Annaberg-
Mariazell-Semmeringbahn-Baden bei Wien -Laxenburg
Vasárnap reggel a Gasthof Meyer ablakán kinézve szinte
ugyanazt lehetett látni, mint előző este : semmit. Na jó, ez talán barokkos
túlzás, de az tény hogy ugyanolyan ködös, borult, barátságtalan hideg idő volt,
mint este. Na ez kevés ahhoz hogy egy reggeli sétától elvegye a kedvünket ,
neki is indultunk felfedezni a falut. Hát mit mondjak, nem volt nehéz: Annaberg
ugyanis egy nagyon kicsi falu, 976 méterrel a tengerszint felett...
 |
| Annaberg kora reggel |
Néhány
magánház, talán két utca, jó pár szálloda és panzió, templom,
rendőrörs-posta-bank-polgármesteri hivatal egy épületben,temető egy tűzoltó és
mentőállomás. Ennyi. Ja és pazar hegyek és völgyek, amerre csak ellátni, a köd
viszont makacsul próbálta a látványt takarni...szerencsénkre némi szél kezdett
el lengedezni, kifújta a ködöt, így pedig ez lehetett látni :
 |
| Köd után |
A téli hónapokban a remek síterepek vonzzák ide a
turistákat, ilyenkor ősszel jóval kevesebben voltak. Reggelink- ismételten
bőséges és finom - elfogyasztása után Mariazell felé vettük az irányt, lefelé a hegyről.
 |
| Mariazell főtere |
A város Alsó Ausztria és
Stájerország határán , a Bürgeralpe lábánál fekszik, Közép- Európa legismertebb
Mária kegyhelye, híres zarándokhely.
A város létezésének első jelét a 6.században találjuk,
amikor földművelő szlávok telepedtek meg a környéken. A város alapításának napjaként egy IV.
Adorján pápától származó oklevél alapján 1157. december 21-ét
tartják számon. A Cell név legelőször II. Frigyes osztrák
herceg 1243-as oklevelében bukkan fel, amelyben St. Lambrecht apátjának
szabad rendelkezést biztosított a Cell környéki só- és ércbevételek fölött.
Ehhez a naphoz kötődik a város neve is a legenda szerint: 1157. december
21-én este érkezett meg a környékre egy Magnus
nevű bencés szerzetes St. Lambrechtből az
ottani apát megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen.
Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy
helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes
a Szűzanyához fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a
szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy
farönkre tette és kis fakápolnát épített köré („Maria in der Zelle”),
amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.A 14.század folyamán a
templomot gótikus stílusban átépítették, majd megjelentek a törökök, először 1420-ban,látogatásuk
nyomán a város hatalmas károkat szenved, a tűz a templomot is megrongálja. A
települést később többször is
elpusztítják tűzvészek, a törökök, és 1679-ben a pestis is végigsöpör a
városon, de mindannyiszor sikerül talpra állnia az ott lakóknak. Az 1827-es
tűzvész - amely az egész várost elpusztította - után négy év alatt sikerült a
károkat helyrehozni, majd a város fennállásának 700.évfordulóján Ferenc József
császár és a magyarok által oly kedvelt
császárné Sissi -bocsánat, Erzsébet császárné - is meglátogatja a várost. Mariazell
folyamatosan fejlődik, tűzoltóságot alapítanak, villamos erőművet és
vízvezetékrendszert építenek, 1928-ban pedig itt épült meg a Bürgeralpe első
kabinos felvonója. Az 56-os forradalom után itt töltötte emigrációjának egy
részét Mindszenty József hercegprímás , akinek hamvait 1991-ben szállították
Esztergomba, Mariazell testvérvárosába. A város alapításának 850.évfordulója
alkalmából XVI.-Benedek pápa is elzarándokolt ide.
Buszunk a kora délelőtti órákban érkezett meg Mariazellbe, a teljesen üres buszparkolóban
nem okozott gondot a parkolás:-), Érdekes, hogy a parkoló a város temetője
mellett található.... Rövid séta után máris a Bazilika épülete elé értünk, néhány lépcső megmászása előtt m a templom
előtti téren álltunk.
 |
| Mariazell |
Lenyűgöző látvány a templom a maga tekintélyt parancsoló
méreteivel , ha szemben állunk az épülettel jobbról Nagy Lajos király szobra
áll, balról pedig egy morva herceget láthatunk.
 |
| Nagy Lajos király szobra |
Nagy Lajos királyt egy legenda
kapcsolja a városhoz: a magyar
király ellen a tatárok 200 000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 20
000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor az oltárán tartott
Szűzanya kép előtt a magyarok védőasszonyához fordult imájával, hogy a nagy
szükségben ne hagyja el Magyarországot. Ezután egy álomban megjelent a
Boldogasszony aki támogatásáról biztosította, avval hogy győzelem esetén Zellbe
menjen és egy templomot építsen, és odahelyezze a képet. Felébredvén a mellén
találta azt a Mária-képet, amelyet mindig egy kis oltáron tartott. Ezt égi
jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a tatárok
felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a
templomot építtetett és oda ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített
képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset.
 |
| Pazar belső |
Mikor beléptünk a templomba, pont akkor kezdődött a
vasárnapi mise. Pisszenni sem volt szabad, se fotózni, sem videózni...de ki tud
egy ilyen lehetőséget elszalasztani ?! Tényleg feltűnésmentesen egy keveset
muszáj volt megörökítenem belőle :
Az épület pedig csodaszép belülről is, ötvözi a gótika és a
barokk jegyeket, a fő oltárt pedig Fischer von Erlach készítette. Az
istentisztelet alatt lehet nézelődni a templomban, de semmilyen módon nem
szabad megzavarni azt, mint írtam, se fotó, se videó... A templom egyik végében
pedig becsületkasszás szuvenír pult található: az elsősorban vallási
emlékeket a kis perselybe történő
fizetés után már vihetjük is. Miután szétnéztünk az egyik oldalsó ajtón jöttünk
ki, és elindultunk a Heiliger Brunnen
azaz a Szent Kút irányába.
 |
| A gyógyító szent víz |
Egy kisebb
emelkedő leküzdése után a dombtetőn egy kápolna oldalfalában elhelyezett kútból
kifolyó víznek gyógyító hatása van, a monda szerint aki iszik belőle az
meggyógyul. Itta is mindenki a kristálytiszta, de nagyon hideg vizet, én is..de
nem érzem semmi hatását! Lehet hogy nem hiszek benne eléggé ?
A szomjoltás után volt lehetőségünk a helyi kirakodóvásárt
megnézni illetve a közelben található likőrüzem shopját is meg lehetett látogatni.
A likőrüzemben egyébként szervezett túrákat is tartanak, bemutatva a gyártás
teljes folyamatát. Ezek után visszasétáltunk a buszhoz, hogy továbbutazzunk
Semmerig-re. Hát ez az út kalandosra sikerült....Vagy a fránya GPS vagy a kevés
helyismeret miatt , de többször rossz útra fordultunk, tolattunk is , majd a
helyes - de szűk és kanyargós- útra
rátalálva Walter Röhl egykori német
rallyvilágbajnokot megszégyenítő sebességgel, a driftelés és a fizika valamint
a sebességkorlátozások határait feszegetve őrült módon robogtunk az úti célunk
felé!A nagy rohanásnak aztán az lett a vége, hogy nem egyenesen Semmeringre
mentünk hanem a 13 kilométerrel közelebb található Mürzuschlag-ra, onnan pedig
vonattal mentünk tovább Semmering-re.A Mürzuschlag-Semmering utat a Grazból
Prágába tartó gyorsvonattal tettük meg...Hát itt megint rájöttem, hogy vasút és vasút közt is van
különbség. Ismerve kis hazánk vasútjának színvonalát és dizájnját itt egy másik
dimenzióban utaztunk! Tiszta kényelmes világos vasúti kocsi, mindenhol lcd
kijelzők, amiken nyomon követhető, hogy épp hol járunk, a következő állomásra mikor érünk, és hogy
mennyivel is megy a vonat....
Semmeringen aztán átszálltunk egy kisebb de
ugyanilyen tiszta és dizájnos panorámaszerelvényre és a híres Semmeringbahn
vonalán utaztunk tovább. Ez a vonal Mürzuschlag és Gloggnitz közt található,
1848 és 1854 között építették, s ez volt az első hegyi vasút Európában, így nem
meglepő hogy a kulturális világörökség része. A vasút-, a vasút tervezője és a
világörökség reprezentatív szabadtéri emlékhelyét Semmering vasútállomásán
alakították ki.
 |
| Semmering - a vasútépítók emlékműve |
A semmeringi vasút teljes hossza 41 km, közben a
szintkülönbség 460 méter. A vasút 14 alagúton, 16 viadukton, több
mint 100 kőhídon és 11 vashídon halad át. A leghosszabb alagút 1431 méteres, a
viaduktok között vannak kétszintesek is. A teljes hosszúság 60%-ában a lejtő
meredeksége 20-25%. A pálya építésekor a támfalakat, kiszolgáló épületeket és
állomásokat gyakran az alagútépítésnél keletkezett hulladék anyagból építették.
Viszont a vonatból ezekből nem sokat lehetett látni...sőt a környező tájból
sem, mert a fák eltakarták a kilátást....
 |
| Ilyenből láttunk keveset.... |
Így ebben a formában talán csak a
mozdonyvezetőnek élmény ez a vonal....Később aztán sikerült megtudni, hogy
manapság már nem ez a vasútvonal a nagy szám, hanem a mellette haladó
turistaútvonal, ahonnan gyönyörűen lehet fotózni hegyet-völgyet, viaduktot és
minden szépet és jót, ami csak a környéken megtalálható.....
Közben szépen megérkeztünk Payerbachba, ahol a vonatot
buszra cseréltük s folytattuk utunkat a monarchia egykori kaszinó - és
fürdővárosába, Baden bei Wien-be, ahol minden valamire való felső
tízezerbelinek volt egy kis háza!
A város Bécstől délre található, mintegy 26 kilométerre,
híres gyógyvízéről és kaszinójáról is. A Hogy mennyire nem távolság ez a 26
kilométer, azt az is jelzi, hogy közvetlen villamos járat(!!!) van Baden bei
Wien és a bécsi Operaház között....
A város környéki meleg, kénes forrásokat már a rómaiak is
ismerték Aquae (Fürdők) néven, 1480 óta büszkélkedhet városi címmel. A törökök 1529-ben Bécs
ostroma során, majd 1683-ban a Kahlenbergi csata idején is
pusztítottak a városban. 1713-ban a pestis, majd 1714-ben egy
nagy tűzvész volt jelentős esemény a város életében.
I. Ferenc osztrák császár 1796–1834 között minden
nyarat Badenben töltött és felépítette nyári rezidenciáját, melynek
hozományaként mindenki, aki csak egy kicsit is számított, vagy fontosnak akart
látszani - na és az uralkodó szeme előtt lenni - építkezni kezdett a városban. Az 1812-es nagy tűzvész után a
várost átépítették. Az új biedermeier stílusnak megfelelően tette le
névjegyét Joseph Kornhäusel tervező, s ezért is nevezik a város
Biedermeierstadt-nak is. Badeni Kaszinó (Casino Baden) 1934-es
megnyitásával a legfontosabb fürdővárosa lett Ausztriának.
Az 1945. április 2-án végrehajtott bombázások során
megsemmisült számos épület, majd 1965 után a teljes turisztikai
infrastruktúra és a város megújult, visszanyerte régi rangját és az egyik
legfontosabb gyógyfürdőhellyé vált Ausztriában.
Buszunk a Leopoldsbad előtt található buszparkolóban állt
meg, emellett található még a piac is ,
a maga zöld egyen bódéival. Kora délután lévén
gyorsan találtunk is egy cukrászda-kávéház kombót, - nem volt nehéz
hiszen a parkoló túlsó oldalán volt - és egy remek kávé ill néhány meleg
szendvics elfogyasztása után sétálni indultunk. Vasárnap lévén nem volt nagy
mozgás, de ha lett volna is , a város hangulata azonnal megfogja az embert. A
békebeli nyugalom, ha ezt így meg lehet fogalmazni....Az Erzherzog Rainer
Ringen végigsétálva jutottunk ki a Josefplatz-ra, ahol kézműves -árusok
kínálták a portékájukat.
 |
| Baden bei Wien főtere |
Ahogy mellettük továbbmentünk, ott van az a bizonyos
villamos megálló, ahonnan a járatok indulnak Bécsbe illetve érkeznek ide
vissza, vele szemben pedig a Arnulf Rainer Museum impozáns épülete áll.
 |
| a bécsi villamos |
A
múzeumnál balra fordultunk a Frauengasséra, s néhány perc múlva a főtéren
álltunk, mondanom sem kell, hogy az
elmaradhatatlan kávéház terasza tele volt az őszi napfényt élvező emberekkel, a Cafe Central-al
szemben pedig a pestisjárvány emlékére emelt szobor áll.
 |
| A Cafe Central... |
 |
| ...és az elmaradhatatlan szobor |
Szépen kényelmesen végighaladtunk a Theresiengassén, a Monarchia korabeli
épületek között, melyek utcafronti
részein üzleteket alakítottak ki. Nézelődés közben szinte észrevétlenül
besétáltunk a város egyik nevezetességébe, a Kurparkba. A Fürdő park a 52 hektáros
területén nyári koncerteket szoktak rendezni. A történeti kertet számtalan
művész és hős szobra ékesíti, de van itt egy kút, egy templom és egy
nosztalgikus park kávézó is.
 |
| Kurpark |
A kert néhány féltrópusi növénynek is otthont ad.
A fehér kaviccsal felszórt terület
nagyon szépen rendben van a padok
nincsenek széttörve és összefirkálva,
ahogy elnéztem az egész parkban remekül ki van építve a közvilágítás is.
Ahogy beljebb értünk egy lépcsősoron lehet egy kisebb domb tetejére feljutni,
mellette pedig a város nevét rakták ki , virágokból! Ideális fotóhelyszín :-)
A Park mellett található a Casino Baden impozáns épülete.
Ahogy az épületben gyönyörködtünk, szinte láttam magam előtt ahogyan a korabeli
szerencsevadászok a konflisokon megérkeznek, reménnyel telve, hogy aztán valamivel később a teljes családi vagyon
eltapsolása után vesztesként egész egyszerűen kipenderítsék őket...
 |
| Casino Baden |
Az egész
város olyan nyugalmat áraszt magából, hogy aki itt nem nyugszik meg és tudja
élvezni a látnivalókat, az sehol :-) Az egyre jobban feltámadó szélben aztán
szépen visszasétáltunk a buszparkolóhoz,
s néhány perc után indultunk is tovább Laxenburg felé. A városból kifelé
gurultunk, s egy útkereszteződésnél
megálltunk ahogy kell, oldalra nézve a busz mellett közvetlen két osztrák rendőr
tüsténkedett: az egyikőjüknél egy hajszárítóra hasonlító eszköz volt,
kihajtható váltámasszal, tisztán leolvasható volt a kijelzőjén a mért érték :
70 km/h...A másik poilzáj már intette is ki a mögöttünk érkező BMW-t...Rend a
lelke mindennek :-)
Kora délután érkeztünk meg Laxemburgba, ami tulajdonképpen
Bécs egyik külvárosa, mivel 15 km választja el a belvárostól. Viszonylag közel
van Schönbrunn, így aztán gyorsan a Habsburgok kedvelt nyári rezidenciájává
vált. Fejlődése Mária Terézia uralkodása
idején vett igazán nagy lendületet, az itt kialakított kastélypark a XVIII-XIX. századi kertészet mintapéldája.
Ferenc József és felesége Sissi - bocsánat, megszokás - azaz Erzsébet császárné
itt töltötték mézesheteiket, melynek "eredményeként" ( Khm :-) ) itt
született Rudolf koronaherceg, később pedig Gizella hercegnő is....
 |
| Laxenburg |
Az első dolog ami a megérkezéskor feltűnt, hogy minden
sárga....Mária Terézia imádta ezt a színt, így , hogy kedvére tegyenek, minden
épület sárga színben pompázik...A park alapterülete körülbelül 280 hektár,
annak idején jó lehetett itt bújócskát
játszani :-)
 |
| Az expressz |
A szép idő rengeteg embert csalt ki ide, nekünk is várni kellett
egy keveset, mire a Laxemburg Expressz - azaz a Dottó vonat - megérkezett, majd
néhány perces parkbejárás után egy tópartra érkeztünk, s a partról egy gyönyörű, hibátlan állapotú
vár tárult a szemünk elé, ami a tó közepén lévő kis szigeten állt. A tóparton egy kis táblán pedig a felirat :
Franzensburg .
 |
| Franzensburg |
A vár 1798 és 1801 között épült, és 1835-ig folyamatosan
bővült. Ferenc császár egy középkori lovagvár utánzatát építtette a kastélytó
közepén kialakított mesterséges szigetre. A ma múzeumként megtekinthető
helyiségek felszereléseit Ausztria kincsesházaként is emlegetik. Egyébként
bejutni sem egyszerű : egy kis kompon lehet
átjutni a szigetre, majd egy kis szűk udvarra érve egyik oldalt a Souvenir Shop
(naná) a másik oldalon pedig egy kisebb ajtón lehet belépni a kastélyba. Helyes
kis fiatal hölgy volt a helyi vezető, s rögtön az első mondatával szíven ütött
: Fotózni tilos ! Na neee...
Franzensburg a megépítése óta lakatlan,egy pillanatig sem
lakott itt senki, az egész épület a Habsburgok dicsőítését és gazdagságának
bemutatását szolgálja, de azt nagyon ütősen. Rögtön az első teremben Bécs
1686-os ostromából visszamaradt, kiváló állapotú fegyverek és egyéb eszközök
láthatóak, majd a terem jobb oldalán található ajtón át egy különös helységbe
jutottunk: itt valamennyi Habsburg uralkodó megtalálható, fehér márványból
kifaragva. Nem bírtam ellenállni a kísértésnek , s lopva fotóztam :
Ami ezután következett, azt a mai sejkek és egyéb újgazdagok
még csak most tanulják : a látogatót teljesen elkápráztatja az amit itt lát !
Egy kézzel festett ablak 1450-ből itt, egy eredeti halstatti láda 1600-as
évekből ott, a falakon található intarzia Tirol erdeiből származó fából
készült...és így
 |
| Felbecsülhetetlen kézzel festett üveg |
tovább....Felfoghatatlan gazdagság mindenhol! A várbörtönbe
érve - mert az is van - az idegenvezető előadott egy sztorit : miután a vár
megépült , beállítottak egy fából készült keresztes lovagot a cellába. A
környékbelieket azzal riogatták, hogy aki idekerül az mindent bevall másnap
reggelre, ugyanis éjjelente a keresztes lovag
elkezdi csörgetni a láncait! Ebben a pillanatban tényleg elkezdte rázni
a lovag a láncokat.... Persze rögtön kombinálni kezdtünk, de a megoldás
pofonegyszerű: a bejárat mellett van egy rejtett kis pedál, amikor a történet
mesélője az ideillő részhez ér, egész egyszerűen megtapossa a pedált, a lovag
pedig jól ráhozza a frászt mindenkire :-)
Az utolsó teremben aztán megint egy kisebbfajta sokk érte a
társaságot : egy hosszú teremben a falakon az összes Habsburg uralkodó hatalmas
, egész alakos festménye látható, egyik másik apró optikai trükköket is
tartogat a látogatók számára: az egyik uralkodó cipője a látogató felé néz,
bármelyik irányból nézzük is , illetve a másik festményen a Biblia mindig a
látogató felé mutat :-)
 |
| Az uralkodók festményei |
Miután a túra végére értünk
a komppal visszamentünk a "szárazföldre" majd a kisvonattal a
főbejárthoz. Azt kell hogy mondjam, Laxemburg teljesen levett a lábamról, de
ezzel szerintem nem voltam egyedül. Az egyszeri ember számára felfogni is nehéz a látottakat, és ez csak
egy kis szelete, ízelítője volt a Habsburg család vagyonának, egész egyszerűen
elképesztő. Az t ugye mondanom sem kell, hogy a park is "tüchtig", igaz van benne egy-két éppen felújítás
/bontás alatt lévő építmény, de hogy rendben tartják az tuti. Már csak
Franzesburg -ért megérte eljönni, és akkor még ne beszéltem a többi látnivalóról
: a Blauen Hof - vagyis a Kék udvar- 1710 körül épült, Johann Lucas von
Hildebrandt tervei alapján, a Régi
kastély (németül Altes
Schloss) a park déli részén áll. Ezen a helyen korábban egy vizi
vár állt, amelyet a 14. században építettek és amelyet VI.
Károly (1685 – 1740) nyári rezidenciaként használt illetveitt található
Ausztria és Európa legnagyobb filmarchívuma is, a maga 120.000 tekercsével....
 |
| Laxenburg |
Valamikor délután 5 után indultunk vissza Magyarországra.
Nagyon gyorsan elszaladt ez a 3 nap, a
remek programok és látnivalók mellett akadt némi hiányérzetem, a logisztikát és
az idegenvezetést illetően, de ugyanakkor nagyon sok élménnyel lettem - lettünk
gazdagabbak. Megismerhettük Ausztria egy újabb arcát, és bőven megérte,
szóval bátran ajánlom mindenkinek ezeket
a programokat! Már csak a megfelelő buszt sofőrrel és a megfelelő idegenvezetőt
kell hozzápárosítani.....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése