Ugrás a fő tartalomra

Herendi Porcelánmanufaktúra

 




 Szerintem mindenki hallott már Magyarország két világhírű porcelánjáról, a Zsolnayról és a Herendiről. Utóbbit, a Herendi Porcelánmanufaktúrát nem is olyan régen sikerült megnézni.

Herend Veszprém Vármegyében található kisváros, a 8 –as főút mellett fekszik. A Manufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyét Stingl Vince 1826-ban alapította, és még senki sem sejthette, hamarosan világszerte ismerni fogják az aprócska település, Herend nevét. A kezdeti anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A siker nem is váratott magára, a Herendi Porcelánmanufaktúra hamarosan császári és a királyi udvari szállító címet kapott, előre vetítve a nemzetközi sikereket is. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelánkészleteinek kiegészítését, és a felmerülő pótlások révén a Manufaktúra számtalan olyan régi motívumot alkalmaz ma is, amelyet mások rég elfeledtek. Ez napjainkban  16 ezer különböző fehér formát és 4 ezer különböző festett mintát jelent, és eddig , összesen mintegy 64 millió különböző porcelán termék készült el itt.  A Herendi Porcelán a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – több díjat is nyert. A cég átvészelte a világháborúkat, rendszerváltásokat, mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként, nyereséges vállalkozásként működik. Azt még megemlíteném, hogy a cég a részvényeinek 75 százaléka a munkavállalóké. Tartós, el nem adható állami tulajdonként a Magyar Állam a részvények 25 százalékát tulajdonolja.

 

A 8-as főútról lekanyarodva csupán néhány jobbos kanyar és máris a Porcelánmanufaktúra épülete előtt lehet elgurulni, a vendégek számára kialakított parkoló az épület háta mögött található. Az üzemlátogatás előtt volt egy kis időnk, így megnéztük az utca túloldalán található múzeumot, ami a Porcelánmanufaktúra jeggyel látogatható. Itt aztán van miben gyönyörködni: gyakorlatilag a kezdetektől készített porcelán eszközök, tálak, tányérok, csészék és egyéb, egyedi dolgok is láthatóak, mint például a Forma 1-es Magyar Nagydíj győztesének járó váza, vagy a Parlamentben található hatalmas váza mása is. 



Itt megtekinthető egyébként valamennyi mintázat, amit Herenden készítenek, ugyanis mindegyikből található egy darab a vitrinekben. Ha a földszintre lemegyünk ott a régi kemence és a korabeli használati tárgyak és eszközök is megtekinthetőek.

Hivatalosan Porcelanium Látogatóközpont bejárata előtt egy színes, kidekorált  oroszlán pózol. Odabent egy kis mintabolt is található, de tessék anyagilag felkészülni, mert nem olcsó.

Csoportos jeggyel megtekinthető a porcelán gyártás folyamata, ami először egy néhány perces 3D mozival indul, ami a porcelánkészítés menetét mutatja be. A film megtekintése után a csoportot a Mini Manufaktúrán vezetik keresztül, - a bejárat előtt a falon egy porcelánból készített világtérkép látható - itt bemutatják, a legegyszerűbb porcelán díszek készítését, egy kis rózsát kb. 40 másodperc alatt elkészít egy tapasztalt dolgozó - majd teremről teremre haladva láthatóak a különféle munkafázisok. 



Nem tűnt egy stresszes munkahelynek, a légkondicionált, tágas termekben minden dolgozónak saját pultja van és a számára kijelölt munkafolyamatot végzi, ami egyébként nagyfokú türelmet és felkészültséget igényel. A túra körülbelül 40 percig tart,  a csoportot vezető fiatal srác rendkívül felkészült volt, szinte mindent megosztott a látogatókkal, amit lehet. 

A Mini Manufaktúra után aztán a komplett csoport átsétált a kávézóba-, mert az is van – ahol a jegy árába foglalt kávét illetve üdítőt lehet elfogyasztani. Természetesen Herendi porcelán csészében szervírozták a kávét, mondanom sem kell, ilyen óvatosan még nem kavargattam az eszpresszót, mert ha ne adj’ Isten törik a csésze, egy darabig biztos mosogattam volna az árát :-)

 

A Kávézó dísze


Egyszóval, ha valaki erre járna, okvetlen szánjon a Porcelániumra időt, nem csak a látvány, de a hangulata miatt is. Megéri.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms