Egyéb Kategória : Budapest, te "csodás"

 Budapest, te csodás....

Néhány hete eltöltöttünk néhány párnapot kis hazánk fővárosában , Budapesten....erről írnék néhány sorban...

Már az utazás is kalandos volt, amolyan magyaros...az egyszeri utazó készül Gps, menetközben rádió hallgatás, mert a nem túl kiterjedt autópálya hálózat is olyan amilyen és az M5-öst mikor újítanák, ha nem azon a hétvégén, amikor a Németországban dolgozó vendégmunkások egyetlen hatalmas konvojban hazaindulnak...  Szóval kapjuk az infót a rádióból, hogy a 144-es kilométerszelvénybe melóznak, dugó van....A dugó már a 147 kilométerszelvényben megvolt, és másfél órás tötyögés után valahol a 139-es kilométerszelvényben haladtunk el egy kisebb,, dolgozó alakulat mellett. Nyomát sem láttuk a külföldön már megszokott előjelzésnek illetve a szándéknak, hogy folyamatosan haladjon a forgalom, itt kidobtak egy táblát az út szélére,, hogy sorolj át, oszt jó napot! Köszönjük, Emese :-)

Végül is kissé később de eljutottunk Budapestre, ahol nincs nap, hét, hónap útfelbontás, javítgatás nélkül, most épp az 1 -es villamos nyomvonalán ...Háborús állapotok, össze-vissza feltúrva minden, a forgalmat egyik sávból a másikba vezették, szóval káosz, de vasárnap lévén még így is sikerült kijutni szinte zökkenőmentesen Őrmezőre, ahol mi , vidéki versenyzők azzal a tudattal szálltunk ki az autóból, hogy minimum három napig csak a tömegközlekedést kell használni.

Őrmezői panoráma

Másnap aztán ízelítőt kaptunk a BKK által szervezett tömegközlekedésből, ami előtt le a kalappal, mert - szerintem legalábbis - koppra működik. A buszmegállókban elektromos táblán kapjuk az infót, hogy a buszunk mikor érkezik és lám tényleg időben érkezik, ami abban a forgalomban kész csoda. Átküzdöttük magunkat a városon egészen a Széchenyi -hegyig, ahonnan a Gyermekvasút indul.

A Gyermekvasút a Széchenyi-hegyen

A Gyermekvasút - vagy ahogyan sokan ismerik, az Úttörövasút - története 1947-ig nyúlik vissza, amikor is a budai hegyekben keskenynyomközű vasutat építettek, amelyen gyermekvasutasok teljesítettek szolgálatot. Az első szerelvény 1948-ban indult a mai Virágvölgy állomásig, majd következő évben  a mai Szépjuhásznéig 1950-re pedig egészen Hűvösvölgyig hosszabbították meg.

A Gyermekvasút hamar népszerű lett a kirándulók körében, az 1960-as évek végére közel hétszázezren utazta rajta évente. A nyolcvanas évekre meglehetősen lerobbant az állapota, A MÁV azonban a felújítás mellett döntött ami 1989-és 1993 közt tartott és teljesen felújították. A rendszerváltás után az Úttörővasútból Gyermekvasút lett,  és a szolgálatot teljesítők piros nyakkendőjét is kékre cserélték, az állomások pedig semleges elnevezést kaptak. Napjainkban a népszerűsége töretlen és a hivatalos források szerint is egyre többen jelentkeznek gyermekvasutasnak.

A Széchenyi hegyi állomás épülete erősen szocreál beütésű,  belül elég elhasznált jellege van, de a jegyárak már a mai szolgáltatás centrikus világhoz vannak igazítva, azaz szerintem nem a legolcsóbbak. Miután felkapaszkodtunk az egyik nyitott kocsiba, néhány perces várakozás után már indultunk is, és ami külön szimpatikus volt, az utolsó pillanatban érkezőket bevárták , és csak utána indult a szerelvény, kissé rugalmasan kezelve a menetrendet. A vonat indulásakor a forgalmista kishölgy a peronon, szalutálva köszönt a szerelvénynek, amit a jegykezelő, kb,12 éves kissrác hasonlóképpen fogadott:-)

Csak szépen,katonásan

A menetidő körülbelül negyven perc  Hűvösvölgy végállomásig, útba ejtve Csillebércet, János hegyet és a Hárs hegyet is. Végig a budai hegyekben zötyögtünk, fura volt  arra gondolni, hogy ez is Budapest.

A szerelvény a hűvösvölgyi állomáson

 A hűvösvölgyi végállomásról visszavillamosoztunk a belvárosi forgatagba, majd e gyors ebéd - Szó szerint, KFC :-) - után elzötyögtünk a főváros -és a Fradi szurkolók - új büszkeségéhez a Groupama Arénához. Már jó előre kikötöttem, hogy bárhová hajlandó vagyok elmenni, bármilyen program keretében, de nekem , Fradi szurkolónak ezt a helyet látnom kell! Nos -igaz csak kívülről sikerült körbejárni, illetve a kávézóba és a shop-ba bejutni - nem csalódtam! A Stadion előtt található sas szobor pazarul néz ki,  az ember eltörpül mellette:-) A kávézó hangulatos, árban sem vészes, a shop annál inkább.... Legközelebb már meccsre jövök ide ! :-)

A Groupama Aréna , a Sas és én :-)

Másnapra  egy más jellegű programot találtunk ki, a gyerkőcöket elvittük a Camponában található Csodák Palotájába. A belépő is elég húzós, maradjon köztünk .....A kiállítást a Millenáris Parkból költözették ide, néhány évvel ezelőtt már jártunk ott,, ahhoz képest vannak új látványelemek , és van ami hiányzik. Elég behatóan foglakoznak a csillagászattal és a bolygókkal , de mindenki , felnőtt és gyerek egyaránt le tudja magát kötni 2 -3 óra hosszár a, Öveges professzor kísérleteiből pedig egy látványos előadás is megnézhető. Kaja után aztán ismét átzötyögtünk a városon, fel szerettünk volna menni a Várba , de ez sem ment simán....

Kora délután a Szent Gellért térnél

Augusztus 20.-a előtt már lezártak néhány utat és utcát, tehát némi séta és a várhegyre lépcsőn felcaplatás után értünk csak fel a célhoz. Itt épp a Mesterségek Ünnepe elnevezésű rendezvény zajlott, gasztronómiai és egyéb kézműves termékek kirakodóvásárával egybekötve. Egy rövid, szabadon sétálható rész kivételével belépős volt ez is....

A különféle kézműves sajtok, pástétomok és edények mellett  rengeteg turista nyüzsgött, sőt a tér túlsó oldalán található Sándor Palota előtt felállított díszőrök is a turisták rohamainak voltak kitéve, egészen az őrségváltásig.

Innen elsétáltunk a Mátyás Templomhoz és több száz külföldi társaságában élvezhettük a kilátást a Halászbástyáról.

Halászbástya

A kilátás

 Nevét a budai városfalnak a halászok céhe által őrzött szakaszáról kapta.  Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 közt, neoromán stílusban. A második világháború alatt igen komoly károkat szenvedett, felújítását Schulek Frigyes fi, Schulek János vezette. 1987 óta a világörökség része. A kilátás elsőrangú, ha innen nézzük, olyan mintha minden rendben lenne, pedig dehogy....

Miután fotóztunk és bámészkodtunk eleget, a Mátyás templom égbe meredő tornyát és épületét kívülről megcsodáltuk, bemenni egyikünk sem akart. A templom alapításának idejében még a történészek sem biztosak, az első írásos feljegyzés a török hódoltság utánról 1690-ből származik.1999 óta az egyház birtokában van. Hét harangja közül a legrégebbi 1723-ból származik, hat harang a harangtoronyban, az átlőtt kisharang pedig a Huszár toronyban található. A harang a második világháborúban kapott találatot, oldalán kéttenyérnyi lyuk tátong....

Mátyás templom

A Mátyás templom előtt a Szentháromság téren látható az 1713-ban felállított szobor, amit a pestisjárvány  emlékére állítottak.

Innen visszafelé sétálgatva betekintettünk a Budapesti Forgatag nevű bazárba, ha ez a kifejezés így helytálló. Piacnak semmi esetre nem nevezném inkább giccs árudának, ahol elég rendesen lehúzzák a gyanútlan turistát....Hogy miért?  A sima bármelyik üzletben 300-400 forintért kapható Erős Pistát hungaricumként árulják 1100-ért. Van itt minden Puskástól a gépi csipketerítőig, horror áron...Az is igaz, hogy vásárlói forgatagnak nyoma sem volt :-)

Kilátás a siklótól

Vásárfia nélkül távoztunk, hogy a budavári sikló állomás mellől  élvezzük a kilátást,amikor is dobszó kíséretében megtörtént az őrségváltás. Tisztában vagyok vele, hogy óriási önfegyelem kell mozdulatlanul állni két órát egy helyben mindenféle körülmények közepette, elviselni a turistákat sem mindig egyszerű, ezek után még parádézni is kell...Na ez az ami nem tökéletes...A világ számos pontján óriási attrakció egy őrségváltás, nálunk snassz 30 másodperc alatt megvolt az egész,majd ahogy jöttek úgy el is csattogtak a díszőrök, a sor vége pedig már születési sorrendben lépkedett...Most akkor vagy csinálják rendesen, és akkor nagyon szépen néz ki, vagy ne csinálják sehogy, de ez a magyaros verzió.....Minden tiszteletem egyébként azoké a katonáké akik ezt bevállalták, , csak a végrehajtás olyan semmilyen....

...Közben az időjárás is eléggé mogorva lett, elindultunk hát lefelé a Lánchíd irányába ugyanis most csa a gyalogosok használhatták a hidat, és szépen át lehetett sétálni Pestre. A lefelé vezető lépcsősor elején egy "úthibák" feliratú , agyongrafittizett tábla értesít arról hogy az egész járda úgy ahogy van ...ar. Az ország fővárosának egyik nevezetességétől egy 30 éve készített, azóta folyamatosan felújítás nélkül használt , sötétben garantált bokatöréssel kecsegtető , vizesen csúszós valamin lehet közlekedni. Még jó hogy ingyenes....Tőlünk nyugatabbra nem biztos hogy ilyet megengedhetne magának egy turizmusból (is) élő város, de mint tudjuk ez Magyarország.....

A Lánchídon át sétálva már láttuk a másnap esti tűzijáték előkészületeit,  sőt a pesti oldalról egész jó képeket lehetett csinálni , pedig már lógott az eső lába. 

Sikeresen hazajutottunk, mielőtt rákezdett volna.

Készül a pirotechnika a másnap estére

Augusztus 20.-aa reggel a szokásos esős időjárásra ébredtünk, így valami benti programot kellett kitalálni. Választásunk a Közlekedési Múzeumra esett, ahová majd egy órás tömegközlekedés után jutottunk el. Ünnepnap lévén  a belépés ingyenes volt, ennek megfelelően elég sokan voltunk. A gyűjtemény elég részletesen  mutatja be a hazai vasút fejlődését,  egy kisebb állomás épületet is meg lehet tekinteni - természetesen a XX.század elejéről - , illetve  korabeli használati tárgyak  és mozdony makettek is láthatóak. KI állították többek között az Első magyar űrhajós Farkas Bertalan szkafanderét is vele szemben pedig Fa Nándor  és Gál József látható a az eredeti Szent Jupát fedélzetén. Ha valaki nem tudná , ez két derék ember 1986-87-ben körülhajózta a Földet....

Farkas Bertalan "klónja"

Az emeleti részen elég részletes tárlat várja a látogatókat, a magyar hajózás történetéről, illetve a földszinten egy kisebb autó-motor részleg is van, többek között a kilencvenes évek elejének magyar csodája a Puli elektromos kisautó egy példánya, illetve a legelső , magyar gyártású Opel Astra is.

Az egész délelőtt eltelt, hazafelé menet pedig már a felhők is eltűntek. Este 7 után a vadonatúj 4-es metróval indultunk a belvárosba, hogy találjunk egy jó helyet ahonnan a tűzijátékot nézhetjük. Nos a Szabadság hídnál sikerült megállni. Pontba este kilenckor elkezdődött a milliós tételek fellövése - összes közvilágítás bekapcsolva maradt - de nem igazán lehetett látni... Talán ha a parlament ablakában álltam volna, na akkor átjött volna az a bizonyos X....de nem ...a nagyobb , magasra lőtt elemek szépek voltak, az aláfestő zenéből, szövegből egy kukkot sem lehetett hallani...kisebb szünetekkel kb.30 percig tartott, majd az embertömeg megrohanta a tömegközlekedési eszközöket és mindenki szépen hazaszállingózott...

Ennyi látszott...

A tűzijátékkal meg az a baj, hogy minden évben ugyanaz, fellövik durran, szép, már ha jó helyen van a nézőközönség...Újat mutatni nem nagyon lehet ebben a műfajban ... Mindegy , láttuk, egyszer még teszünk egy kísérletet, hogy élvezhetőbb helyről sikerüljön megnézni, de a média által keltett mítoszokból nem jött le semmi - nálam - ez is csak egy tűzijáték volt, igaz annak elég drága...

Röviden ennyi volt néhány nap Budapest, van aki máshol nem is tudna élni, valaki -én- meg ott nem tudnék.... Néhány nap elég belőle, mert bár van lehetőség mindenre, nekem hosszú távon nem jön be....