2008
Az Alpok kincsei - második nap : Kufstein -Innsbruck - Wald am Arlberg
A reggel Eugendorf-ban, egy csendes osztrák falucskában talált minket, kb.10 percre Salzburgtól. Miután a reggeli nagygenerál megvolt, és megreggeliztünk, a cuccainkat berámoltuk a buszba és elindultunk Tirolba. Az út során a II. világháborúban lebombázott, és azóta lakatlan és lepusztult falvakon vezetett :-)...Eszméletlen rend és tisztaság mindenhol, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a fűszálak is derékszögben állnak. Gyönyörű golfpályákat, hegyeket és házakat is láttunk a buszból.
 |
| Kufstein Felé |
 |
| Alpesi golfpálya |
 |
| Mint egy díszlet... |
Hamarosan megérkeztünk Kufsteinbe. Mivel mi már néhány évvel ezelőtt jártunk itt, leváltunk a csoportról és sétálni indultunk. Hangulatos kis utcákon jártunk, a postahivatal oldalán egy élethű postakocsi van felfestve, a főtéren pedig hamisítatlan kisvárosi nyüzsgés fogadott bennünket. Egy dolog miatt még emlékezetes marad számomra ez a város: életem párja csak itt tudott asztalterítőt venni - 40 euróért !!!!!!!!
 |
| Kufstein belváros |
 |
| Az Inn folyón átívelő híd |
 |
| A postahivatal "cégére" |
 |
| A Vár a túlpartról |
 |
| A túlpart és a sebes folyású Inn |
Valamivel déli tizenkettő után indultunk tovább, miután meghallgattuk az orgonakoncertet, amit a várban található Hősök orgonáján játszanak minden délben és este 6-kor. Az egész belvárosban hallani lehet ... Fantasztikus !!! Innen Innsbruck felé vettük az irányt.
Itt már szintén jártunk néhány éve, de a város most is ugyanúgy elvarázsolt, mint akkor. A Hofburg a maga tekintélyt parancsoló méreteivel, a szűk utcák, a terek a színpompás épületek, na és persze az Aranytetős ház ismét kihagyhatatlan volt. Ismét megcsodáltuk a Diadalívet és a mögötte látható óriási síugró sáncot is, ami két téli olimpia helyszíne is volt. Miután jóízűen megebédeltünk a számtalan vendéglő egyik teraszán, - ahonnan természetesen az Aranytetős Ház gyönyörűen látszott - az előre kiszemelt uticélunk felé indultunk: egy utazási műsorban láttunk egy kisfilmet Innsbruck legrégebbi kávéházáról és cukrászdájáról, a Café Mundig-ról. Előzetesen a térképen megnéztük hol is találjuk ... A kávéház 1803 óta létezik a Kiebach gasse 16 szám alatt. A megközelítése is egyszerű: ha hátatforditanak az Aranytetős háznak, egyenesen kell elindulni, az első utcánál jobbra fordulni, ez a Seilergasse, az utca végén balra kanyarodni és ennek az utcának a végén található a kávéház! Megéri elmenni, mert a kávé fantasztikus - csak 3 oldal az itallapon - a sütemények pedig... Isteniek, ha egy szóval kellene jellemezni.
 |
| Az Aranytető |
 |
| Innsbruck-i idill |
 |
| Stadturm |
 |
| Café Mundig |
 |
| Az Olimpiai sísánc |
3 és fél órát töltöttünk Innsbruck-ban, de nagyon hamar eltelt! Indultunk tovább Svájc irányába, előtte a szállásunk még Ausztriában volt. Mivel az idegenvezetőnk szerint jól viselkedtünk, meglepetésben volt részünk: egy 14 km-es alagút helyett a hegyi úton mentünk, a St Christoph hágón. A hágótetőn megálltunk egy pár fényképre, ahol már látszott, hogy nem lesz szép idő :
 |
| St Christoph am Arlberg |
 |
| Jön az eső ..... |
A képen nem látszik, de kb.15 fok volt, lent Innsbruckban meg 31 !!! Mire a szállásunkhoz értünk, Wald am Arlbergbe az eső már a sarkunkban volt. Zoli, a pilóta mondta is a csomagok kipakolásánál, hogy ne nézelődjünk, mert mindjárt esik! Jó, persze stb… volt a reakció, de az utolsó utas már elázott, mire behordta a cuccát !!!
 |
| Wald Am Arlberg az esőben ... |
Maga a kis panzió remek volt, és jó volt a sörük is, viszont akkora eső volt, hogy nem látszott a szemben, kb. 300 méterre levő hegy !!! Az időjárásra való tekintettel a séta elmaradt, mentünk ezen a napon éppen eleget :-)...
Folyt.köv.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése