A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció, tükörfordításban Svájci Esküszövetség) tengeri kijárattal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.
A mai Svájc területeét először a helvétek népesitették be, majd érkeztek északról a germán alemannok, Nyugat Svájcba frankok és a burgundok, Itália északi részeiről pedig különféle törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete. A mai semlegsséggel ellentétben meglehetősen sokat és véresen háborúztak a svájciak, hol a különböző külső hóditókkal szemben , hol pedig az egymással szemben álló uraságok okán. A 13.század végefelé aztán a Habsburgok egyre fokozodó terjeszkedése egyre inkább közös megoldás felé terelte az addig egymással viszálykodó svájciakat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.
Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét. Ebben az évben nyerte el Svájc mai , végső határait.
Svájc semleges külpolitikát folytat, egyik világháborúban sem vett részt, 2002 óta az ENSZ tagja.
Az országban 26 kanton található, az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást. A parlament választja a 7 tagú kormányt, valamint a kormány tagjai közül évente, egy éves időtartamra a kormányfőt, aki egyúttal a Konföderáció elnöke is.
Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német északon és az ország közepén, a francia nyugaton, az olasz délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans (rétoromán), amit egy apró kisebbség beszél a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől.
Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Az ország mezőgazdaságában az állattenyésztés vezet. A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Bázel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.
Svájc továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.
Svájc közúti hálózata az egyik legfejlettebb a világon. A lakosság nagy része kevesebb, mint 10 km-re lakik valamelyik autópályához.Vasút hálózata kb. 4500 km, mely 100%-ban villamosított .Itt található Európa legmagasabban fekvő vasútállomása, amely lakott településhez tartozik (Jungfraujoch, 3454 méter).63 repülőtér található Svájban, ebből 3 nemzetközi légikikötő, 11 regionális reptér, 44 magánreptér, ezenkívül van még 5 repülőtér, amit a hadsereg a magánszférával közösen üzemeltet. A legnagyobb repülőterek Kloten (Zürich) és Cointrin (Genf).
Víziközlekedés: Egyetlen nemzetközi kikötő a Rajnán található Baselben.
Röviden , a száraz tényszerűség nyelvén ennyi. Minden más a szájtátástól a hitetlenkedésig, a csodálkozástól (kicsit) az irigységig , nos arról majd még sokszor és sokat irok majd .......
Megjegyzések
Megjegyzés küldése