Kappl Bergbahn- See felvonó és túra
Az előző napi látványorgiát nehéz lesz überelni,
gondoltam én korán reggel, ezért
bemelegítésként egy kicsit tekeregtem a faluban. A templomhoz egy kisebb kaptatón
lehet feljutni, előtte az út mellett kilátóteraszok vannak kiépítve, ahonnan
gyönyörű rálátás nyílik egy kisebb, mesterséges tóra, illetve a környékre.
A templom mellett elhaladva már egészen
közelről látható a kiépített lavina -és sárfogó betonmonstrum is. Csend, nyugalom,
gyönyörű környék....Ha valami okból kifolyólag ide száműznének, akár magamtól
is jönnék :-)
 |
| See Kora reggel |
 |
| See temploma |
 |
| A lavinafogó monstrum |
Visszatérve a szállodába a reggeli elfogyasztása után megint csak nem kellett messzire mennünk. Ha a tegnapi napra azt mondtam, hogy a busznak be sem volt ideje melegedni, akkor ma reggel akár gyalog is mehettünk volna, ugyanis csak a szomszéd faluig kellett átmenni :-) A mindössze nyolc és fél kilométer megtétele után a Kappl Bergbahn felvonóival utaztunk fel a Diasbahn megállóig , ami 1830 méteren van.
 |
| Egy elkapott pillanat felfelé |
A kis kabinokból remek lett volna a kilátás, azonban a felszálló pára néha el-el takart előlünk mindent ....Kiszállva a lanovkából egy pár perces séta következett felfelé, majd egy pazar, kiépített szabadidőpark tárult elénk. A Sunny Mountain Erlebnispark nem más,mint játszótér, büfék, egy kisebb tó, amit körül lehet járni és egy lábfelfrissítő medence..... Ez utóbbi pontosan olyan mint a nagyobb wellness fürdőkben található, csak itt a panoráma is elsőrangú és a víz is természetes : félméteres árok az alján alpesi kövekkel kavicsokkal és jéghideg patakvízzel. A túrázásban elcsigázott turista ideérve cipőt, bakancsot, zoknit ledobva mehet is bele, a hideg víz és a kavicsok bámulatos hatást érnek el rövid idő alatt :-)
A kis parkból elsétáltunk egy különleges szikla kert előtt
, ami egy pazarul összerakott élőképet
mutatott, hamisítatlan alpesi vidéket kicsiben! A sziklákon romantikus kastélyok és szigorú lovagi erődök láthatóak, a völgyben kisebb-nagyobb házak, egy kicsi ér csordogáló vizével hajtja a malom fogaskerekét és a másik kis kolompot...
Eztán néhány lépés és
egy kisebb kápolna mellett mentünk
tovább és néhány perc után egy
Alm-Museum -hoz értünk: itt a mai napig
állatokat tartanak (disznókat, tyúkokat és kis pónikat is láttunk) illetve
maga a ház korhű berendezését megtekintve
látható a sajtkészítés minden eszköze illetve egy kisebb szobában egy videofilmen keresztül bemutatják a korabeliek
életét. Nem lehetett könnyű....A megtekintés és a belépés ingyenes....
 |
| Alm Museum kivülről... |
 |
| ...és belülről |
A háztól indult a túra java : aki akart itt maradt, aki meg bevállalta elindulhatott
felfelé, egészen a jól látható
keresztig. Két lehetőség is volt : vagy az idegenvezetőnket követve tökön-paszulyon
keresztül a kalandosabb , meredekebb de rövidebb úton vagy a murvás, kevésbé
meredek (dehogy!!! :-) ) és hosszabb úton. Én addig nézelődtem míg a többség
elindult, több csoportra szakadva, ki az idegenvezetőnkkel, de volt aki saját
orra után ment. A mai napra szabaddá vált sofőrünkkel együtt nekiindultunk a
murvás útnak, néhány perc múlva azonban
egyedül cammogtam tovább, alkalmi túrapartnerem jobb fizikai állapotának köszönhetően
úgy otthagyott mintha Szent Pál az oláhokat :-) Mentem szépen a saját
tempómban, sűrűn megálltam nézelődni, mert volt mit: hegyek mindenfelé,
időnkét egy-egy felhő is előkerült, takarva a kilátást, ... madárcsicsergés ,
csend, itt-ott alpesi virágok, leírhatatlan.....
 |
| Jól néz ki :-) |
Menetelés közben láttam, hogy az egyik fordulónál
egy padot raktak ki, itt meg is álltam: néhány perc erejéig csak ültem és
néztem a tájat....
 |
| Szavak nélkül.... |
... ahogy szétnéztem, akkor tűnt fel , hogy a lentről látható
kereszt nincs sehol...nem láttam feljebb sem, mellette pedig biztos hogy nem
mentem el, valószínűleg még magasabban van, gondoltam, és akkor döntöttem el,
hogy nem rohanok megkeresni, hanem megyek még egy kicsit az úton , majd ha
megunom visszamegyek....Az elhatározásból nagy fényképezés lett, mert a magával ragadó alpesi táj egyszerűen nem
hagyta, hogy tovább bőcörögjek :-)...
...aztán persze vissza kellett menni, de
lefelé nem az úton mentem , hanem a
kitaposott ösvényen, ahol a többiek felmásztak...Közben rá kellett jönnöm, hogy
erre kellett volna felfelé is jönni, mert sokkal gyorsabb :-)
Visszaérve a kiinduló helyre az Erlebnis Parkban le kellett még küzdeni egy jéghideg
Salzburger Stiegl-t, mert ilyen helyen kihagyhatatlan :-)
 |
| A jutalom :-) |
Szépen lassan visszaérkezett mindenki, és rákérdeztem, hogy a keresztet sikerült-e megtalálni...Nos többek is csak keringtek ott fent, biztos hogy elmentek az utolsó kis csapás mellett, mert nem találták meg ők sem...Ezért egyszer még vissza kell jönni :-)
Visszafelvonóztunk a buszhoz, majd gyorsan hazagurultunk, és
elfogyasztottunk egy remek kis ebédet a szállodánkban. Délután újabb túra következett: a hotel közvetlen
szomszédságából induló felvonóval mentünk fel a Medrigjochbahn 1800 méteres megállójáig, terv
szerint visszafelé pedig majd gyalog
megyünk ..... Idegenvezetőnk szerint innen egy kisebb, rövid emelkedőt kell
leküzdeni , utána egészen sík túraútvonalon lehet majd haladni a célállomást jelentő hegyi patakokhoz. Kis
emelkedő...Mintegy 4-500 méter és elég húzósan emelkedik, menet közben olyan
érzésem volt hogy a sík szakasz sose jön el....Felkapaszkodtunk végre és
tényleg , onnan már egészen sík volt a széles út, a fenyők közt- mondanom sem
kell - remek volt a kilátás. Nézelődés közben egyre gyanúsabb fellegek
közeledtek- mára már esőt jósoltak, nagyon úgy nézett ki, hogy nem ússzuk meg
...
 |
| Fenyők közt .... |
 |
| itt már a sík úton |
A sétát egyszer csak egy kapu szakította meg, rajta a felirat, hogy a közelben tehenek vannak, ha lehet csukjuk vissza a kaput, mert a jószágok hajlamosak elkóborolni.... És valóban , a hegyoldalban békésen legelésztek a tehenek, még a turisták sem zavarták őket. A közelben található kis fahídról már gyönyörűen látszott a három kis hegyi patak, ami itt egyesült, ez a patak duzzadt meg annyira néhány éve, hogy letarolta See-t súlyos károkat okozva.
 |
| A kristálytiszta vizű patak, háttérben a viharfelhők |
A
fotózgatást azonban egyre csúnyább
felhők szakították félbe, mennydörgés
kíséretében . Ideje volt visszaindulni a felvonóhoz, ha nem akartunk megázni,
és a visszautat sikerült is gyorsan leküzdeni, az utolsó 400 méteres - most lejtő- rész nem egy
bokakímélő...Épp időben értünk vissza , mert nagy szemekben elkezdett esni,
először csak úgy szépen, majd keveredett bele egy kis jég is.. a szél is
megerősödött, így a felvonót is leállították... na szép, itt ragadtunk :-).
Idővel
szépen elcsendesedett a vihar, de a
felvonók csak nem akartak elindulni...Majd egyszer dudaszó jelezte,
hogy a völgyben is megszűnt a vihar ,
indulhatnak a felvonók is. Az eső miatt a lejtmenetet töröltük, így mindenki a
kabinossal ment vissza a faluba. Lent a völgyben is jó kis eső volt, kiegészítő programként betértünk hát a helyi Spar-ba vásárolni. Már régebben
megfigyeltem, hogy a rendkívül széles árukínálat hazafelé húz : a polcokon
először a helyi, osztrák termékek vannak kipakolva, majd utána jöhet a többi,
nem számít a világmárka. A Spar - nevéhez méltóan - tényleg olcsó - a helyi fizetésekhez mérve - , ennek
ellenére még itt is vannak olcsóbb diszkontláncok.... Az újra szemerkélő esőben visszasétáltunk a
hotelbe, majd ahogy később kisütött a
nap az egész környék harsány zöld
színben pompázott az újra előbújó napfényben...
 |
| Eső után |
A búcsúvacsora elfogyasztása után nem maradt más , mint a pakolás, másnap reggel ugyanis indulni kellett hazafelé......
Megjegyzések
Megjegyzés küldése