Zengő - Siklós - Drávaszabolcs - Villány - Hosszúhetény
Vasárnap reggel -délelőtt - a totális csendre ébredni nagyon
jól tud esni...Hosszúhetényben még a kakasok is tudják, hogy vasárnap reggel
csendnek kell lennie :-)
Tartalmas reggeli után kora délelőtt nekivágtunk a Zengőnek...Már
az útvonal kitalálása-megtalálása sem volt semmi, ugyanis két térkép, egy netes
program segítségével próbáltuk megtalálni a helyes utat felfelé, végül győzött
a józan ész: megkérdeztük a szállásadónkat :-) ...Az útvonal - a sárga háromszög- szinte az orrunk előtt
indult, kb. 150 métert kellett elsétálni a szállásról, a második sarkon a
focipálya túloldalán van egy kereszt az utcasarkon, onnan indult a túra.
 |
| A sárga háromszög útján |
A leírások alapján
nem egy könnyű útról van szó, legalábbis az ilyen alföldi gyerekeknek, mint mi
vagyunk, emelkedett is szépen az út....A hétvégi házakat egyre több , kisebb
pincészet váltotta fel, az út szépen kezdett szűkülni, egyre több helyen csak
libasorban tudtunk haladni.
 |
| A szerszámok helyes használata |
A Zengő - csak úgy mellékesen- a Mecsek legmagasabb
csúcsa a maga 682 méteres "magasságával " . A nevét a régi mondák
többféleképp magyarázzák : az egyik
szerint hegy belsejébe zárt kincskeresők kiabálása adja a hegy zúgását, míg
mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél a név eredete. Ha zenélt is a szél, nem nagyon volt időnk hallgatózni, ugyanis úgy a táv közepétől elég becsületesen próbára tett minket a hegy: egyre meredekebb
lett, néhol szinte huncut módon , nem túl látványosan, máshol pedig ránézésre
is elég komolyan....Körülbelül egyórányi "lihegés" után egy olyan ,
rövidebb emelkedőhöz értünk, amin
felfelé haladva azt éreztem, hogy soha sem érek a végére....
 |
| Még mindig emelkedik |
Ahogy ezen a
részen túljutottunk egy szelídebb rész
következett , ahol egy kisebb tisztáson áll egy kereszt a Bárányles
emlékére. A bárányles népszokás a Zengőalján, Hosszúhetényben,
a zarándoklat egy nagyon ritka fajtája, hiszen csak férfiak vehetnek
benne részt.
 |
| Kereszt a Bárányles emlékére |
Húsvét vasárnap hajnalán, még sötétben a hosszúhetényi
férfiak felmennek a Zengő hegy oldalában álló kereszthez. Még virradat
előtt oda kell érniük: ott tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt
várják a nap felkeltét, ami egyben Jézus feltámadását, vagyis az
Úr bárányának eljövetelét jelképezi. A szokás eredete a helyiek szerint az, hogy az első világháború
idején környékbeli katonák fogadalmat tettek, hogyha épségben hazajutnak,
minden évben felzarándokolnak a hegyre.
A kereszt egész pontosan 250 méterre a Zengő csúcsától, a
hegy északnyugati oldalán található, de ez a kereszt már nem az eredeti
kereszt. A valós történet helyreállításában segített egy gótbetűs felirat,
amelyet kezdetben még a környékbeli németek se tudtak elolvasni. Korabeli iratok
szerint (História Domus) gróf Esterházy László
Pál (1780 és 1799 között pécsi püspök, a
püspökszentlászlói templom és kastély építtetője) állíttatta 1797-ben.
Helyiek szerint viszont Bocz János állíttatta,de ez egy későbbi helyreállítás:
1918-ban Bocz János és neje felújíttatta és ekkor került ide egy a helyiek
által gyönyörűnek leírt vaskereszt. Ez ma már nincs meg: 1986-ban
megrongálódott, talán egy viharban, majd 1990-ben ismét, és ekkor el is
tűnt. 2000-ben került a helyére a jelenlegi vaskereszt.
Itt lihegtünk egy kicsit, de már közel volt a cél: egy kb.
ötperces menetelés után végre megláttuk Zengővár romjait és az elhíresült
kilátót is.
 |
| A Zengővár romja |
A betontornyot 1984-ben építette az Állami Földmérési Hivatal
mérőtoronynak , melynek tetejéről pazar a kilátás. Jelenleg tilos
felmászni...aztán később a
szállásadónktól megtudtuk, hogy az csak elrettentésül van kiírva, fel lehet
menni.... A kilátótól alig száz méterre látszanak
a Zengővár romjai. amit a környékbeliek Miklós-vár néven is ismernek.
Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és
Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni, a hosszú távolléte
miatt az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége megcsalta a szomszéd
Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré
hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi
aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult de a vétlen lánynak a
nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá
hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnnyé
változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz. Nekünk nem volt szerencsénk,
semmilyen csókolgatni való szörnyet nem láttunk....
 |
| A zengő kilátója |
Eszünkbe juttatta viszont a tornyon lévő felirat a zengői
csatát...a 2000-es évek elején egy NATO radarállomást
szerettek volna itt létesíteni, amit a civil mozgalmak és a környezetvédők sem
néztek jó szemmel. 2004 telén a civilek és a biztonságiak közt kialakult egy
kisebb ütközet....melynek eredményeként a tervezett radarállomás mégsem épült
fel. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy mekkora kedvvel álltak neki egymást egyelni, miután felmásztak
ide, télen :-)
A kilátó és környéke olyan magyaros...van , de nem
gondozzuk, a padok korhadtak , sok a szemét a környékén, a torony pedig tele
van firkálva. Lehet egy újabb figyelemfelhívó csata nem ártana....Jó félórás
lihegés után elindultunk lefelé, Püspökszentlászló irányában. Az útvonal lefelé
is meredek , nemhogy felfelé...aztán persze kisimul és egész kellemes egészen a
településig.
 |
| Lefelé |
 |
| A püspökszentlászlói kastély... |
 |
| ...és a parkja |
Először a kastélyba botlik bele a gyanútlan turista, ami épp
teljes felújítás alatt áll. Már most látszik, hogy nagyon szép lesz ha
elkészül. A kastélyt egyébként 1797-ben építette Eszterházy Pál László pécsi
püspök, 1955-ben itt tartották őrizetben
Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket. A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is
nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja Hettyei Sámuel (a közeli
Hettyei-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és
cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20.
század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett
vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első
világháború után a megszálló katonák elpusztították. A falut Hosszúhetény
felől lehet csak autóval megközelíteni, egy elég gyenge minőségi úton, behajtani
is csak engedéllyel lehet ...32 , többnyire régi de renovált házból áll és a
településen csak egy oldalon sütik a palacsintát ! Mert csak az utca egyik oldalán vannak házak,tehát ...
:-)
Innen Hosszúhetényig
már csak jó félórás gyalogtúra állt előttünk, hogy aztán jól kifáradva, és
éhesen érjünk vissza a szállásra, ennek ellenére senkit nem kellett biztatni, hogy álljunk
neki húst sütögetni, úgyhogy kellemes kis este lett belőle.....
 |
| Így készült a... |
 |
| ...Hetényi tál :-) |
...Kellett is az erő, mert hétfőn egy kisebb túra állt
előttünk: némi eltévedés után megérkeztünk Siklósra. Parkolni a legpraktikusabb
megoldást választottuk: a közeli áruház parkolójából csak pár perc a felújított
siklósi vár. A település és a vár a színtere a Rákóczi szabadságharc idején
játszódó, " A Tenkes kapitánya" című sorozatnak, bár ezt nincs
magyar aki ne tudná..... és ez a magyar
televíziózás első sorozata!
 |
| Siklós vára |
Gyerek voltam amikor utoljára itt jártam, ahhoz
képest óriási a változás: nyugati színvonalú látogató központ, Souvenir shop
fogadja a turistát, a vár pedig szinte az utolsó tégláig helyre lett állítva,
több, helytörténeti és egyéb kiállításnak ad otthont. Még panoptikum is van...
Első írásos említése 1294-bl származik. Sokáig a Siklósi
család birtoka volt, de miután szembefordultak Luxemburgi Zsigmonddal,ezért a király elkobozta tőlük és a Garai család
birtokába került. A Garaiak kihalása után Corvin János liptói hercegé lett,
majd a XV.században már a Perényiek laknak itt. 1543-ban Szulejmán szultán
seregei háromnapi ostrom után bevették a várat, és itt is maradtak 1686-ig. A
Rákóczi szabadságharc után elvesztette katonai jelentőségét, és csak a
császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel. A második világháború után
sokáig gazdátlan volt, 1955-től kezdték el apránként renoválgatni. A várból
pazar kilátás nyílik a környékre, a várkertben pedig a Kanizsai Dorottya rózsakertben
is lehet gyönyörködni.
 |
| A panoráma |
A várudvarról a
fogda és a kivégzőhelyek is megnézhetők, az emeleten pedig korabeli
bútorkiállítás illetve helytörténeti kiállítás van berendezve, a várudvaron
pedig szabadtéri színház várja a
szórakozni vágyókat. Jó két órát simán elmászkáltunk bent, annyi a látnivaló,
egy kirándulást mindenféleképp megér !
 |
| Az akkori hatalom eszközei... |
 |
| Bástya |
 |
| A rózsakert |
Mivel az idő igencsak eltelt rajtunk, valahol ebédelni
kellett. Úgy voltunk vele, hogy lemegyünk Drávaszabolcsra, hajókázunk egyet a
Dráván, és majd ott eszünk valahol...Na hát nem ! Drávaszabolcson ugyanis a
határátkelőhelyen és néhány italnagykeren kívül szinte semmi nincs...még egy
véletlenül otthagyott lángossütő sem....Némi kérdezősködés után a néhány
kilométerre levő Gáti -tanyára irányítottak bennünket.
 |
| Gáti tanya |
Na itt megint leesett az
állunk : gyakorlatilag a semmi közepén, Gordisa és Maty közt egy fantasztikusan
rendbe hozott tanya található, lovas iskolával, szállóval étteremmel, mindennel
együtt. A személyzet rendkívül kedves volt, a kaja pedig szenzációs: ha valaki
arra járna, a kemencés csülköt csak ajánlani tudom !!! Isteni !! :-)
 |
| A kemencés csülök |
Miután bekajáltunk ,mentünk is vissza a drávaszabolcsi
kikötőbe, ugyanis várt ránk egy laza
hajókázás a Dráván. Rövid balesetvédelmi oktatás - Kihajolni veszélyes:-) -
után el is indultunk .A folyásirányba
haladva többször is karnyújtásnyi távolságban volt Horvátország - a folyó
ugyanis egy darabon határfolyó - majd a
kormorántelepnél fordultunk vissza.
 |
| A drávaszabolcsi híd |
 |
| A Dráva |
 |
| Határok közt |
Itt nem volt szerencsénk, két sas-on kívül
kormoránokat nem sikerült látni...viszont a környék nagyon szép, a személyzet
pedig eléggé rámenős, ugyanis mindenáron itatni szerették volna a társaságot:-)...A
másfél órás hajóút hamar véget ért, mi pedig
- ha már itt voltunk - Villány felé vettük az irányt. Hazánk egyik leghíresebb
borvidékéről szerintem mindenki hallott már, a Villány -Siklós borvidék része.
A város már a történelem előtti időkben is lakott volt, a szőlőtermesztés egészen
a keltákig nyúli vissza. A főutcán és a környékbeli utcákon egymást érik a
pincészetek és borozók, nagyon hangulatos
képet festve.
 |
| Villány |
 |
| Asszonyfektető |
Mi a Fritsch pincészetet választottuk, nem bántuk meg : az
Asszonyfektető - :-) - nevű borkülönlegességük nagyon finom, jött is haza egy
palackkal belőle, illetve a rozéjuk is egészen kitűnő!Jócskán elmúlt délután 5
mire hazaindultunk. A GPS ördöge még tartogatott egy kis meglepetést így volt
alkalmunk megismerni a környék kisebb falvait is.
Másnap már csak a pihenésről szólt minden: lazulás henyélés,
a gyerekek pedig a közeli Magyarhertelend strandját is kipróbálták, mi pedig
este meg-meg kóstolgattuk azt a rosét....el is fogyott !! :-)
Röviden összefoglalva,, remek néhány napot töltöttünk el a
Mecsek keleti részén. Sok látnivaló van még erre, a borok kitűnőek, a
szállásunk pedig minden képzeletet felülmúlt. Így lehet pihenni, csak javasolni
tudom !!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése