Nagyvázsony
–Farkasgyepü - Pannonhalma
Tavaly már bejártuk a Bakony egy szegletét, de annyira
megtetszett és annyi mindent nem láttunk még, így hát idén fogtuk magunkat és
visszamentünk.
Kinizsi vár |
Mintegy négy órás autóút után értünk Nagyvázsonyba. A falu és környéke ősidők óta lakott terület, a rómaiak idején már hadiút haladt erre. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik, a 14. században a Vezseny család kihalásakor szállt a birtok Mátyás királyra, aki 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Az új gazda várat épített a faluban, emiatt fejlődésnek indult a település,a 15.században egy pálos kolostor is épült, amit 1552-ben Veszprém eleste után - nehogy a törökök kezére kerüljön – a katonák felrobbantottak. A vár a későbbiekben hol a törökök, hol a magyarok kezén volt, 1598-ban sikerült csak visszafoglalni. A Rákóczi szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét, és a település fejlődése is megállt, a 18. század elejéén német telepesek betelepítésével próbálkoztak, nem sok sikerrel.
Maga a vár egy, Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán
lefelé haladva közelíthető meg. Néhány hónapja fejeződött be a vár felújítása,
ami elég látványosra sikerült. Mielőtt azonban felfedeztük volna a Kinizsi
várat, a vele szinte szemben található Mátyás Udvar Bisztró és Terasz konyháját
teszteltük le. A terasz tényleg nem nagy, a kaja viszont bőséges és finom,
közben pedig lehet nézegetni a várat.
Teli hassal vágtunk hát neki a várnak. A félkör alakú
barbakánon keresztül egy kicsi vizesárok felett átívelő hídon tovább sétálva érünk
be a várudvarra. Bal kéz felől áll az öregtorony ahová egy lépcső visz fel, itt
egy felújított gyilokjáróra lehet felmenni illetve a felújított kápolna
látogatható. A várudvaron, akinek kedve van hozzá, korabeli ruhákat is magára
ölthet, néhány fotó kedvéért: bárkiből lehet királylány, hős lovag, vagy akár
udvari bolond :-)
Mindenkinek jár 15 perc hírnév :-) |
A vár kapuja |
Miután a vár 1472-ben Kinizsi Pálé lett, megerősítette azt,
egyébként nem sokat tartózkodott itt, mert az ország veszélyeztetett területeit
védte, inkább felesége Magyar Benigna lakott a várban. Kinizsi 1494-ben
bekövetkezett halála utána az özvegy másodszor is férjhez ment, azonban a férj
Horváth Márk lováról leesve nyakát törte. Az immár kétszeres özvegy harmadjára
is oltár elé állt, Kereky Gergely azonban meglehetősen gorombán bánt az
asszonnyal, aki 1519-ben híveivel megölette, holttestét pedig a várárokba
dobatta. Az asszony csak Kinizsi érdemei miatt úszta meg a halálbüntetést,
életfogytig tartó száműzetését a felvidéki Zsolnalitva várában töltötte.
A nagyvázsonyi öregtorony azonban ma is őrzi Magyar Benigna emlékét, ugyanis a szinteken kiállítás formájában betekinthetünk a középkori mindennapokba: látható az úrnő fogadószobája, hálója, sőt az egykori illemhely is, illetve a korabeli őrség helyisége is, valamint fel lehet jutni egy csigalépcsőn a torony tetejére is.
Magyar Benigna nappalija.. |
...hálószobája .. |
..és a toalettje. |
A várban egy kisebb kiállítás mutatja be
hogyan is fejlődött a Kinizsi vár: több makett szemlélteti a változásokat,
illetve falnagyságú életképek láthatóak. Egy teremben egy filmet meg lehet
nézni a vár történetéről. Az egykori várkápolnát a közelmúltban újították fel,
itt néhány, korabeli kőfaragványt lehet megnézni.
Ilyen volt a vár egykoron |
A kiállítások után még lesétáltunk a várárokba, itt ered a kis patak, aminek vize egy tározóba folyik, efölött lehet besétálni a várba.
Várárok |
Összességében egy másfél órát gond nélkül el lehet tölteni a Kinizsi várban. Látnivaló azért még akad, a vár mellett található egy Postamúzeum is, mivel korábban itt volt a lovaskocsi hálózat egyik ló váltó helye, így egy korabeli postakocsi is megtekinthető.
Nagyvázsonytól félórára volt a szállásunk, Városlődtől
kb.két kilométerre a 83-as út mellett található Eliza Vendégház 30 főig tud
fogadni vendégeket, jól felszerelt, tiszta, minden igényt kielégítő. Szomszédok
sehol, nyugodtan szólhat hangosan a zene…
Másnap egy kisebb túrát tettünk a közelben. Átgurultunk a szomszéd faluba, Farkasgyepüre, innen a kék négyzettel jelölt túraúton átsétáltunk az erdőn keresztül Németbányára. A falucska kihaltnak tűnt, ha nem látjuk szembejönni a Posta gépkocsiját akár lakatlannak is hihettük volna. De nem az, ezt a település pazar házai is bizonyították. Elképesztő nyugodt környezet, hihetetlen csend van…
Az erdőben |
Pisztrángos tó |
A falut elhagyva a kék jelzést követve jó egy órás séta után értünk el a Pisztrángos tóhoz, némi pihenés után pedig visszajutottunk a főút mellé. A mintegy 10 kilométeres séta után jólesett az ebéd, ezt a Farkasgyepün, a Nimród étteremben fogyasztottuk el. Nem kell egy Michelin csillagos étteremre gondolni, de ha erre járna valaki, kötelező megállni! Az adagok hatalmasak, a bakonyi betyárleves pedig mindent visz! A szállásra visszaérve aztán egy kis lazítás után jöhetett a grillparty :-)
Következő napunkat Pannonhalmán töltöttük. A Pannonhalmi
Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent
Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye,
egyházi és művészettörténeti központja. Napjainkban negyven szerzetes él itt,
akik hitéletüket élik, illetve működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális
munkát végeznek, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán
is, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és
vendégek fogadásával.
Pannonhalma eredeti neve Győrszentmárton, mely ősidők óta
lakott település, a falut 996-ban alapították, amikor Géza fejedelem
Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített itt le. A tatárjárás
után benépesült falu a 14-15.századba indult fejlődésnek, megjelent a
földművelő népesség és a majoros gazdálkodás.1514-ben a magyarországi bencés
monostorok között kiemelt helyet kapott, főapátsággá vált, ám a török hódoltság
közel 150 éve alatt többször is menekülniük kellett a szerzeteseknek
Pannonhalmáról: a muszlim sereg alaposan megrongálta az épületet, a főtemplomot
például istállónak használták…
AZ 1700-as években sikerült helyreállítani az
épületegyüttest, és bővítették barokk stílusban. 1786-ban a kalapos király,
II.József beszüntette a rend működését, melyet csak I. Ferenc állított vissza
1802-ben, a rend feladatául az oktatást szabva. A főapátság egyik helyszíne
volt az 1938-ban megtartott Eucharisztikus Világkonferenciának, illetve az
II.világháború ideje alatt több menekültet is elbújtattak a szerzetesek. 1996
óta az Unesco világörökség része.
Először a főépülettől nem messze található Apátsági Majort
néztük meg, itt levendula termesztéssel és más gyógy növények feldolgozásával
foglalkoznak. A Pausa kávéház is itt van, remek sütiket, jó kávét lehet itt
elfogyasztani, illetve egy kisebb ajándékbolt is van az apátsági termékekből. A
kávézóval szembeni épületben van a gyógynövény lepárló, az itt zajló
munkafolyamatot bárki megnézheti, már aki bírja a tömény levendula illatot. És
ha még ez nem lenne elég, az illatmúzeumban több gyógynövényt is megszagolhat,
illetve bemutatják az itt előállított termékeket és van egy kisebb kiállítás az
illóolajok előállításáról is.
A pannonhalmi levendulás |
A Főapátság épületét egy öt perces sétával lehet elérni, egy kis emelkedő és néhány lépcső leküzdése után. Az épület látogatható, van vezetett túra is, a mi alkalmi idegenvezetőnk egy frissen végzett fiatal srác volt, aki profikat megszégyenítő módon vezette körbe a csoportot, saját személyes élményeit beleszőve a vezetésbe. Először az 55 méter magas harangtorony előtt álltunk meg, majd bementünk a bazilikába.
Az Apátság tornya |
Az általam korábban látott templomokhoz képest meglehetősen kicsi, és ami még szokatlan, hogy a szószék nem oldalt egy oszlopon van kialakítva, hanem szemben a hívőkkel.
A bazilika belülről |
1996 szeptember 6-án itt celebrált misét II.János Pál Pápa, ezzel
kapcsolatban elmesélt a vezetőnk egy érdekes történetet. A pápa rossz alvó
lévén éjjel fél kettőkor elvonult imádkozni a Pannonhalmi Főapát személyes
imaszobájába. Apró bökkenő, hogy erről sem a személyi titkárát, sem a
biztonsági szolgálatot nem értesítette, akik döbbenten vették észre, hogy a
katolikus egyház feje egyszerűen eltűnt. A biztonságiak felverték az egész
épületet, mindenhol keresték a pápát, aki – mint aki jól végezte dolgát -
hajnali fél négy körül előjött az imaszobából és döbbenten látta, hogy mindenki
őt keresi, majd szépen nyugalomra intett mindenkit…
A bazilika altemplomában található Habsburg Ottó, az utolsó
magyar király és osztrák császár, IV.Károly fiának szívurnája, aki mindig is
bencés diáknak vallotta magát, itt tanult és érettségizett magyar nyelven.
Ahogy a végakaratában nyilatkozta, a hátsója Bécsben, a szíve Pannonhalmán legyen.
Habsburg Otto szívurnája az altemplomban |
A bazilikából a Porta Speciosán, a déli díszbejáraton át
jöttünk, ki a szerzetesek a mai napig ezen a kapun közlekednek. A vörös
márványoszlopok hátulján kitapinthatóak a török szablyák által okozott
sérülések.
A kerengőn továbbsétálva – ami a négyszögletes udvart körbevevő folyosó - kisétáltunk az épület elé, majd egy fedett kapun át egy kis térre jutottunk: itt, a sárga falú épületekben laknak a mai napig a szerzetesek.
A szerzetesek lakóhelye |
A tér bal oldalán egy kis, jellegtelen ajtón át lehet bejutni a Főapátság egyik
szenzációjába, a könyvtárba. A kelet-nyugati tájolású, hosszanti elrendezésű,
hossz és keresztszárnyból álló négyszintes épületben először egy „Milyen lett
volna, ha?” jellegű tárlat látható, a Főapátság a terveken és látványképeken
egészen máshogy nézett volna ki, ha befejezik az átalakítást.
Innen egy oldalajtón lehet belépni a könyvtárba, ami egész
egyszerűen lenyűgöző! Balra a félkörívben látható a Főapátság alapítólevele,
azaz annak másolata, rajta Szent István király egyetlen, fennmaradt szignójával
– az István a Király c.rockopera borítóján is ez szerepel – illetve néhány
korabeli dokumentum másolata. A szemfüles olvasó jó néhány magyar szót találhat
bennük :-)
A könyvtár |
Az alapító okirat másolata |
A könyvtárban jelenleg 65000 darab könyv található, a
maradék közel négyszázezer (!!!) kötetet az alagsorban tárolják! A terem túlsó
végében egy, több száz éves hatalmas földgömb látható, a teremben pedig az a hamisítatlan könyvtárszag uralkodik. Valami elképesztő egyébként, fotó nehezen
adja vissza a látványt!
A vezetett túra itt ért véget, egy lépcsőn lesétálva az
apátsági ajándékboltba jutottunk ki, itt minden kapható, ami Pannonhalmához,
illetve a bencés szerzetesekhez köthető: vallási témájú könyvek, bögrék, hűtő
mágnesek illatszerek, borok, na és a híres Apátsági sörök! Mert legyen
bármilyen híres is Pannonhalma, a lelkes sörivók már ismerik az itt főzött,
minőségi söröket, azaz nem itt Pannonhalmán, hanem a néhány kilométerre
található Ravazdon van a sörfőzde, ahol csütörtökön és pénteken
főzdelátogatásra van lehetőség, kóstolással egybekötve! Csak úgy mondom… J
Az Apátságból szépen visszasétáltunk a levenduláson át az autóinkhoz, de messzire nem mentünk, a közelben ugyanis találtunk egy kis éttermet, ahol leültünk enni. A Qpac sem egy gourmet hely, de a kajára itt sem volt panasz, viszonylag gyorsan meg is kapta mindenki az ételét, majd teli hassal mentünk volna bevásárolni az esti sütögetéshez
Folyt Köv…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése