…. Lauterbrunnenbe érkezve  a buszunk a kijelölt parkolóban elfoglalta a helyét, mi pedig a szemük elé táruló látványban gyönyörködtünk…Volt mit nézni , a gyönyörű napsütésben tisztán látszottak a csúcsok…. A parkolásról még csak annyit, hogy Lauterbrunnenből a hegyi települések vonattal illetve gyalog közelíthetők meg…. A Vasútállomás mellett hatalmas parkolóház áll, melyben előre megváltott parkolók vannak,  a helyiek itt leteszik az autót felszállnak a vonatra és hazamennek, reggel pedig ugyanez az út visszafelé. Mindenesetre nem tanácsos pl. a mobilt az autóban hagyni, mert nem lehet csak úgy leugrani érte  J… Amíg idegenvezetőnk elment a jegyeket intézni , mi nézelődtünk…azaz csak szerettünk volna békésen nézelődni, ugyanis annyi méhecske rajzott körül minket, és a nézelődésből kisebb össznépi táncolás kerekedett ugyanis mindenki jobbra-ballra lépegetett előlük.. Flashmob  turista módra J …Egy félórás kis várakozás után felsétáltunk a pályaudvarra, itt már igen  meresztettük a szemünket , ugyanis olyan tiszta volt minden, sehol egy összegrafittizett kocsi, a peronokon tiszta padok virágok, szóval, ahogyan ki kell néznie egy vasútállomásnak. …Beállt egy sárga zöld színű szerelvény , külön kocsival a csoportunknak  ( nálunk ilyet ….) majd miután felcihelődtünk alaposan szemügyre vettük a vonatot, immár belülről. Sokat lehet arról hallani, hogy milyen pöpec ek a sváci vasúti körülmények, vonatok , menetrend stb…Na ez az utolsó szóig igaz. Ilyen tiszta , vasúti kocsiban még soha nem ültem, pedig itt most nem az első osztályról beszélünk, hanem a szokásos másodosztályról…. A vonat hasonlít külsőre a mi kis piros Studenkánkhoz, meg ez is a sínen fut, és ennyi a közös vonás… Innentől kezdve a különbséget zongorázni lehetne , nem a MÁV javára….

A vonatunk, ha újra száguld....

A menetrend szerint percre pontosan kifutott velük a szerelvény és megkezdte kb egyórás útját Kleine Scheidegg-ig. A kilátásra nem igazán lehet a megfelelő szavakat találni, a látvány magáért beszél :

Lauterbrunnen lentről...

...és fentről

 A vonat néhány kisebb megálló után érkezett fel Wengenbe. A község igazi alpesi síparadicsom, bár mit így nyáron a vonatból láttunk az sem szégyellnivaló, hamisítatlan svájci táj .

Wengen, vasúti megállóhely :-)

Innen tovább kapaszkodott a szerelvény és egyre közelebb kerültünk a hegyekhez. Méltóságteljesen tornyosult elénk az Eiger  a maga hírhedt északi falával, mellette a Mönch , tőle nem is messze úti célunk a Jungfraujoch (ami tulajdonképpen egy kilátó) illetve a Jungfrau , és látszott még a sor végén a Schwartzmönch is…

Közeledünk....

Balról az Eiger, mellette a Mönch

Bámészkodásunknak az vetett véget, hogy vonatunk megérkezett a 2061 méter magasságban található Kleine Scheidegg-re.

Kleine Scheidegg, átszállás

Kleine Scheideggen szállodák, illetve két fogaskerekű vasútvonal állomása található. A Wengernalpbahn Lauterbrunnenből vezet Wengenen és Kleine Scheideggen át Grindelwaldba, míg a Jungfraubahn innen indul az Eiger és a Mönch gyomrába fúrt alagúton át a Jungfraujochra. Miután leszálltunk egy megafonnal felszerelt vasutas igazította útba a csoportokat… Kiállt szépen a placc közepére és harsogta rendületlenül, hogy melyik vágányról melyik vonat mikor és hova indul. A Hegycsúcsra induló szerelvények a Jungfraubahn piros színű kocsijai, vissza Lauterbrunnenbe pedig a Wengeralpbahn zöld-sárga szerelvényei..Ilyen egyszerű J Miután felszálltunk a Jungfraujochra  induló vonatra, az percre pontosan el is indult. Elhaladtunk egy hatalmas víztározó és néhány magányosan álló tanya mellett ( igen, itt ilyen magasságba is laknak emberek, az ő ellátásuk ezzel –azzal kisebb logisztikai műveletet igényel, de ezt is gond nélkül megoldják), majd vonatunk szépen bekocogott a hegyekbe fúrt alagútrendszerbe, hogy jó háromnegyedórán keresztül a sötétségben zakatoljon fel Európa legmagasabban található vasúti megállójáig.

A Víztározó, mögöttünk a következő szerelvény...

 

Közben kétszer is megállt a szerelvény hivatalos fotószünetre, az első a 2864 méter tengerszint feletti magasságon található Eigerwandt megállóhelyen…. A vonat itt már elég ferdén áll, a turisták – köztük mi is kiözönlöttünk a hogy a kiépített kilátóból úgymond kinézzünk a hegy oldalán…itt már bőven a felhők felett voltunk….

Emelkedőn...

Eigerwandt, fotószünet

…Ezt követően tovább zötyögtünk, hogy a következő megállóhelyen a 3158 méterrel a tengerszint felett található Eismeer állomáson is fotózkodjunk. Lélegzetelállító látványban volt részünk már itt is …

Eismeer, fotószünet

….Innen már csak a végső megállóhely a 3454 méteren található Jungfraujoch végállomás következett.Kb.20 percnyi zötyögés után a végállomás következett. A vonatról leszállva egy hatalmas üvegajtón keresztüljutva egy lift elé érkeztünk.

A lift

A lift villámgyorsan –de tényleg- felviszi az embert a Sphinx-be, így hívják a Jungfraujoch tetején lévő kilátót., ahogy az ember kilép a liftből, káprázatos látvány tárul a szeme elé – feltéve ha jó az idő…..Hófedte csúcsok amerre csak nézünk, a lábunk előtt az Aletsch gleccser, míg a kilátó másik oldaláról Közép Svájcra lehet rálátni. Szédületes élmény !!!!!A körbejárható rész mellett vagy egy kisebb tér is itt le is lehet ülni és gyönyörködni….Azt mondanom sem kell, hogy mindenkinek a kezében kamera és fényképezőgép – a távol keleti látogatóknál egyszerre a kettő, vagy több darab is J - és mindenki igyekszik a lehető legtöbbet megörökíteni a látványból :

Az Aletsch gleccser, és a csúcsok...

Kilátó

A látvány...

...ami magáért beszél....

...és magával ragad!

Természetesen rengeteg szórakozási lehetőség várja az utazót: lehet  szuvenirt venni, étterem és egy kisebb kávézó is van ( itt ittam életem első Caffé Fertig-jét, és remélem nem az utolsót - Egy kávéba hasonló adag körtepálinka, erős és bátor lesz tőle, aki megissza :-) ), hosszabb –rövidebb alagutakon keresztül  ki lehet jutni a hegyoldalba, ahol síelni, szánkózni lehet, illetve a másik irányba egy svájci zászló mellett lehet fotózkodni. A hegy belsejében kialakítottak egy Jégpalotát is, szűk kis alagutakon, a jégen közlekedve (csúszva, mászva) jégszobrok sokaságát lehet megtekinteni.

A jégpalota szobrai

 Volt egy része a Jégpalotának, ahol mindenki lábon ment be, de kifelé már a fenekén jött, jobb esetben  : -) Helyenként eléggé csúszós, és ha nem figyelünk, a jégtánc koreográfiák egészen parádés elemeit fogjuk bemutatni, a többi látogató nagy örömére J …  A hely érdekessége, hogy mivel napközben felmelegszik, zárás után a kinti levegőt engedik be, hogy visszahűtsék a területet…. A hegyen található még egy obszervatórium is , itt különböző tudományos tevékenységeket folytatnak a légkör vizsgálatától a hőmérséklet és éghajlatváltozások tanulmányozásáig. A fent eltöltött kb. 3 - 3 és fél óra nagyon hamar elrepült, így visszamentünk a vonatunkhoz. Egy japán turistacsoport néhány tagjával utaztunk lefelé, és mit is csinálhatnánk ebben a helyzetben,ha nem próbálnánk meg a távoli vidékről érkezőknek megtanítani  magyarul , hogyan is kell elszámolni 1-től 10-ig. Igazán jókat derültünk egymás esetlenségén, de legalább sikerült megtudnom, hiteles forrásból hogy mit is jelent a „domo arigato” kifejezés …. A Kleine Scheidegg-i átszállást követően már lefelé vonatoztunk, amikor visszanézve a hegyre azt láttuk, hogy odafent egyre felhősebb, így nekünk szerencsénk volt, hogy semmilyen természeti jelenség nem zavarta meg a kilátást.

Egy kis ízelitő...

Felhők takarják a csúcsot

Egyszerűen gyönyörű

Miután Lauterbrunnenben visszaültünk a buszunkra, várt még ránk a Giesbach vizesés megtekintése. A vízesés a brienzi tó közelében található,keskeny kis út vezet fel a parkolóig, a buszsofőrünknek okozott is egy – két kellemetlen pillanatot a szembejövő forgalom, de mivel itt mindenki tudja, hogy ilyen helyzetben a busznak elsőbbséget kell adni, gyorsan lehúzódtak az autósok….

Giesbach vízesés

Speciális kilátó....

...még közelebbről

 A parkolóból rövid séta csak a vízesés, amit egy hídról is meg lehet nézni, illetve egy kis úton be is lehet ballagni alá! Igen , alá…úgy van megépítve ugyanis a kis turistaút,, hogy az egyik kinyúló szikla alá megy be és gyakorlatilag előttünk zúdul le a víz !!! Pazar kilátás nyílik a brienzi tóra és a tópartján található szállodára is…..körülbelül fél órát töltöttünk itt, majd Brunnen felé gurultunk tovább…Kellemesen kifáradva mentünk fel a szobánkba, de ez sem tántoritott el minket egy kellemes esti sétától.

Folyt.köv...