A királyok vonata, a vonatok királya - Az Orient Expressz

 

Manapság ismét kezd divatba jönni a vonatos turizmus, alternatív lehetőség azoknak, akik nem szeretnek, vagy nem akarnak autóval utazni, a repülőjegyek árát pedig sokallják, így kézenfekvő megoldás a vonat. Nem mellesleg, a jól kiválasztott úti cél esetén utazás közben is rengeteg látványosság kerül az utazó szeme elé. Azonban a vasúti turizmusnak komoly múltja van, a múlt század elején az Orient expressz neve egyet jelentett a fényűző utazással. Korabeli „celebek” filmsztárok, politikusok és megannyi híres ember utazott a szerelvénnyel, akiknek megjelenése minden országban, ahová megérkeztek óriási feltűnést keltett. Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és 20. század Európájának története.

 

A nyugat- és kelet-európai országok közötti vasúti kapcsolat létrejöttét sokáig az európai nagyhatalmak politikája határozta meg. 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, a Budapest–Belgrád–Szófia útvonalon. Az isztambuli végállomása a sirkeci pályaudvar volt.

Amíg a kelet-európai vasúthálózat kiépítése folyt, Georges Nagelmackers belga bankár amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi- és étkezőkocsi-társaságot. 1872-ben alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), melyet 1876-ban azonos néven átszervezett. A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult a társaság vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták, díszítésükben és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.

Nagelmackers nagy álma azonban az Európát átívelő Orient expressz volt. 1882-ben tartották az első próbautat „Train Eclaire” elnevezéssel Párizs és Bécs között. Az 1350 km-es utat 27 óra 57 perc alatt tette meg a nevéhez méltó kísérleti expressz. A sikeren felbuzdulva 1883. június 5-én elindult Párizsból az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Ekkor még csak a Bukarest–Ruszcsuk (ma: Rusze)–Várna vasútvonal készült el, ezért hajóra is kellett szállni: két és fél nap utazás után a havasalföldi Gyurgyevóban az utazók hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba. Innen újabb hétórás vonatozás után Várna következett, ahonnan 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg a végállomásra, Isztambulba.A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük +20%-ot az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Az Orient expressz luxusvonat volt, csak I. osztályú jegyet lehetett váltani. A vonat rövid időn belül óriási népszerűségre tett szert, és a gazdagoknak semmi sem volt elég drága, ha a jegyvásárlásra került a sor, mindenki, aki egy kicsit is számított, az Orient Expresszel akart utazni.

A „Roi des Trains, Trains des Rois” (vonatok királya, királyok vonata) elnevezéssel méltán illették. Az első vonatok összeállítása általában öt kocsi: a vonat elején és végén poggyászkocsi, közepén két hálókocsi és egy étkezőkocsi. A több napig tartó utazás során az utazók több élményt és kalandot élhettek át, mint az amerikai transzkontinentális expresszek közönsége. Az első öt évben, 1883 és 1888 között a Párizs–Strassburg–Stuttgart–München–Bécs–Pozsony–Budapest–Szeged–Temesvár–Orsova–Bukarest–Ruszcsuk–Várna útvonalon közlekedett az Orient expressz. A magyar szakaszon 689 km hosszban eleinte teljesen az Osztrák Vasúttársaság vonalain közlekedett, keleti-expressz elnevezéssel. Később, amikor 1888-ban elkészült a Belgrád–Szófián keresztül vezető közvetlen útvonal, belépett a MÁV által a konvenciók alapján 1884-ben épített Budapest–Zimony–Belgrád vasútvonal 359 km hosszban.

korabeli festményen a szerelvény

 

Innen kezdve az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak körülbelül egyharmada. A közvetlen összeköttetéssel az expressz a Párizs–Bécs–Budapest–Belgrád–Niš–Szófia–Konstantinápoly útvonalat 1889-ben 67 óra 35 perc alatt tette meg.

 Az 1889–1914 közötti időszakot nevezzük az Orient expressz fénykorának. Az utazásokhoz számtalan anekdota kapcsolódik. Ferdinánd bolgár fejedelem volt a balkáni uralkodók közül a legnagyobb vasútbarát, az expressz mozdonyát többször vezette a bolgár szakaszon. A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság vezetőinek minden diplomáciai érzéket be kellett vetni, hogy az ebből eredő konfliktusokat elkerüljék. A fejedelem végül megelégedett azzal, hogy szalonkocsiját az expresszhez csatolja. Ezt más uralkodók is megtették. II. Frigyes badeni nagyhercegtől Daniló montenegrói hercegig sokan utaztak külön kocsin az Orient expresszen.

Luxus mindenhol

Az első világháború kitörése véget vetett az Orient expressz első korszakának. 1914. július 29-én a szerbek felrobbantották a zimonyi Száva-hidat, így a lehetetlenné téve a balkáni vasútvonalak használatát. A háború alatt az expressz vonalán egész Európában katonavonatok követték egymást. A hadi helyzet változásával a zimonyi hidat a központi hatalmak és a szövetséges Törökország közötti vasúti kapcsolat biztosítására helyreállították. A központi hatalmak 1916-ban a hadianyag szállítása mellett elindították az első Balkanzug (Balkánvonat) nevű expresszt, Berlin és Konstantinápoly között. Ezzel egy időben a CIWL helyett létrehozták a Mitteleuropäische Schlaf- und Speisewagen Gesellschaft, röviden Mitropa (Közép-Európai Háló- és Étkezőkocsi Társaság) nevű céget. 

Az első világháború végén megszűnt a Balkánvonat, helyette az atlanti hatalmak 1919–1921 között az úgynevezett „Train de luxe militaire” (katonai luxusvonat) expresszt közlekedtették Párizs és Varsó között. A trianoni békeszerződés után az Orient expressz egy ideig elkerülte a vesztes hatalmakat, így Magyarország területét is. Az Orient expressz szerepét a Simplon-Orient expressz vette át Párizs–Bázel–Milánó–Velence–Trieszt–Belgrád–Szófia–Konstantinápoly útvonalon. Az Orient expressz 1924-től ismét eredeti útvonalán közlekedett.

A bár

A hálófülke ...

Az 1939-ben kitört második világháború megszüntette az európai expresszvonatok közlekedését. 1948-tól Budapesten keresztül újból közlekedett az Orient expressz. Ettől az évtől közlekedett Stockholmtól Szófiáig a Balt-Orient expressz is. A második világháború utáni Orient expressz elvesztette luxusvonat jellegét, másodosztályú kocsik is közlekedtek benne.

 

A hidegháború évei alatt 1951 és 1955 között az expressz csak Párizs és Bécs között közlekedett. 1977-ben továbbított utoljára közvetlen hálókocsit Párizs és Bukarest között. 1982-ben indult el a nosztalgia Orient expresszek közlekedtetése az eredeti Simplon útvonalon keresztül.

 

A 20. század utolsó évtizedeiben az expressz Párizstól Bukarestig, majd később Budapestig közlekedett. 2001 óta Bécs a végállomása. 2007. június 10. óta, a Párizs–Strasbourg közti TGV Est vasútvonal megnyitása után már csak Strasbourg és Bécs között közlekedett, majd 2009-ben kikerült a menetrendből.

A vonat történetében rengeteg kisebb-nagyobb, botrányos és meghökkentő eset történt, az egyik legnagyobb 1891-ben, mikor is  Athanasos görög rablóvezér és bandája kisiklatta az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták, és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon. Volt, hogy természeti katasztrófák állták útját, 1929-ben Isztambul előtt körülbelül száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A személyzet igyekezett a szerelvényt kiszabadítani, közben pedig a fogytán lévő fűtőanyagot és az élelmiszert a közeli falvakban szerezték be, de így is tizenegy nap múlva sikerült továbbhaladniuk. Valószínűleg ez az eset ihlette Agatha Christie-t a Gyilkosság az Orient expresszen című regénye megírására.

 

Napjainkban a szerelvény nosztalgiavonatként közlekedik, megidézve a korabeli luxust. Szó szerint, ugyanis egy jegy a teljes útvonalra több millió forintba kerül. Szóval, utazás előtt nem árt feltölteni a bankszámlát …