Fusinei tavak - Planica - Krajnska Gora - Jasna Tó
A mai nap sem ígérkezett unalmasnak, viszont nem is kellett
sokat utazni. Reggeli után - ahogy megszoktuk – Olaszország felé indultunk,
majd a határon átgurulva,egy kis úton , közel félóra alatt meg is érkeztünk a
Fusinei tavakhoz.
A Fusinei tavak |
Ez a két kis tó a Júliai Alpok egyik legszebb kirándulóhelye, mindkét tó vize kristálytiszta és kiépített útvonalon lehet körbejárni. Elég korán érkeztünk, a csoportunkon kívül szinte senki nem volt környéken sem, így senkit sem kellett kerülgetni. Sétánkat a felső tó mellől kezdtük, egy darabig egy kis tisztáson sétáltunk, majd az út bevezetett az erdőbe.
Az útvonalat néha egy kisebb
emelkedő színesítette, egyébként semmilyen nehézség nincs benne. Ahogy az út
halad a tó mellett, egyre szebb kilátás nyílik a tavak mögött található 2679
méter magas Mangart északi falára.
Elképesztő látványt nyújt, néhány méterenként valaki mindig megállt
fényképezni… Amikor Isten megteremtette ezt a helyet, nagyon jókedvében
lehetett :-)
Háttérben a Mangart |
Ami még feltűnt, hogy a tó és környéke olyan patika rendben
van, sehol egy eldobott papír fecni, üdítős/ sörös doboz, sem pedig
kutyaürülék, pedig ahogy telt az idő egyre többen jöttek ki a tóhoz, és nagyon
sokan a négylábú kedvencet is hozták magukkal. Az erdőben haladva szépen lassan
elértük az Alsó tavat, ami bár kevésbé látványos, a kristálytiszta vízével és a
tavat körülölelő fenyőkkel szintén pazar látvány.
Az Alsó tó |
Körülbelül két óra alatt megkerültük a tavakat, majd buszra
szálltunk és visszagurultunk Szlovéniába, ahol egy nem hétköznapi turista látványosságot néztünk meg. A Planica Északi Központ a világon
egyedülálló, ugyanis egy sírepülősánc, hét síugrósánc, egy sífutópálya, egy
síugró múzeum, síugró szimulátorok, szélcsatorna, szabadesés szimulátor,
műfüves focipálya, valamint egy zárt jégcsarnok kapott helyet. Ez így együtt
sehol a világon nem található meg!
Planicai sáncok |
Az első sáncot még 1930-ban építették, majd 1934-ben a Bloudek
nagysánc, 1969-ben pedig a Gorisek testvérekről elnevezett dupla sánc is
elkészült. Itt ugrottak a világon először 100 méter, majd 200 méter felett, összesen
42 világcsúcsot értek el itt a síugrók.
Fura érzés volt ott állni a sáncok előtt, el nem tudnám képzelni, hogy felmenjek a tetejére majd egy pár lécen lecsúszva ugorjak egyet, tuti minden csontom eltörném! Elképesztő magasról indulnak le a versenyzők… Itt azonban már kisgyerekek is elsajátíthatják a helyes ugrási technikákat, ugyanis egészen kicsi sáncok is vannak, ha azon megtanul a gyerkőc, megy a mellette álló nagyobb sáncra és így tovább. Ott jártunkkor is készülődtek az edzéshez néhányan, illetve volt még egy lehetőség: a bátrak felmehettek a sánc tetejére, felcsatolták őket a drótkötélre és le lehetett ereszkedni : 1151 méterről indul a csúszás 506 méter hosszan és akár 85 kilométeres sebességet is el lehet érni ! Pici pontoknak tűntek az emberek csúszás közben, óriási élmény lehet, valami ilyesmi:
Miután kinézelődtük magunkat, visszabuszoztunk Kranjska Gorába. Az alig 6000 lakosú kisváros 6 km-re található az olasz határtól, és elsősorban a téli sportok szerelmesei látogatják. Persze nyáron is van mit csinálni és nézelődni, de elsősorban a tél a főszezon. "Igazi" turistalátványosság persze nincs, a városka főutcája és a környék azonban így is nagyon hangulatos.
klasszikus látványosság :-) |
Felfedeztük magunknak a Mercator szupermarketet, vettünk
némi kaját ebédre és az egyik kis árnyékos parkban a leültünk és megkajáltunk. Miután
a csoport ismét összegyűlt kimentünk a város határában álló Jasna tóhoz. Néhány
évvel ezelőtt jártunk itt, azonban a környék teljesen megváltozott, az egyetlen,
ami változatlan, az Zlatorog, a kőszáli kecske szobra a tóparton. Akkor szinte
semmi nem volt a tó körül, szépen nyugodtan körbe lehetett járni a kis tavat,
most azonban néhány kisebb ételárusító bódé, egy nagyobb étterem és egy SUP
és csónakkölcsönző áll a tó körül, a vízben vidáman pancsoltak a turisták és
a helyiek vegyesen. Nekem furcsa volt, mert nem erre számítottam, de ez van, a
környező hegyek látványa azonban még mindig lenyűgöző.
Zlatorog és a Jasna tó |
A tó mellől felsétáltunk egy meredek utcán a közeli erdőbe,
ahol egy játékos túrán, egy laza tornaórán vettünk részt. Az erdőben
kialakított túraútvonal a város felett halad, és az ösvény mellett fitnessz
eszközök vannak kihelyezve, ahol tornagyakorlatokat lehet elvégezni. Lehet itt
mindent a felüléstől az egyensúlyozáson át a komolyabb tornagyakorlatokig
mindet csinálni, élvezetesebbé téve a sétát. Egy órácskát vett igénybe a kis
tornatúra, az út pedig a város szélén lévő kaszinóhoz visz ki. Itt már várt
ránk a buszunk és visszavitt minket a szállásunkra, itt, aki akart, még egy
kisebb túrára elmehetett, vagy pihent a szállodában.
Este aztán elfogyasztottuk utolsó, de annál tartalmasabb
vacsoránkat a hotelben azzal a tudattal, hogy másnap indulunk haza.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése