Néhány hete megnéztük Békés vármegye egyik legeldugottabb,
egyébként remek állapotban lévő kastélyát. A román határtól néhány kilométerre található
kis ékszerdoboz igen komoly felújításon esett át évekkel ezelőtt, nem mellesleg
egy szinte egyedülálló kuriózummal is szolgál.
A kastély építtetője Vásárhelyi I. János, Arad vármegyei
alispán volt. Az 1810 körül épített klasszicista kastély mintájául az Andrea
Palladio által tervezett, Vicenzában álló reneszánsz stílusú Villa Capra
szolgálhatott, erre számos utalás található a kastélyban látható tárlaton is. A
kastély négyzet alaprajzú, eredetileg négy irányban szimmetrikusan kialakított
homlokzattal épült,az épület központja a kör alakú kupolaterem, ezt ölelik
körbe az épület további helyiségei. A kupolát kívülről egy négyzet alaprajzú,
cseréptetővel fedett torony rejti. A kastélyt az 1870-es években és 1921–1922.
között átépítették.
Az 1840-es években az épületben a két Vásárhelyi testvér,
Vásárhelyi János (1800-1843) és Vásárhelyi Albert (1802-?) lakott családjával
együtt. A testvérek halála után 1848-ban az özvegyek Aradra költöztek, az
épület 20 éven át lakatlan volt. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi
Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921–1922 között a kastély másik
névadója Bréda Viktor (aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát
vette feleségül) alakított a kastélyon. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták.1944
őszén a kastélyt teljesen kifosztották, a könyvtár összes könyvét elhordták, a
képtárának nyoma veszett, a helyreállításkor mindössze egy kanalat tudtak
kiállítani, ami bizonyítottan a kastély eredetei berendezéséhez tartozott…
 |
| Bréda Viktor és felesége |
A szocializmus éveiben sok mindenre is használták, volt itt
üzemi konyha, iroda, laktanya, magtár, szárító, és a rendszerváltásig
viszonylag vigyáztak is az épületre, azonban 1990 után nem akadt gazdája, az
épületet teljesen elhanyagolták, beszakadt tetőzettel várta az enyészetet. A
kastély végül magánbefektetők birtokába került, akik 2010 és 2013 közt teljesen
felújították, napjainkban több kiállításnak ad otthont.
A kastélyt Lökösháza előtt balra fordulva egy rossz minőségű úton lehet megközelíteni. Az egykori kastélypark területén parkolókat is kialakítottak illetve egy rendezvényterem is található.
 |
| A felújított főbejárat... |
Az épülethez egy kisebb emelkedőn
lehet felmenni, belépve a kastélyba egy kis kávézó és szuvenír árusító hely
található, a jegyváltás után innen indulva lehet körbejárni az épületet. Ebből
a kis helységből kilépve néhány méterre a kupolateremben egy Focault inga
látható, a falakon néhány festmény tekinthető meg. A következő helyiségben a
kastély története elevenedik meg, az egykori lakók portréival és a kastélyról
készült rajzok, festmények és fényképek által. A képeket nézve elképesztő munka
volt a felújítás, mert a kastély egy valódi romhalmaz volt.
 |
| ...ami ilyen volt |
A következő néhány szobában a 20.század elejének berendezési
tárgyai láthatóak, melyek kaotikus összevisszaságban keverednek afrikai és
egyéb, más nemzetek műtárgyaival. Érdekes egy kombináció, amikor egy helységben
látható néhány maszáj harci dísz, egy intarziás asztal illetve néhány
karácsonyi nipp az 1930-as évekből…
A pincében viszont igazi kincseket lehet látni: itt megtalálható minden, ami a 20. század elejétől egészen a 60-as évekig bezárólag egy vidéki háztartásban megtalálható volt, a bádogkantától kezdve az atomtámadást is átvészelő VEF rádión át a gyerekruháig minden!
Az időutazás a kupolaterem alatt folytatódik : itt egy 1500-as évekből származó ágyú
található, mellette egy lovagi páncél és hogy teljes legyen a zűrzavar a
háttérben egy Sachs motorkerékpár áll a 1900-as évek elejéről, a mellette lévő helyiségben
pedig kisebb-nagyobb gyermek hintók
vannak kiállítva illetve a lótenyésztésről tudhatunk meg néhány dolgot…
A pincéből felsétálva kimentünk a kastély parkba, az épület
mögött található az egykori Szent Anna kápolna emlékhelye. Az 1810 körül épült
kápolna és családi kripta az akkori tulajdonosnak, Vásárhelyi Albertné Brünek
Judithnak köszönhető, 1965-ös lebontásáig állt a kastély parkjában
az öreg tölgyfák két sora között. A kriptában
lévő csontokat egy közös sírban helyezték el a községi temetőben. A kastély
parkja egyébként nagyon hangulatos, a hatalmas fák alatt több pad is található.
 |
| A kastély a parkból nézve |
A bevezetőben említett kuriózum pedig nem más, mint a kastély homlokzatára vetített kb. 40 perces fényjáték, amit a látogatók mindennap sötétedés után tekinthetnek meg, kissé borsos felár ellenében.
Felemás érzésekkel távoztunk: az épület szép, kívül és belül is, a kastély történetéről szóló kiállítás rész érdekes, de a helységeket járva az összevisszaság a jó szó, ami eszünkbe jut, mintha a tulaj sem tudta volna igazán, hogy hogy is nézzen ki a tárlat. Ettől függetlenül érdemes megnézni a helyet a kastély és a park is megéri a rászánt időt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése