Egyéb Kategória : Esztergom - Párkány pünkösdkor

Egy röpke egynapos „körút” következik, egy kis ismertető Esztergomból és a túlparti Párkányról….

Szombaton reggel indultunk Budapestről, az Árpád híd melletti buszpályaudvarról, hogy kb. egy-másfél óra buszozás után a vallás magyarországi fellegvárába, Esztergomba érkezzünk. A buszozás élményét össze sem lehet hasonlítani bármelyik más, nyugati túrával , egyrészt látnivalók sem nagyon voltak, másrészt meg helyenként igen döcögős ( és még finom an fogalmaztam) volt az út….

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. A városban alapították meg a Magyar Vöröskereszt elődjét 1881-ben. A város a magyar repülés egyik fellegvára : 1936-tól a helyi kisrepülőgép gyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő  repülőmérnök. Itt született Szent István királyunk, Bakócz Tamás esztergomi érsek, „Vak„ Bottyán János, legendás kuruc tábornok, Hild józsef  építész , a Bazilika tervezője és Esztergomban halt hősi halált Balassi Bálint ….

Délelőtt fél 11 magasságában végre leszálltunk az esztergomi autóbusz állomáson, és megdöbbentő látványban volt részünk….mintha visszamentünk volna az időben a ’50-es évek végére…Hepehupás macskaköves járda, koszos utca, málló vakolatú, itt-ott omladozó házfalak, biztos, hogy jó helyen vagyunk ?  

Az első döbbenet után rövid sétával elértük a Kossuth Lajos utca végét és a következő sarkon megpillantottuk az egykori Központi Kávéház épületét, ami ma Szamos cukrászdaként üzemel. Naná, hogy bementünk…

A Szamos cukrászda

Odabent valódi kávéházi hangulat és hatalmas marcipán makettek fogadják a látogatót, látható itt a Bazilika makettja ill. a magyar koronázási ékszerek is.

A marcipán Bazilika...

...és a koronázási ékszerek.

 Az elmúlt évek ország tortáinak megkóstolása és egy kávé elfogyasztása után a hegyoldalban látható, hatalmas napóra felé vettük az irányt, melyhez lépcsős szerpentin vezet.Néhány kanyar megtétele után a Szent Tamás domb tetején levő kápolnához értünk, ahonnan már remek kilátás tárult a szemünk elé. A lefelé vezető úton a stációk láthatók, egy-egy kis beugróban kiállítva mindegyik.

Napóra

Kilátás a kápolna mellől

A Batthyányi Lajos utcára leérve a következő sarkon már a Bazilika tárult a szemünk elé. A vármúzeum bejáratán áthaladva oldalról közelítettük meg Magyarország egyik jelképét. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb épülete, Európa negyedik legnagyobb Bazilikája.

A Bazilika szemből

A Bazilika mai helyén álló eredeti templomot Szent István király építette, azonban ezt 1180-ban egy tűzvész teljesen elpusztította. A székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe, ami 1543-ban a török ostrom alatt sérült meg. A város török kézre kerülése után az oszmánok nemes egyszerűséggel lerombolták, a megmaradt templomot pedig dzsáminak használták. 1594-ben a város megint gazdát cserélt, az ostrom során a templomban tárolt lőpor felrobbant  és csupán egy kisebb kápolna maradt állva. Mária Terézia 1768-1770 között Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Az eredeti székesegyház romjait Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el , és kezdtek hozzá egy új székesegyház építéséhez. Az épitkezés 1822-ben kezdődött, 1831-re készült el a hatalmas altemplom. A Kupola tetejére a kereszt 1846-ban került fel.  A Bazilika felszentelésére 1856.augusztus 31.-én került sor, melyen Ferenc József császár is részt vett. A felszentelés tiszteletére írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, melyet ő maga vezényelt.

A második világháború során nagy károkat szenvedett az épület, melyeket fokozatosan helyreállítottak. 2005-ben adták  át a díszkivilágítást.

Ahogy az épületet nézegettük szinte eltörpültünk mellette. Bejutni nem sikerült, mert éppen a pünkösdi szentmisét tartották, így marad a Kupolába való séta. Közel négyszáz lépcső, felfelé, csigaalakban…. A kilátás viszont minden egyes lépcsőfokért kárpótolt minket. A Duna, a rajta  átívelő Mária Valéria híd  és a túloldal együtt nagyon  szép látvány. Fotóztunk jó néhányat, majd elindultunk vissza. közel négyszáz lépcső, lefelé, csigaalakban….

Kilátás a kupolából

Ahogy leértünk, egy kis lihegés után a Bazilikától nem messze található koronázási szobor felé is elsétáltunk. fentről kicsinek tűnt, melléérve pedig óriási, ahogyan a fehér színű szobor magasodik a hegyoldalon.

A koronázás szobra és mi

Néhány fotó és egy kis nézelődés után a macskaúton – ez egy kis csapás a várhegyről a Pázmány Péter utcára – lementünk, majd átsétáltunk a Mária Valéria hídon Szlovákiába.

Fel a hídra

Maga a híd is megérdemel néhány szót: 1894 februárjában kezdték el építeni és 1895. szeptember 28.-án adták át. Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc József császár lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a hidat lezárták, a cseh haderő pedig a párkányi részt fel is robbantotta. A helyreállítás a forgalom és a gazdasági szükségesség miatt azonban hamar esedékessé vált, viszont majdnem 5 évig tartott. 1927-től lehetett ismét közlekedni rajta. A második világégés sem kímélte a hidat, a visszavonuló német haderő 1944.december 26.-án felrobbantotta. A rombolás nyomai közel fél évszázadig láthatóak voltak…..

1964 és 1999 között csak egyezkedtek a híd helyreállításáról, az érdemi munka 2000-ben kezdődött. 2001.október 11.-én adták át ismét.

Ahogyan a hídon átsétáltunk, a párkányi oldalról pazar rálátás nyílik a Bazilikára. Remek fotótéma…Viszont az is szemmel látható, hogy ezen a részen nagyobb rend és tisztaság van , mint odaát….

Esztergom a túloldalról

Mivel reggel már elég rég volt, és megéheztünk rendesen, a St Florian hotel teraszán leültünk ebédelni. Kisvártatva megjött a barna Zlaty Blazant és az igazi szlovák sztrapacska is, töltött sertéssülttel , kovászos uborkával. Íme :

Sztrapacska

Fogyóban a barna sör

Miután jóllaktunk és üldögéltünk egy keveset, szétnéztünk Párkányban is. A főutcája ezen az ünnepnapon kissé kihalt volt, de így legalább jobban szemügyre vehettük a szépen kiépített szökőkútrendszert…

Párkány főutcája

Rövid séta és egy kávé valamint egy barna Saris elfogyasztása után ismét átsétáltunk a hídon, majd visszamentünk az esztergomi buszállomásra. Amíg a buszra vártunk jobban szemügyre vehettük az irgalmatlan koszos és elhanyagolt utasforgalmi központot. Szörnyű….

Aztán végre a busz is megérkezett mi pedig visszazötyögtünk Budapestre. Sok szép dolgot láttunk, és sok olyat ami kevésbé szép, de összességében jó nap volt, már csak a társaság miatt is .