Ugrás a fő tartalomra

A Szomszéd hegye mindig zöldebb 2020 5.nap

 


Klagenfurt , Minimundus

 

 Megyünk haza… ezzel a gondolattal ébredtünk. A bőröndök összepakolva, reggeli után egy búcsúpillantás a Großglocknerre, majd fel a buszra és indulás. A hosszú hazaút monoton buszozását egy remek látnivalóval szakítottuk meg, megálltunk ugyanis Klagenfurtban , hogy megnézzük a messze földön híres Minimundus-t, azaz a világot kicsiben: -)


 

Klagenfurt am Wörthersee, ahogy 2008 óta nevezik hivatalosan, Karintia tartomány székhelye, s mint a nevében is benne van, szinte a Wörthersee partján fekszik. Az itt található Minimundus-nak keresztelt , földünk nevezetes építményeit és látványosságait bemutató park történet 1958-ig nyúlik vissza. Akkor még Mini Europe-nak nevezték és mindössze 20 modell volt látható a hivatalos megnyitóra pedig 1959 július 3.-án került sor.  Akkora siker volt, hogy hamarosan bővíteni kellett a parkot, 1977-ben már a mai, 26.000 nm-es területen állnak a modellek, melyek száma egyre nő. 1990-ben bemutatják a római Szent Péter tér modelljét, ami akkoriban a legdrágább ilyen látnivaló volt, majd a látogatók dolgát megkönnyítendő, új látogató utakat alakítottak ki. 2003-tól már találgatni sem kell, ugyanis a látogatók kis brossúrát kapnak a bejáratnál, hogy rajta a látnivalók pontos megnevezésével.2016-ban egy 1500 nm-es fedett kalandpark is üzemel, a sétálgatásban elfáradt látogatók pedig egy étteremben pihenhetnek, illetve van egy elmaradhatatlan szuvenír shop is…

 

A park előtt egy hatalmas parkoló van, bejutni azonban nem sikerült a legegyszerűbben, kifogtuk a diák pénztárost, aki kicsit zavarba jött a csoport létszámától, de azért igyekezett… Persze olyan jegyet adott, amivel nem tudtam bemenni a kapun, de pillanatok alatt kedvesen orvosolták a hibát. :-)

 

 Az első reakció az, hogy Úristen, hová nézzek? …Ugyanis egyből a parkba jutunk, és rögtön a Szabadság szobor precíz modelljével találjuk magunkat szembe, alatta kialakított kis tavon többek közt a Queen Mary luxus óceánjáró pazar modellje ringatózik a vízen. Ha balra néztem, láttam a pisai ferde tornyot, jobbra pedig a barcelonai Sagrada Familia vonzotta a tekintetet…. Nem rossz kezdés! 


Gyors döntés után a bejárattól jobbra indultunk el, s hamarosan feltűnt a Tadj Mahal , majd mögötte a Chichén Itzá –i piramis,  ha balra néztem látta a távolban a Sydney-i Operaházat.. Itt feladtam a tervszerű nézelődést és a családot elvesztve csak csatangoltam…



 Annyi a látnivaló, hogy az ember csak kapkodja a fejét! A Tower Brigde bizonyos időnként leeresztődik, majd a várakozó modellek   -jobbkormányos Mini Morris-ok, emeletes turistabuszok – szépen átgurulnak a hídon, majd a hidat ismét felhúzzák… 



A vasútvonalakon korhű szerelvények mellett gőzmozdony is látható természetesen körbe –körbe járnak egész nap! 



A gyalogutakon kialítottak néhány vizes elemet is, ha ügyes az ember olyan fotót lőhet , amin a feje fölötti vízsugár alatt áll… A kisebb nagyobb épületek mellet látható a Cape Canaveral kilövőállása is , illetve a brüsszeli Atomium is pazarul fest. A washingtoni Fehér Ház mögött balra stílszerűen a Hollywood felirat látható :-)






 Szóval látnivaló az van bőven, órákat el lehet itt tölteni, azonban szűk kétórás nézelődés után indultunk tovább, Magyarország felé. Kora este Budapest, majd éjfél felé végre hazaértünk.

 

Ismét jól választottunk, szenzációs utunk volt… Reggelente még sokszor kerestük a Großglocknert , de hiába…

 

 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sörözzünk !!! Az osztrák söripar remekei :-)

Az előző poszt végén írtam, egy kis helyi fesztiválról. Azt tudni kell, hogy Ausztriában, Svájcban és Németországban is az emberek minden lehetőséget megragadnak, hogyha szórakozásról van szó. De, ezt is ésszel teszik :   teszem azt, az egyik kis faluban szükség van a faluban található padok felújítására, akkor szerveznek egy jótékonysági estet, összeszalad a falu, a helyi vállalkozók kitelepszenek, sör, kolbász stb.     Az itt összegyűjtött adományokból pedig rendbe rakják a padokat,   aztán lesik a következő alkalmat, hogy szervezhessék a következő kis bulit… Igy megy ez… Az ilyen kis összejöveteleken de akár a nagyobb fesztiválokon aztán a helyi sörfőzdék igen kitesznek magukért. Ausztriában nagy hagyománya van a sörfőzésnek és a sörivásnak, erről szólna most ez a kis bejegyzés. Az osztrák sörök nagy része is a német tisztasági törvény alapján készül. Hogy mi is ez : 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben

Schloss Hohenwerfen - Kémek a Sasfészekben  Salzburg és Bischofshofen közt az A10 jelű autópályán haladva pazar látvány tárul az utazó elé, ugyanis   kb.150 méter magasból egy gyönyörű vár   magasodik a völgy fölé. Ez a Schloss Hohenwerfen, s az impozáns vár sokaknak ismerős lehet: az épület Schloss Adler művésznéven a Kémek a Sasfészekben című, 1968-ban készül háborús remekmű díszleteként és helyszínenként szolgált. De ne rohanjunk előre ... A vár 1075-és 1078 között épült   Gebhard, salzburgi érsek megrendelésére, a környék védelmének céljából. A vár hosszú évszázadok át a salzburgi érsekek birtokában volt, és egy időben vadászkastélyként is funkcionált. A német parasztháborúk idején a felfegyverkezett bányászok és munkások 1525-1526-ban megtámadták, az ostrom után pedig porig égették. A lázadások leverése után aztán   - büntetésből -   nekiállhattak újra építeni. A renoválás során itáliai erőd-és várépítési   tapasztalatokat is felhasználtak. A harmincéves háború

A MILKA - Story : A lila tehén nyomában

H a azt mondom, MILKA, mindenkinek beugrik a lila tehén  és a finom alpesi csoki. De mitől lett ilyen népszerű a márka ? Ime a MILKA story.... Kezdjük az elején : Phillip Suchard  - aki  eme csodát megalkotta - svájci cukrászmester, 17 éves korában kezdett el gyakornokként dolgozni testvére berni cukrászdájában . Mint abban az időben sokan , a fiatal ember híres és sikeres szeretett volna lenni, erre lehetőséget pedig abban látott, hogy Amerika felé vegye az irányt. Svájci órákkal és nagy becsvággyal felpakolva vágott bele a nagy kalandba, ami aztán nem úgy sikerült ahogyan ő tervezte. Hazatérve Svájcba,  1825 novemberében Neuenburgban megnyitotta saját cukrászdáját,  ahová egy újszerű édesség,  az "au chocolat fin de sa fabrique",  vagyis a „finom házi készítésű csokoládé"-val igyekezett becsábítani az embereket. A valódi kézműves termékek hamar népszerűek lettek, azonban a lassú gyártás miatt hamarosan modernizálni kellett az üzemet. 1826-ban a szoms