Ischler, Sissi és Lehár - Bad Ischl

Miért éppen Bad Ischl ? Ha jobban megnézzük, hasonló kis ékszerdoboz tucatszám akad Ausztriában, viszont  ez kis város nekünk , magyaroknak  kicsit jobban a szívünkhöz húz, már csak a Sissi-mitosz miatt is.

Először is a száraz tények : Bad Ischl Salzburg tartományhatárán, Felső Ausztria déli részén található. Salzkammergut központjában , 468 méteres tengerszint feletti magaságban, alpesi környezetben fekszik. A kb. 15.000 ezer fős kisváros értelemszerüen a turizmusból él, az itt eltöltött vendégéjszakák száma meghaladja a 385.000-t

1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, amely az ischli gyógyfürdő tulajdonképpeni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott, és a helység gyorsan európai hírűvé lett. Ez nem kevéssé annak volt köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich és Rudolft trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Zsófia főhercegné, Ferenc József szülei. Az 1827/1828-as szezonban nyílt az első hotel (Gasthof zur Post), mely egyben Salzkammergut első szállodája is volt.

Ischl város 1906-ban vette fel a „Bad” (fürdő) előnevet, 1920-tól hivatalosan is fürdőváros, de városi rangot csak 1940-ben kapott

A fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. A császárnak a várostól keletre emelkedő hegyekben volt kedvenc vadászterülete, a nyarakat 1854-től a városban töltötte Különösen zenei kiválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Johann Strauss, Johannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, Lehár például 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauss itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett.  

A sok látnivaló közül  a legfontosabbak közé tartozik a Császárvilla illetve a Lehár villa.

Kaiser Villa

Impozáns belülről is...

Császárvilla – Zsófia főhercegnő ajándéka a fiatal jegyespárnak, Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek – sejtetni engedi, hogy a neoklasszicista épület miért nőtt sokkal inkább a császár szívéhez, mint a bécsi rezidenciák pompája.


A Császárvilla az uralkodói család menedékhelyeként szolgált a nyári hónapokban, messze a Hofburg és a Schönbrunni kastély szigorú protokolljától. A bájos épület ugyanakkor számos fontos döntés helyszíne is volt: Ferenc József császár számos magas rangú államférfit fogadott a villában, és itt írta alá 1914-ben a Szerbiának szóló hadüzenetet.

A változatlanul megőrzött helyiségek rég letűnt idők hangulatát idézik. A látogatóknak úgy tűnhet, mintha Ferenc József császár csak néhány pillanattal ezelőtt hagyta volna el dolgozószobáját, hogy kedvelt szabadidős tevékenységének, a vadászatnak hódoljon, vagy Erzsébet császárné épp csak a környező parkban tett könnyed séta kedvéért szakította meg rendszeres fitneszprogramját.

Lehár-Villa 

Lehár Ferenc nagyon szeretett Bad Ischl-ben lenni, azt mondta, hogy ”itt jutnak eszembe a legszebb dallamok”. 24 Lehár operett született Bad Ischl-ben köztük a „Víg özvegy” is.Előszeretettel töltötte itt idejét 1912-1948 között, s itt is hunyt el 1948-ban.

Lehár Villa

Végül , de nem utolsó sorban a Ferenc József és Schratt Katalin , egy bécsi színésznő miatt is van miért megemlíteni Bad Ischl-t….

A bécsi udvar légkörétől megcsömörlött császárné maga hozta össze Ferenc Józsefet Schratt Katalinnal. A magyaroknak oly kedves Erzsébet (aki a kiegyezésben is szerepet játszott) így "kárpótolta" a császárt, akitől negyedik gyermekük születése után lényegében külön élt, szinte állandóan külföldön utazgatott, csak protokolláris feladatait látta el otthon. Jó, szinte barátnői viszonyban állt Schratt-tal, s úgy irányította a dolgokat, hogy a színésznőt az uralkodócsalád barátjának tekintették. Olykor legkisebb gyermekükkel, Mária Valériával négyesben mentek nyaralni. A császár elfogadta a felesége által kialakított helyzetet, s  - ahogy az már lenni szokott - bele is szeretett a színésznőbe. A világ úgy tett, mintha nem venne tudomást a viszonyról, "a császárnak mindent szabad" és az "amiről nem beszélünk, az nincs" elve szerint. Schratt valami kispolgári nyugalmat, egyszerű, jó ételeket, figyelmes hallgatást nyújtott a császárnak, és sok mindenben befolyásolhatta is az uralkodót, de a politikába nem volt beleszólása. Ferenc József még arra is hajlandó volt, hogy korán reggel felkeljen és átugorjon  egy kakaóra a művésznőhöz, minden egyes nap…. A császár igen bőkezű volt barátnőjével, ékszereket ajándékozott neki, kifizette kaszinó-adósságait, s végrendeletében félmillió koronát hagyott rá. (Schratt fizetése a Burgtheaterben évente 8000 korona volt.) Ferenc József 1916-os halálakor Katalin virágot vitt a felravatalozott uralkodónak, de a temetésén nem volt jelen - ezt már nem viselte volna el a szigorú etikett. Schratt Katalin jóval túlélte a császárt, megérte az Anschluss-t, Hitler bécsi bevonulását is, 1940. április 17-én Bécsben, 85 éves korában hunyt el.

Van még valami, ami Bad Ischl-ről az ember eszébe juthat, az pedig nem más, mint az ischler. Richard Kuhn a Zauner Konditorei cukrászmestere készítette először az 1950-es években. Rögtön kétféleképpen is megalkotta, van hagyományos és karácsonyi verzió is. 

Zauner cukrászda

A hagyományos ischler

A karácsonyi lekvárral van töltve és kávéizű a máz rajta, a hagyományos  pedig csokikrémmel töltött, csokimázzal bevont és pisztácia van a tetején. A mai napig családi vállalkozásként működő Zauner cukrászda a Pfargasse-n várja a édesszájúakat, a weblapjuk pedig igen csábítóan néz ki...


A végére pedig egy kis zenés hangulatjelentés :