Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

2005 - Kalandra fel !!! Irány Tirol !!!! Az első út első napja

Az első utazás, amikor az emberfia külföldre megy, fura érzéseket ébreszt az utazóban. Az országhatár átlépése mindig különös érzés....Hanem amikor  2005 augusztusának elején elindultunk Szegedről, majd Budapestről , az út az ismeretlenbe érzése csak fokozódott...Vajon milyen lesz? - fordult meg a gondolat a fejemben , mikor néhány óra autópályás zötyögés után a Hegyeshalom feliratot megláttam....Miután elhagytuk már rá is jöttem : simább...Nem zötyögött a busz, megszűntek a kátyúk...hiába na, szomszédok már régen  is tudtak utat építeni.....

Kikerekedett szemmel bámultuk a rengeteg - működő - szélerőmüvet, majd elhaladtunk a schwechati reptér autópálya fölé épitett kifutója alatt, majd feltűntek a schwechati kőolajfinomitó monumentális tornyai...és szép lassan - ha csak az autópályáról is - de elénk tárult a császárváros, Bécs . A buszból nézve is gyönyörű látvány tárult elénk amit csak a magenta színekben pompázó telefontársaság valami hihetetlen ronda üveg förmedvény épülete csúfított el...Mintha a Csillagok Háborúja című film egy díszletét csak úgy odapottyantották volna  Bécs külvárosi házai közé...szörnyen néz ki.......

Néhány órás buszozás után megérkeztünk egy röpke pihenő erejéig az egyik legnagyobb osztrák autópálya-étterem lánc, a Rosenberger  St.Pölten melletti étterméhez. Itt ki kellett venni a kötelező pihenőt busznak , sofőrnek és utasnak egyaránt. Itt ért a második meglepetés : a sógorok olyan profin megszervezték a vendéglátás eme formáját, ami sűrű kalapemelgetést érdemel.  Miután a megfáradt utas betér az étterembe - ahol a la carte rész is van - fogja a tálcáját és percekig csak bámul. Szabad szedéses elven működik a dolog, a tányérok mérete alapján - kicsi,közepes és nagy- kell fizetni. Tapasztalatból mondom, egy közepes tányér korrekt módon megpakolva különféle salátákkal elég  jó adag :-)...Érdemes még megemlíteni a gulascht ( ami nem azonos a mi gulyásunkkal), kicsit sűrűbb, de nagyon rendben van illetve a Bernert, ami nem más mint egy szép szál virsli  vékony, húsos szalonnában megsütve! És akkor még nem is beszéltem a hagyományos osztrák húslevesről...a sütemények sokaságáról.... a frissen facsart narancsléről...valamint az akciós Kaiser melange-ról, amihez  egy ajándék bögre is jár!!! Miután a teli tálcával lecsüccsen az ember és békésen elfalatozgat, valami hiányérzete is támadhat..Bizony, itt rend van, sehol egy szemét, kis túlzással a fűszálak mindegyike egyforma zöld és derékszögben áll ,  kedvesek az emberek...az étteremből távozás után jön a profi marketing, távozni ugyanis a shop-on keresztül lehet, és nem sok mindenkinekk sikerül megállnia , hogy ne vegyen valami kis apróságot :-)

A ppihenő után egy kisebb buszozás következett a napi első látnivalóhoz , az autópályáról is pazar látványt nyújtó Melki apátsághoz .

A Melki Apátság (németül Stift Melk) az Unesco Világörökség védelmét élvezi. Közel 900 éve élnek itt benedek rendi szerzetesek, és látják el feladataikat, az oktatást és a különféle lelkipásztori teendőket.

Az apátság temploma Ausztria egyik legszebb barokk stílusú épülete, Melk város és Wachau régió  jelképe.

Az apátság épületeinek egy része belépődíj fejében megtekinthető,  fényképezni viszont az épületben tilos.

A folyosókon a Habsburg ház és a Babenberg ház uralkodóiról készült  festmények láthatóak, a folyosóról pedig a császári szobák nyílnak, amelyeket különféle tematika alapján, témák szerint rendeztek be.

Egy bencés kolostorban a templom után a legfontosabb helyiség a könyvtár. A melki  könyvtár 12 helyiségből áll és két fő terme van,  és 1800 - nál is több kötetet őriznek itt.

Az apátság  iskolát is működtet az épületben, különféle tagozatokkal.  Az persze külön megemlítendő, hogy az apátság teljesen önellátó, a belépőjegyek és adományok mellett  a szerzetesek dolgoznak, az általuk készített mézet és lekvárt a bejáratnál meg lehet vásárolni, működik itt egy kis ajándék bolt is.

 A templomtornyokból egyébként pazar kilátás tárul elénk :

Egy régi mendemonda szerint egy titkos alagút köti össze az apátság épületét egy melki ház pincéjével, amelyet arra használtak a szerzetesek, hogy észrevétlenül és inkognitóban kijussanak a kolostorból, és részt vegyenek a világi életben.  Hiába , senki sem tökéletes :-)

Az apátság megtekintése után ismét buszra szálltunk, és elindultunk Tirol felé. Kora este érkeztünk meg Niederauba,  ebbe a kis tiroli faluba, ahol a szállásunk volt .  Niederau a  Wildschönaui régióban található. Az A12-es autópályáról Wörgl-nél le kell térni, keresztülhajtani  a kisvároson, majd egy kicsit hegynek fel !!!  Kanyargós, meredek út visz fel a faluba,  az úton a közlekedők odafigyelnek egymásra, és igyekeznek a busznak elsőbbséget biztosítani....

Szállásunk, a  Hotel Simmerlwirt családi vállalkozás -mint szinte mindegyik ilyen hotel és apartmanház. Étterem és terasz, bár , friss alpesi levegő, hegyek, időnként tehénbőgés és kolompolás...minden ami egy kis kikapcsolódáshoz kell !!! Aki szereti a hegyeket és a vele járó körítést , annak más nem nagyon hiányzik !!! Mondanom sem kell , hogy éjszakára itt már lehűl a levegő rendesen, ettől függetlenül hihetetlen nagyot aludtam az első osztrák vendégéjszakámon!!!

Hamarosan következi a második nap......