Kiskőrös – Kecel – Soltvadkert
2023 Petőfi emlékév, január elsején volt ugyanis Petőfi
Sándor születésének 200. évfordulója, emiatt és sok más miatt is tettünk egy
kis kirándulást Kiskőrösön és környékén.
Mintegy kétórás utazás a vadregényes magyar utakon, és szombat kora délelőtt érkeztünk meg Kiskőrösre. A járási
székhely a Budapest –Belgrád vasútvonal mentén fekszik, az 53-as főúton könnyen
megközelíthető. Történelme egészen a szarmaták koráig nyúlik vissza, azonban a
város a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, 1718-ban a Wattay család
Nyitra, Nógrád, Hont vármegyékből evangélikus szlovákokat telepített be.
A 19. század elejére a szőlő- és gyümölcskultúra
terjedésével a térségben is megnövekedett a paraszti árutermelés aránya,
fellendült a szőlészet és a borászat. A fejlődést jelzi, hogy a gazdasági
fejlődéssel párhuzamosan átalakult a település arculata is. 1882. december 5-én
adták át a forgalomnak a Budapest–Szabadka vasútvonalat, mely Kiskőröst is
bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Igaz, hogy az út Budapesttől
Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott… 1868-ban a mezővárosi rangját
elvesztette, községi státuszba került a település.
A huszadik század elejére Kiskőrösnek csaknem 13 ezer lakosa
volt, gazdasági és pénzintézeti, kulturális létesítményei, egyesületei a
környéken fontos szerepet töltöttek be. Ekkor már közel 4 ezer hold szőlővel és
gyümölcsössel rendelkezett a lakosság, a jövedelem legnagyobb részét ez adta.
Az első világháború, majd az azt követő kommunista uralom sok áldozatot követelt
az itt lakóktól, majd a második világháborút viszonylag könnyen átvészelte a
település. 1956-ban a városban is megmozdultak az emberek, a felkelőket a város
határában álló laktanyától két vadászrepülő gépfegyvereinek segítségével űzték
el. 1973. december 30.-a óta ismét városi címet visel Kiskőrös.
Első látnivalóként a város szélén álló Old Car Múzeumot néztük ki. A rendkívül dizájnos épület előtt rengeteg a parkoló, érkezésünkkor azonban alig volt látogató. Bent az épületben aztán néztünk nagyokat: igényes a belépőjegy, színvonalas és kulturált kávézó van, a kiállító térben bár nincs sok autó, de ami van, az remekül néz ki. Van itt jármű 1886-ból és 2002-ből is, gyerekkorunk kis lábbal hajtós autójától kezdve a 80-as, 90-es évek európai és amerikai kultikus autóin át egészen egy 2002-es Ferrari-ig minden.
Az emeleten
jó néhány motorkerékpár látható, többnyire a 70-es, 80-as évekből, az egyik
sarokban egy restauráló műhely van kialakítva, ott egy Jaguár áll, az emelet
másik oldalán pedig a szocialista autóipar csodája, a négy keréken guruló
duroplaszt doboz, egy Trabant 601 látható.
Egy igazi Messerschmitt |
Jó másfél órát elnézelődtünk, és mivel delet harangoztak a hirtelen fellépő éhséget csillapítani kellett. Megtaláltuk a térképen és az ajánlások alapján a Kurta Éttermet – Kiskőrös, Csokonai utca 51 - de a parkolóba érve elbizonytalanodtunk. Turistabusz, láthatóan sok vendég, lehet, hogy nem fogunk enni…
Ahogy beléptünk, szinte azonnal kaptunk asztalt, a felszolgáló villámgyorsan étlapot rakott elénk, majd a megrendelt italok is hamar megérkeztek. A levesre illetve az azt követő második fogásra sem kellett sokat várni. Hogy milyen volt a kaja? Szenzációs! Hatalmas adagok, de ne a már megszokott ilyen-olyan töltött húsokra, rántott szeletre tessék gondolni: itt más az irány, és eszméletlen jól csinálják! Nem mellékesen Békésszentandrási csapolt sörük van, ami szintén egy jó pont :-)
Jóllakott kis napközis csoportunknak ezután egy kis kultúrában volt része: következett Kiskőrös fő attrakciója, Petőfi Sándor szülőháza. Az 1780-as évek végén épült vert falú nádtetős épület a mai napig eredeti állapotában igyekszik bemutatni a 19. századi életkörülményeket.
Petőfi szülőháza |
A költő
szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1821. november elsején költöztek ebbe a
házba Szabadszállásról, itt született a költő, és az ágy ahol megszületett, az
ma is itt áll a tisztaszobában. A falon látható az eredeti anyakönyvi kivonat
reprodukciója, és olvasható Petőfi –vagyis akkor még Petrovics – Sándor
1823.január elsején történt anyakönyvezése. Maga a költő is ezt a dátumot jelölte
meg születési dátumaként élete során. A házikóban egy kisebb kiállítás is látható
a családról, illetve a konyhában használatos dolgokról.
A tisztaszoba, eredeti bútorokkal |
Az anyakönyv másolata |
A házra először 1857-ben helyeztek ki egy emléktáblát, mely ma is látható.1878. május 24-én a Magyar Írók és Művészek Társasága megvásárolta a házat, majd 1880 októberében nyitották meg a nagyközönség előtt, ekkor készült Jókai Mór híres rajza a házról, ami ma is látható. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumára felújították a házat, majd 1951-ben a Petőfi család eredeti bútorai is visszakerültek.2021 májusában a magyar kormány Történelmi Emlékhellyé nyilvánította a házat és a múzeumot.
A szülőház megtekintése után átsétáltunk a Fő tértől nem
messze található János Vitéz Látogatóközpontba. 2016-ban nyílt meg a központ,
melynek fő attrakciója a János Vitéz című népmese interaktív bemutatója. Kis csoportokban,
egy tablet segítségével egy labirintuson kell keresztülmenni, az egyedi
audió-vizuális megoldás mindenki számára szórakoztató. De tényleg! Miközben ment a történet és haladtunk a labirintusban,
le kellett győzni az óriások vezérét - dobálni kellett labdával -, le kellett
küzdeni a sárkányt – összetörni a szívét - és még a boszorkányokkal is meg
kellet vívni. De mint tudjuk, minden jó,
ha jó a vége, kb. 40 perc kalandozás után elég jókedvűen jöttünk ki a
labirintusból, majd aztán gyorsan meg is vettük az 1845-ben kiadott János Vitéz
az eredetivel megegyező, újranyomott kiadását.
A kis kulturális élmények után elfoglaltuk szállásunkat, a
Bettina vendégház közvetlenül a fürdővel szemben található, a ház minden igényt
kielégít, tiszta és rendezett. Vacsoránkat a helyi Pizzaphone –tól rendeltük
meg – ők jelentkeztek március 15.-e
alkalmából egy, a jelenlegi magyar miniszterelnökről elnevezett, több mint
bizarr ízesítésű pizzával – és bár a rendeléssel volt egy kis gubanc, a kaja
finom volt.
Vasárnap reggel a szakadó eső sem tántorított el bennünket, hogy a kb . 10 kilométerre lévő Kecelre átguruljunk, ott található ugyanis Magyarország legnagyobb magánkézben lévő haditechnikai parkja.
A Pintér Művek Haditechnikai Park több kiállításból áll: van ugye a szabadtéri park, van egy makett kiállítás és van egy fegyvermúzeum is. Az alapító, Pintér József 2000-ben nyitotta meg a parkot, ahol zömében a Magyar Honvédség által eddig használt harci eszközök tanulmányozhatók. A főként szovjet gyártmányú harci repülőgépek mellett külön sorokba láthatóak a tüzérségi lövegek, a szállító járművek és a harckocsik.
A T–34-es, T-54-es,
T55-ös és a T-62-es tank, a SZU–22-es repülőgép, a Mi-24 –es helikopter vagy a
SCUD-rakéta mellett különleges a 2005-ben a parkba került hidegháborús
csúcsfegyver, az SS24-es (24 méter hosszú és 3 méter átmérőjű) interkontinentális
ballisztikus rakéta, amely 12 000 kilométeres hatótávolságú, s akár hat
nukleáris töltetet is magával vihetett. Hogy ezt hogy szerezték az a mai napig
rejtély :-) …
A lokátorokat, vasúti szállítókocsikat tartalmazó kiállításhoz egy szoborpark
kapcsolódik.
Ballisztikus rakéta, hogy kerül ide ? |
Bat M lánctalpas árokásó |
Még így, esőben is remek program volt, közelről látni ennyi,
mára már elavult haditechnikát. Annak a korosztálynak, aki még volt sorkatona,
és látta, használta az eszközök egy részét, fura kiállítási tárgyként látni a
gépeket. Ahogy a portán elmondták, az állagmegóvás folyamatos, illetve új eszközök
is érkeznek, ezek is a restaurálás után szintén kiállításra kerülnek majd.
Az egyre erősödő eső elől a makett kiállítás épületébe
húzódtunk be. A kisebb szobányi, vitrines teremben országok szerint vannak
kiállítva a makettek, a Bismarck hadihajótól a középkori tüzérségig van itt
minden. Az egyik oldalsó vitrinben egy teljes dioráma mutatja a Dolomitokban
kialakított Osztrák-magyar monarchia katonái által védett erődöt. Miután egy
kicsit száradtunk átsétáltunk a fegyvermúzeumba, ami egy különálló épületben
található. Pintér József szenvedélyes vadász volt, a gyűjtemény alapját ez
képezi, illetve láthatóak Kádár János az „ideiglenesen” Magyarországon
állomásozó szovjet csapatok parancsnokától kapott egyedi vadászfegyverei, valamint
a Magyar Honvédségnél illetve Rendőrségnél rendszeresített kézifegyverek is. De
van itt második világháborús német fegyverszekrény, külön vitrinben vannak a
cseh és orosz, valamint a török fegyverek is. De van itt Kossuth kard is,
egyedi vadászkések és tőrök, illetve néhány egzotikus állat kipreparálva.
Miután körbejártuk a komplexumot nekiindultunk éttermet keresni, vasárnap dél lévén, már éhesek voltunk. Egy fontos tanulsága volt ennek a keresgélésnek: asztalfoglalás nélkül esélytelen, hogy a környékbeli éttermekben leüljünk enni! Végső megoldásként kerestük egy gyros-ost Soltvadkerten, és ott ebédeltünk, ami egész jó adag volt és még jól is esett.
Hátra volt még a desszert: ha valaki nem
tudná az ország egyik legjobb cukrászdája Soltvadkerten található. A Szent
Korona cukrászda a város központjában van, 1971-óta várja az édesszájúakat a
családi vállalkozás. Hamisítatlan kávéházi miliő, a választék pedig óriási.
Ezen az esős, hűvös vasárnapon 64 féle fagyi volt a kínálatban, csak a
fagyispult majd 15 méter hosszú!! Ha jól számoltuk, kb. 90 féle süteményből
lehetett választani, ami nem volt egyszerű feladat. A sütik pedig nem azok a
kis kóstoltató méretűek, hanem igazi házias adagok, a szelet sütemények
lelógnak a tányérról! A cukrászdának saját kávéja van, amit ők pörkölnek, és elvitelre
is kapható. Mindemellett megfizethető áron van minden, nincsenek elszállva az
árak.
Házi francia krémes, gigászi méretű :-) |
A süti elfogyasztása után szinte azonnal jelentkezik a kaja
kóma, az ember legszívesebben ledőlne a hangulatos épület egyik sarkába
szunyókálni egyet :-)
Ehelyett szépen hazaindultunk, élményekkel feltöltődve. Csak ajánlani tudom
Kisköröst és környékét, annak ellenére, hogy nem az a klasszikus,
látványosságban bővelkedő környék, de amit találtunk az rendben volt, a
kulináris élmények pedig szinte húzzák vissza az embert!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése