Ugrás a fő tartalomra

Az Osztrák-Alpok virágoskertje 1.nap




Utazás - Pürrg - Schladming

Utazunk, végre utazunk, mert megint eltelt egy év ..... Mondhatni ismerős terepre mentünk, de mégsem, mert bár nem először utaztunk Ausztriába, ez a régió még csak most került sorra.



A szokásos reggeli  bumlizás Szegedre, majd transzfer Budapestre, reggel fél hét után már mindenki , akinek ide szólt a jegye ,fent a buszon ült ,  a sofőrünk pedig sebességbe kapcsolt , s már vágtattunk is nyugat felé, egészen Budaörsig.... Itt egy kötelező megálló után  Tata-Győr-Hegyeshalom vonalon haladva szedtük fel  az utastársakat. Fél tíz magasságában átgurultunk a határon,  végre Ausztriában voltunk. Itt jött az első kis csavar: nem a megszokott úton haladtunk tovább,hanem egy kis burgenlandi buszos nézelődés következett, helyenként karnyújtásnyira volt a Fertő-tó. Az Őrvidék takaros kis falucskáin  haladtunk keresztül, majd Purbachban  néhány pillanatra láthattuk Burgenland legrégebbi pincesorát is,   pár perc buszozás után pedig a tartományi székhely , Eisenstadt  látképében gyönyörködhettünk.  Dél körül egy Landzeit - ban megebédelt a társaság és fél három körül elgémberedett tagokkal szálltunk le a buszról Pürgg-ben. A táj szépségét csak az égen ólálkodó felhők zavarták, de a viharnak még csak a széle sem ért minket, így semmi akadálya nem volt hogy egy jó kis sétát tegyünk az alig 300 lakosú, meseszép faluban. Tavaly volt szerencsénk megnézni ezt a helyet, de olyan szép, hogy akár minden nap nézegetném.


Pürgg, szombat délután

 A főutcán besétálva először  a Szent György katolikus templomot néztük meg , melyben található a harangozó szobája, s ez a kis helyiség arról nevezetes, hogy 13.századbeli freskók láthatók a falakon, amik egy kerek történetet mesélnek el -  ezt valószínűsítik a szakértők.

Szent György templom

A harangozó szobájában látható freskók

 A  kis falu másik  ékessége a Johanneskapelle, na az maga a csoda: az egyszerű épület belsejének restaurálásakor  a 12.századból származó freskókat találtak, amelyeket igyekeztek korhűen restaurálni....  A viszonyokról még csak annyit, hogy mind a két nevezetesség tárva-nyitva, bárki , bármikor mehet és megnézheti, belépő nincs....A kilátás csodálatos, a völgyre és az ott található Trautenfels -i várra egyaránt. 

Johanneskapelle

A panoráma....

Trautenfels vára

A parkolóban hálás fotótémát szolgáltattak a pürrg-i Milka fejlesztői csoport tagjai - azaz a helyi tehenek -  készültek is érdekes képek és szelfik :-)

A nevem Milka...Majdnen Milka :-) 

A közel félórás nézelődés után ismét egy hosszabb buszozás következett, majd fél öt után érkeztünk meg Schladming-ba. A stájer kisváros igazi síparadicsom, nyáron nincs itt nagy élet - a helyiek szerint -  ennek ellenére a szombat esti buli előkészületei zajlottak a főtéren, hozták a sörcsapokat,  a hangszórókból pedig Michael Jackson  hangja töltötte be a teret....

Schladming Rathaus

Főutca

Schladming  első írásos említése  1180-ból származik. A természeti viszonyaiból adódóan az itt élők bányászattal foglakoztak, a 13.századtól  igen jelentős volt  a réz , a nikkel a kobalt kitermelése. 1285-ben a település I. Albrecht nagyherceg birtokába került, majd 1322-ben városi rangot kapott. A bányászati jogok illetve a reformáció ideológiáiból adódó feszültség 1525-ben bányász-és parasztfelkeléshez vezetett, melynek "eredményeként" Schladming bukta a városi rangot és ráadásul teljesen leégett....Azonban gazdaságilag fontos volt hogy újraépüljön és ismételten elinduljon a termelés , így 1530-ra a város újjáépült , s hosszan tartó fellendülés következett. A 19.században a vasútépítés sem kerülte el a várost, az első vonat 1875.július 30.-án délután érkezett meg.1884-ben felépül a mai Rathaus, 1908-ban megalakul a Rodel Club Schladming - a helyi szánkóklub - , majd 1910.február 13 -án megrendezik az első síversenyt is. Az 1909-ben alakult helyi sörfőzde 1910 óta kínálja söreit az ide érkezőknek. 1920-ban megépül az első hegyi menedékház, 1953-ban pedig átadják az első sífelvonót, ami a közeli  Planai - ra viszi fel a sportolni vágyókat majd 1972-ben adták át az első 4 személyes felvonókat . A város a téli sportok kedvelőinek paradicsoma, több alkalommal rendeztek már itt sí világbajnokságot is. A nyári szezon elsősorban a túrázókról és a mountain bike-osokról szól,  ennek ellenére a főutcán végigsétálva  nyüzsgő vendéglátó helyeket és elég sok turistát láttunk. Azt mondanom sem kell, hogy patent rend van, a gyönyörűen karbantartott épületek közt rengeteg a virág, a környező hegyek látványa pedig  magárért beszél. Miután végigsétáltunk a főutcán, balra kanyarodva  néhány perc múlva egy szurdokban találtuk magunkat.

Kilátás a szurdok elől

 A sebes folyású Talbach patak  Schladmingnál ömlik az Enns folyóba,  s ezt a kristálytiszta vizet használja a helyi sörgyár a Schladminger Bier  előállításához, a Talbachklamm pedig Schladmingot és Unterthal falucskát köti össze.
Ahogy elindultunk,  pár méter után jobbra egy kiépített fényképezőhely található, ami benyúlik a patak fölé is, innen remek fotókat lehet lőni,  az alja acélrács , alattunk pedig dübörög a víz . Pazar :-)



Az út kanyargós , de kellően széles, rengeteg a hegyi kerékpáros , akiknek a figyelmét táblákkal igyekeznek felhívni a poroszkáló gyalogosokra.  A patak kellemes klímát biztosított a sétához,  azonban van itt más is : az út melletti  hegyoldalból csordogáló erecskék , kis patakok útjába vízzel működő kis eszközöket telepítettek, ezek némelyike még kolompol is . Az sem probléma, ha valaki víz nélkül vágott neki a sétának: körülbelül fél távnál egy kis itatót építettek, , és még bögréről is gondoskodtak, igaz ezt előrelátólag egy lánccal rögzítették, mert ugye az ördög nem alszik.... A túraútvonal mellett közvilágítás is található, mindennap éjfélig   működik is, télen pedig különböző színű fényekkel dobják fel a látványt ....

Talbachklamm

A vizijátékok egyike

Itató bögrével

A kb. egyórás  séta végére érve  két ház közt egy pici emelkedő vezet keresztül majd remek panoráma tárul az ember szeme elé: zöldellő rét,  házak , hegyek, a másik irányban pedig a 2000-3000 méter magas csúcsok. Nem rossz....

A túra végén....

Miután mindenki letudta a túrát egy kisebb buszozás következett, s hamarosan szállásunkra értünk, amely Schladming - tól nem messze található. A háromfogásos vacsorát  - plussz a sört  :-) -  két igen dekoratív , felszolgáló szervírozta,  jól is esett. A  szobák elfoglalása utáni  sétát azonban az időjárás megvétózta, ugyanis nagy dörgések közepette elkezdett esni. Mi pedig csak álltunk a teraszon és néztük......


Esik.....

Folyt.köv.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms