Körutazások

Zágráb Korenica reggel igen szép, legalábbis az erkélyről… A települést körbeölelő hegyek közt a napfelkelte jó pár percre az szobánk erkélyén marasztalt.. Korenica, reggel...  Miután összerámoltunk, lementünk reggelizni, ami szintén bőséges volt, hasonló az eddigiekhez, majd levonszoltuk a bőröndöket a szálló elé. Volt még egy kis időnk, így kiültünk kávézni a szálloda teraszára, és azt kell, hogy mondjam, a balkáni kávéfőzési technika egyre inkább a kedvencem lett: még az ipari kávéfőzőkön készült kávé is sűrűbb és édesebb, mint a megszokott, mondjuk fel is pörget rendesen, és ebből a helyiek napi 6-8-at is lenyomnak… A buszra felpakolva hazafelé vettük az irányt, azonban előtte még tettünk egy jó kis kitérőt Zágráb felé. A felhős, helyenként borongós égbolt nem kecsegtetett sok jóval, de aztán eltűntek a felhők és megint meleg lett… Az út mondhatnám eseménytelen volt, de… A főváros felé haladva, szinte nincs olyan falu, ami ne viselné magán a délszláv háború